A Szent Jobb megtalálásának emléknapja

Első királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek.

A Szent Jobb nemzeti és keresztény ereklye, Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik.

Szent ereklyénk viszontagságos történetében több ellentmondással is találkozhatunk. Az első lényeges esemény a kar megtalálása és ebből adódóan a természetes mumifikálódás lehetséges magyarázata. A megtalálást két krónika is megörökíti.

Az első magyar nyomtatású könyv, az 1473-ban megjelent Pannónia Krónikája (Chronica Hungarorum) alapján a történet: A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, kiemelte a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkur eltulajdonította és elrejtette. 1083-ban, mikor István király szentté avatási eljárása zajlott, I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, melyről Szentjobb település (ma Romániában) a nevét kapta.

Hartvik győri püspök 1116-ban írott krónikája, aki Szent István király életrajzírásában arról tudósít, hogy a szentté avatáskor, 1083. augusztus 20-án „...felbontották a kősírt, amelyben a szent király földi maradványai „balzsamillatú" vízben úsztak. A magas talajvíz a kőlapokból álló koporsót félig elborította, s hiába merték, újból megtelt. István király szétesett hamvait tiszta gyolcsba szedték össze, és ezüstládában helyezték el, de nevezetes gyűrűjét, amellyel eltemették, hiába keresték a folyadékban." Szerinte a Szent Jobbot a szentté avatási eljárás során Szent László király emeltette ki a sírból, ahol 45 éve nyugodott.

A jobb minden kétséget kizáró azonosítási jele, István király gyűrűje volt, ami e leválasztott kezet ékesítette.

A Szent Jobb az ereklyetartóban
A Szent Jobb az ereklyetartóban

A korabeli kódexképek és István király temetéséről szóló metszetek alapján, a királyt nyitott tenyérrel és teste mellé kinyújtott karral temették el. Az alsó kar meghajlásának és a kézfej ökölbe szorulásának okát Szántó Konrád történész azzal magyarázza, hogy a „bazilika közepén elhelyezett szarkofág belső hőmérséklete az egyik nagyon forró, hosszú és száraz nyáron annyira megváltozott, hogy ennek hatására a meleg levegővel leginkább érintkező jobb karból igen gyorsan eltávozott minden nedvesség. A hirtelen kiszáradás a kar összehúzódását eredményezte. Az alsó kar könyöktől fogva meghajlott, a tenyér pedig ökölbe szorult."

Györffy György - az egyik legtekintélyesebb István-kutató - véleménye szerint a „szent jobb épségben való fennmaradása csak a kettős eltemetés ismeretében indokolható. Amikor István királynak a szarkofágban elhelyezett és mumifikálódott tetemét az országos zűrzavarok idején kiemelték, hogy a bazilika padozata alá rejtsék, akkor következett be a jobb kar leválasztása."

Évszázadokon át zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltság idején az ereklyét előbb Fehérvárra menekítették, majd Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen és 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorba vitték. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd magyar főurak akadtak a nyomára véletlenül. Ők figyelmeztették I. Lipót császárt, majd Mária Teréziát, akinek hosszú diplomáciai tárgyalások után sikerült visszaszereznie az ereklyét. 1771. április 16-án előbb Schönbrunnban, majd Budán helyeztette el, ahol a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájának prépostja (egyben udvari plébános) és az angolkisasszonyok zárdája főnöknőjének az őrizetére bízta. A visszaszerzés emlékére pénzt is veretett. A Szent Jobb megtalálásának emléknapja május 30.

József nádor gondolata volt az augusztus 20-ai, Szent István napi körmenet, ő beszélte rá 1818-ban Ferenc királyt, hogy rendeletet adjon ki, mely szerint Szent István király napján a Szent Jobbot körül kell hordozni a körmenet alkalmával. Az első Szent István napi körmenetben József nádor haladt az esztergomi hercegprímás után, s később is rendszeresen részt vett az augusztus 20-ai körmenetben.

II. József parancsára az ereklye őrzéséről a többnyire cseh „vörös csillagos vitézek” gondoskodtak, 1865-től az Esztergomi Főegyházmegye, 1882 óta pedig a király által kinevezve a budai királyi palota plébánosa. 1862-ben a magyar püspöki kar új ereklyetartót készíttetett. Az eredeti az esztergomi Főszékesegyházban látható, most Szent Kőrösi Márk ereklyéit őrzi.

1900 és 1944 közt ismét a Zsigmond-kápolnában őrizték. Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban a Szent Jobb az úgynevezett 'aranyvonaton' országjárásra indult, s ez a körút jelentős mértékben hozzájárult Szent István király emlékezetének ébren tartásához. Az ünnepségsorozatot május 30-án nyitották meg, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus után.

Szent István napi körmenet a Millenium évében
Szent István napi körmenet a Millenium évében

A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elrabolták és egy salzburgi barlangban rejtették el. Az amerikai hadsereg talált rá, átadta Salzburg érsekének megőrzésre, majd az Amerikai Katonai Misszió visszahozta Magyarországra, és az augusztus 20-ai körmeneten már körbehordozhatták. Innentől 1950-ig, a rend feloszlatásáig a budapesti angolkisasszonyok zárdájában őrizték. A kommunista időkben betiltották a körmenetet, és a Szent Jobbot a Szent István Bazilika páncélszekrényében rejtették el.

1987. augusztus 20-án felszentelték a Szent Jobb-kápolnát a Szent István-bazilikában, és itt helyezték el az ereklyét. István halálának 950. évfordulóján ismét körbehordozták az országban, eljutott az érseki és püspöki székhelyekre, valamint Pannonhalmára. 1989-től ismét körmenetet rendeznek évente augusztus 20-án.

Forrás: delmagyar.hu sulihalo.hu