Szeptember 23. - Megsemmisítik a Regnum Marianum templomot

A Regnum Marianum 1938-ban, előtte Csengery Antal szobra
A Regnum Marianum 1938-ban, előtte Csengery Antal szobra

Budapest elveszett templomai között kivételes helyet foglal el a Regnum Marianum templom. Olyan indokolatlan, ideológiai templomrombolásra, amely a sztálini Szovjetunió legsötétebb korszakát idézi, Budapesten nem volt példa… Egyetlen kivétellel: ez a városligeti Magyarok Nagyasszonya templom, amelyet az építtető szervezet után többnyire Regnum Marianumként emlegetnek. Így lett a Magyarok Nagyasszonya templom nem csak egy imahely a sok közül, hanem egy szimbólum: az értelmetlen, barbár, országpusztítás és erőfitogtatás szimbóluma, amelynek még föld alatti romjai is jelképes üzenetet hordoznak.

A templom rövid történetét itt eleveníthetjük fel.

Annak ellenére, hogy a templom viszonylagosan megúszta a II. világháborút, a felvonulási tér kialakítására hivatkozva - Sztálin születésnapjára szánt ajándékként - elhatározták a templom felszámolását. A bontást - hasonlóan a később lerombolt Nemzeti Színházhoz - nem támasztotta alá valós építészeti indok, csak politikai. Sorsát a magyar nemzeti identitást és nemzeti hagyományokat eltörölni kívánó „kultúrpolitika”, valamint a rendszer elnyomógépezetének demonstrálási vágya pecsételte meg.

A bontási munkálatok megkezdése előtt az elszántabbak élőlánccal vették körbe az épületet. A tömeget az ÁVH tagjai feloszlatták, a résztvevőket az államhatalom több évtizedes börtönnel büntette. És 1951. szeptember 23-án elkezdődött a bontás, amit a lehető legnagyobb csendben, és a leggyorsabban akartak elvégezni. De az ingoványos területen beton cölöpökre épült vasbeton szerkezetű templom elemei ellenálltak a bontócsákányoknak és a korabeli gépek is alig-alig fogtak rajta. Így a bontás több mint fél évig tartott és csak katonai segédlettel, robbantásokkal sikerült porba tiporni. A romokat a hatalmas területű altemplomba döngölték be, majd a területet lekövezték.

Tanácsköztársasági emlékmű a templom helyén<br/>A legnagyobb gondossággal eltüntettek minden arra utaló nyomot, hogy ezen a helyen valamikor templom állt
Tanácsköztársasági emlékmű a templom helyén
A legnagyobb gondossággal eltüntettek minden arra utaló nyomot, hogy ezen a helyen valamikor templom állt

A pártdiktatúra alatt, a vallásüldözés keretében nemcsak a templomot semmisítették meg, hanem magának a Regnum Marianum szervezetnek a tevékenységét is betiltották. A templom körül kialakult hittanári-papi közösség azonban a vallásüldözés idején - templom és székház nélkül is - tovább tevékenykedett, gyakran szigorú börtönbüntetés terhe mellett.

A templomnak még a nyomait is igyekezett eltüntetni a szocialista kultúrpolitika, fényképeit még az építészeti szakirodalomban sem engedték megjelentetni, mintha nem is létezett volna.

A lerombolt templom helyét hamarosan elfoglalta a szocialista dísztribün, közelében a Sztálin-szoborral, amit 1956-ban ledöntöttek a tüntetők. A máig élő közhiedelemmel ellentétben a Sztálin-szobor nem a templom helyén, hanem attól mintegy 200 méterre északra állt.

1969-ben nagyjából az egykori Regnum helyén állították fel Kiss István Tanácsköztársasági emlékművét, mely lényegében Berény Róbert nevezetes, 1919-es Fegyverbe! Plakátjának térbeli megjelenése volt. Spirális talpazatát Hofer Miklós tervezte. Nehéz nem felfedezni az utalást a templom alapító szövegére. Az emlékmű, a Liget fái közül kirohanó hatalmas munkásfigura ma is megvan, csak épp a Szoborparkban. A Tanácsköztársaság-szobor spirális talapzatát a rendszerváltást követően a templom emlékhelyévé alakították.

A szoborból a zászlótartó 3 vasrúd megmaradt, a szobor helyére kovácsolt vas kereszt került.

A zászlórudakra nagyméretű fehér tábla került, melynek szövege eleinte ez volt: „Itt állt a Regnum Marianum templom, Rákosi Mátyás 1951-ben leromboltatta.”

Ma már csak annyi szerepel rajta: „Itt állt a magyarság ENGESZTELŐ TEMPLOMA a Regnum Marianum 1951-ig.” és egy rajz az egykori templom képével.

Kisharangja 2005 óta a dióspusztai (Somogyapáti) Szent Mihály Kápolnában van használatban.

'Itt állt a magyarság ENGESZTELŐ TEMPLOMA'
'Itt állt a magyarság ENGESZTELŐ TEMPLOMA'

Budapest egyetlen, a szocializmusban lerombolt templomának újjáépítését vagy egy méltó emlékhely kialakítását civilek többször felvetették, az ügy egyelőre ennél tovább nem jutott. Utoljára 2011 első félévében az internetes akciót szervező Váralja Szövetség kezdeményezésére három hét alatt több mint 13 ezren fejezték ki egyetértésüket a városligeti Regnum Marianum templom újbóli felépítését szorgalmazó civil kezdeményezéssel.

A kommunista pusztítás elmúltával az európai államok manapság sorra építik újjá a II. világháborúban vagy azt követően lerombolt nemzeti kegyhelyeiket. Így történt ez Németországban a drezdai Frauenkirche esetében, de hasonlóan jártak el Oroszországban is, amikor a Napóleon felett aratott diadal emlékére emelt - és Sztálin által leromboltatott - moszkvai Győzelmes Krisztus templomot újjáépítették. Magyarországon a felrobbantott Regnum Marianum templom romjai - az altemplommal együtt - még a rendszerváltás után több mint húsz évvel is a lekövezett hajdani Felvonulási tér alatt nyugszanak. II. János Pál pápa korábban azt mondta a Regnum Marianum templom újjáépítése jelképe lesz a magyar egyház és a magyar nemzet feltámadásának.

Forrás: wikipedia.org; mult-kor.hu; kislexikon.hu; hg.hu