Ray Rezső Vilmos

„Budapesten a szecesszió virágzásának évtizedeiben számos kiváló építészeti alkotás született, köztük nem egy különleges, összetéveszthetetlenül egyedi mű. Feltétlenül közéjük tartozik a budafoki Törley-mauzóleum és a Margit-szigeti víztorony, két olyan építmény, amely mind esztétikai értéke, mind szerkezeti megoldásai révén jelentős helyet foglal el a századforduló építészetében." (Tóth Vilmos)




Ray Rezső Vilmos (Budapest, 1876. június 26. - Budapest 1938. április 11.) magyar építész, a Margit-szigeti Víztorony és a budafoki Törley-mauzóleum tervezője.

Az ifjabb Ray 1876. június 22-én született, a műegyetemet Lausanne-ban és Münchenben végezte el. Testvére Ray Ferenc labdarúgó.

Apja, Ray Rezső Lajos nemzetközi építészeti praxissal a kiegyezés után Svájcból települt Magyarországra. Az építési lázban égő, urbanizálódó város számos épülete - bérházak, villák, paloták, Hold utcai református templom, Lukács fürdő Népfürdője és Thermál szállója, Royal szálló, illetve az 1896. évi millenniumi kiállítás számos ideiglenes pavilonja - viseli keze nyomát. Ő volt a siófoki üdülőtelep alapítója is. 1882-ben építette meg a Törley pezsgőgyár első telephelyét. Nevét viseli a család budapesti, Bródy Sándor utcai palotája, illetve annak belső udvarával határos, egykori Eszterházy utcai bérház és iroda épületei.

Törley mauzóleum
Törley mauzóleum

Ray Rezső Vilmos második gyermekként, 1876. június 26.-án már Budapesten látta meg a napvilágot. Alsóbb iskoláit is itt végezte, építészdiplomáját azonban Münchenben szerezte. Már az egyetemi évei alatt is apja segítsége volt, majd annak 1899. évi halála után, 1899-ben átvette irodáját és folytatta a pezsgőgyáros Törley-család megbízásából megkezdett budafoki építkezéseket. Apja gondosságát örökölte, s munkái hozzá hasonlóan átitatódtak egyfajta franciás atmoszférával. Alig volt 22 éves, amikor megépítette első monumentális alkotását, a francia reneszánsz csipkefinomságú stílusában készült Törley kastélyt. Ő tervezte 1907 körül a család balatonföldvári villáját, majd a család mauzóleumát (1910), mellyel neve egy csapásra ismertté vált. A mauzóleum érdekes módon nem a temetőben, hanem a család gyárához és lakhelyéhez közel, a Törley-kastély kertjének legmagasabb pontján helyezkedik el. Mindössze két hasonló megoldást találunk az akkori Magyarország területén, a pécsi Zsolnay mauzóleumot, illetve KrasznahorkánAndrássy Dénes és felesége, Franciska számára épült mauzóleum. Ez máig hazánk egyik legnagyobb sírépülete, amely ma már műemléki védettséget élvez. Szobrászati díszítését Ray egyik gyakori munkatársa, az egyházi témájú szobrok jeles mestere, Damkó József készítette.

Viszonylag keveset épített, de különleges feladatokat oldott meg nagy műgonddal. Stílusa kevésbé behatárolható, egymástól igen különböző épületeket hozott létre. Mindig a helyzet, a helyszín, a funkció szerint választott stílust, megoldást, kivitelt. Alkotásaiban megmutatkozott vele született ízlése. Szerette a pompát és a monumentális építkezést, minden épülete tele van érdekes ötletekkel és részlet szépséggel. Műemlék kastélyok korszerűsítésével is foglalkozott (Edelény 1910; Girincs 1913).

József Telefonközpont,<br/>az első nagyszabású, állami megbízású vasbeton-építkezés
József Telefonközpont,
az első nagyszabású, állami megbízású vasbeton-építkezés

Az 1900-as évek kezdetétől építészként élen járt a korai vasbetonépítés meghonosításában. A forradalmi újításnak számító anyag első alkalmazásában Zielinski Szilárddal együttműködve elvitathatatlan úttörő szerepet játszottak. Közös munkájukat olyan épületek fémjelzik (Margitszigeti víztorony, József telefonközpont), amelyek mindegyike a maga nemében egyedülálló, kiemelkedő jelentőségű.

Ray Rezső Vilmos talán legközismertebb építménye a budapesti margitszigeti Víztorony (1909-1911), Európa egyik legszebb szecessziós ipari létesítménye, amelyen Zielinszky Szilárddal dolgozott együtt. A torony ötméteres alapzaton áll, földszintjének padlója kilenc méterrel van a Duna szintje fölött, csúcsa 57 méter magas, anno 600 köbméter víz tárolására volt képes. A toronyban ma galéria működik, s a közelben található a szabadtéri színpad.

Ray jelentős munkája még a József Telefonközpont épülete (1910-1916). Az egykori Mária Terézia (ma Horváth Mihály) téren emelkedő épület második a budapesti távbeszélőközpontok sorában. Jelentőségét növeli, hogy ez volt Budapesten az első nagyszabású, állami megbízású vasbeton-építkezés.

Ray Rezső Vilmos további budapesti művei közül elsősorban két lakóépületet kell kiemelni: Sigray Pál 1910-ben elkészült bérházát a Váci utcában, valamint az ugyanez évben épült, Cházár András utca 15. számú házat. Ray tervezte a Bajza utcai elemi iskola épületét is (1914-1916) - az iskola homlokzati domborműveit Horvai János mintázta -, valamint Pest vármegye Baross utcai bérházait (1910) és a Gerbeaud Csokoládégyár épületét (1916). Tervei rendszeresen szerepeltek a Műcsarnok kiállításain.

Margitszigeti víztorony
Margitszigeti víztorony

1920-ban Franciaországban telepedett le, de hamarosan hazatért. Ekkor már szinte kizárólag magánmegbízásoknak tett eleget, főleg villaépítési megbízásai voltak (pl. Zilahy Lajos író részére).

Élete végén már háttérbe szorult. A vasbeton alkalmazásának egyik hazai úttörője 1938. április 11-én Budapesten halt meg. A Farkasréti temetőben temették el, de sírját sok száz másik síremlékkel együtt felszámolták.

Jelentősebb épületei:

  • a budafoki Törley-gyár,
  • kastély és mauzóleum keleties elemekből kialakított szecessziós stílusban (1910),
  • a margitszigeti víztorony,
  • a kolozsvári postapalota,
  • a Gerbeaud Csokoládégyár épülete
  • a fiumei kivándorlók háza,
  • a józsefvárosi telefonközpont (az első jelentős állami vasbeton építkezés),
  • a pesterzsébeti és örkényi református templom.