Pollack Mihály

Than Mór: Pollack Mihály portréja
Than Mór: Pollack Mihály portréja

Pollack Mihály (előfordul Pollák írásmóddal is), (Bécs, 1773. augusztus 30. - Pest, 1855. január 3.) német származású magyar építész, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, Hild József mellett a magyar klasszicista építészet legjelentősebb mestere. Életének fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.

Osztrák építész dinasztia sarja, Apja Josef Pollack bécsi építőmester. Maga is Bécsben született és iskoláit is ott végezte. Apja mesterségét követte, 1792-ben szabadult fel. 1792-93-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémián J. Hetzendorf von Hohenberg tanítványa volt. „Vándoréveit” 1793-94-től Itáliában (Milano) féltestvérénél, Leopoldo Pollacknál töltötte. Megismerkedett a lombardiai klasszicizmus jelentősebb alkotásaival.

1798-ban telepedett le Pesten, s néhány év múlva (1802) polgárjogot kapott. Pesten a korszakra jellemző nagyarányú építkezések számos megbízást kínáltak a számára. Első munkája a Deák téri evangélikus templom egy másik mester által megkezdett terveinek befejezése volt (1799-1808). Ezzel rögtön elismerést szerzett. Következő munkája a pesti német színház befejezése volt, ami Johann Aman bécsi építész terveinek részbeni módosításával az ő vezetésével történt (1808-12).

Jelentős szerepet töltött be az 1808-ban József nádor alapításával létrejött Szépészeti Bizottmányban, melynek elnökeként részt vett Pest-Buda építésének irányításában - véleménye meghatározó volt a város fejlesztési koncepciójában. Számos köz- és magánépületet tervezett, megbízói között egyaránt voltak polgárok és nemesek is.

A Pollack Mihály tervei alapján épült pesti Redout, a Vigadó elődje Rudolf Alt vízfestményén
A Pollack Mihály tervei alapján épült pesti Redout, a Vigadó elődje Rudolf Alt vízfestményén

Pollack legfőbb érdeme a klasszicizmus jellegzetes magyar változatának megteremtése és meghonosítása volt Magyarországon. Téralkotó művészete elsősorban középületeiben bontakozott ki, melyekben az épület funkciójának és művészi megjelenésének tökéletes egységét valósította meg. Tevékenysége Pest-Budán kívül vidékre is kiterjedt. Részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában (1805). Több megyeháza terve is származik tőle. Legjelentősebb közülük a szekszárdi (1828-1836); nyugodt ritmusával, méltóságteljes hatásával a kor vidéki épületeinek egyik legjobbja. A számos neki tulajdonított kastélyépítkezés közül legfontosabbak az alcsúti és a dégi. Ő tervezte a sárospataki református kollégium könyvtárát is (1827-1834).

1810 és 1830 között számos pesti polgárházat és palotát tervezett (Horváth-ház, illetve Pálffy-ház: Kossuth Lajos u. 3.; Wurm-ház: Dorottya u. 6. stb.). Ezek adtak lehetőséget művészete stiláris kibontakozásához. Az 1817-ben épült Almásy- (később Zichy-) palota (Szép u. 6.) hangsúlyos középrésze még barokkos vonás. A volt Festetics-palota (Zrínyi u. 10.) már tisztán klasszicista épület. Palotaterveinek jellegzetessége a gazdag, hatásos bejárati térkialakítás. Magas fokú téralkotó művészete elsősorban középületeiben bontakozott ki, melyekben az épület funkciójának és művészi megjelenésének tökéletes egységét valósította meg (az egykori pesti Vigadó, 1829-1832; a Ludoviceum, 1828-1836 stb.).

Franz Weiss: A Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum
Franz Weiss: A Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum

Fő műve, a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (1837-1846) korszakos jelentőségű alkotás, az európai klasszicizmus remeke. Több szempontból is a magyar történelem jelképes helyszíne. Itt kapott helyet Széchényi Ferenc adományából a nemzeti könyvtárunk alapját is képező első magyar közgyűjtemény. 1848-ban rövid ideig benne ülésezett az országgyűlés főrendiháza, helyiségei adtak otthont az írókat tömörítő Kisfaludy Társaságnak, illetve az Akadémia elődjét képező Tudós Társaságnak.

Homlokzatán a vízszintes és függőleges elemek egyensúlya, a világosan áttekinthető belső terek ünnepélyes monumentalitása az épülettípus eszméjének harmonikus kifejezése. Főhomlokzatának nyolcoszlopos portikuszán a timpanonban Raffael Monti mintája alapján öntött szoborcsoport látható (Pannónia a Tudomány és a Művészet allegorikus alakjaitól körülvéve). A belső méltóságteljes és lenyűgöző kiképzése a földszinti előcsarnoknál, a háromkarú főlépcsőnél, az emeleti kupolateremnél, valamint a díszteremnél figyelhető meg, amely egy ideig az országgyűlés főrendi házának is helyt adott.

Pollack Mihály és Johann Aman tervei alapján épült, klasszicista stílusú Sándor palota 1837 körül
Pollack Mihály és Johann Aman tervei alapján épült, klasszicista stílusú Sándor palota 1837 körül

Középületeinek sorában első a székesfehérvári megyeháza részére készített, megvalósításra nem került homlokzatterv (1807). Ezt követően további közigazgatási épületek (megyeházák, városházák) épültek fel tervei alapján. A szekszárdi megyeháza (1827) mellett terveket készített a jászberényi városházához (1830-as évek), 1836-37-ben pedig a Harmincadhivatal új épületéhez. A Ludoviceumot, a magyar tisztképző iskolát 1829-30-ban tervezte. Itt a díszítőszobrászat és az oltár Uhrl Ferenc műve. Legszebb alkotásai közé tartozott az 1829-től 1832-ig épült régi vigadó - a pesti Redout -, amely nemcsak báloknak, táncmulatságoknak, hanem hangversenyeknek és képzőművészeti kiállításoknak is helyt adott. Az épület 1849-ben Pest bombázása során elpusztult.Belső tervei közül kiemelkedik a Josephinum fiúárvaház terve (itt a tervezésben Pollack Ágostonnak és Ybl Miklósnak is szerepe lehetett, 1840). A Nemzeti Múzeum mellett a legjelentősebb középület, mely személyéhez köthető, a pesti Országháza (terv, 1840), mely nagy valószínűséggel József nádor közvetlen felkérésére született.

Lakóépületei általában egyenletes ritmusú illetve kiemelt központú homlokzattagolásúak, erőteljes földszinttel, az emeleten gyakori hármas tagolással (Kolb-ház, Váci utca 8., Kardetter-ház, Apáczai Csere János utca 7., Kovács Mojzes háza, később Vadászkürt szálló, Türr István utca-Aranykéz utca, Horváth-ház, Kossuth Lajos utca- Szép utca, Dakally-ház, Váci utca 1-3., Brudern-ház, Petőfi Sándor utca-Ferenciek tere, Almássy-palota, Szép utca-Reáltanoda utca, Wurm-ház, Apáczai Csere János utca-Dorottya utca, Festetics-palota, Nádor utca-Zrínyi utca, Dlauchy-ház, Király utca-Kazinczy utca). Kastély-tervei közül kiemelkedik a szőnyi Zichy-kastély, a dégi Festetics-kastély és az alcsúti nádori kastély ( elpusztult) oszlopos-timpanonos kerti homlokzatával.

1799-ben készíti első tervét a pesti evangélikus templomhoz, mely egyhajós teremtemplomnak épült, s oltárát is az ő terve nyomán állították fel. 1856-ban a templom tatarozására került sor, ekkor készült el az új homlokzat, Hild József intenciói nyomán, egy további átalakítás során a belső dongaboltozatát tükörboltozattal váltották fel, s elbontották a homlokzat feletti kis tornyot. A templom melletti paplak bővítése szintén Pollack tervei szerint történt.

Pollack Mihály síremléke Tahitótfalu temetőjében
Pollack Mihály síremléke Tahitótfalu temetőjében

A besztercebányai evangélikus templom építése valószínűleg Pollack tervei (1800) alapján, de tevékeny részvétele nélkül történt. Mindkét templomra az összefogottság és a világos szerkesztésmód jellemző. Felkérésre készítette el a pécsi székesegyház átépítésének terveit (az épület egységes külső képét adva), melyek alapján 1805-ben indult meg a hosszan tartó építkezés.

Emlékezete

Tér viseli nevét el a Józsefvárosban, a Magyar Nemzeti Múzeum mögött, ahol egykori arisztokrata családok palotái emelkednek. (Pest előkelő emberei szerettek a múzeum körül építkezni.)

Ferenczy Béni szobrászművész domborművet készített bronzérmére (Ferenczy Múzeum, Szentendre).

Oktatási intézmények viselik a nevét Kazincbarcikán, Pécsett és Tahitótfalun.

Szegeden a Nemzeti Emlékcsarnokban portrészobra látható, amelyet Rafael Monti mintázott.