- Nyitóoldal
- Kalendárium
- Augusztusi jeles napok
- Pollack Mihály
Pollack Mihály
Pollack Mihály (előfordul Pollák írásmóddal is), (Bécs, 1773. augusztus 30. - Pest, 1855. január 3.) német származású magyar építész, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, Hild József mellett a magyar klasszicista építészet legjelentősebb mestere. Életének fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.
Osztrák építész dinasztia sarja, Apja Josef Pollack bécsi építőmester. Maga is Bécsben született és iskoláit is ott végezte. Apja mesterségét követte, 1792-ben szabadult fel. 1792-93-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémián J. Hetzendorf von Hohenberg tanítványa volt. „Vándoréveit” 1793-94-től Itáliában (Milano) féltestvérénél, Leopoldo Pollacknál töltötte. Megismerkedett a lombardiai klasszicizmus jelentősebb alkotásaival.
1798-ban telepedett le Pesten, s néhány év múlva (1802) polgárjogot kapott. Pesten a korszakra jellemző nagyarányú építkezések számos megbízást kínáltak a számára. Első munkája a Deák téri evangélikus templom egy másik mester által megkezdett terveinek befejezése volt (1799-1808). Ezzel rögtön elismerést szerzett. Következő munkája a pesti német színház befejezése volt, ami Johann Aman bécsi építész terveinek részbeni módosításával az ő vezetésével történt (1808-12).
Jelentős szerepet töltött be az 1808-ban József nádor alapításával létrejött Szépészeti Bizottmányban, melynek elnökeként részt vett Pest-Buda építésének irányításában - véleménye meghatározó volt a város fejlesztési koncepciójában. Számos köz- és magánépületet tervezett, megbízói között egyaránt voltak polgárok és nemesek is.
Pollack legfőbb érdeme a klasszicizmus jellegzetes magyar változatának megteremtése és meghonosítása volt Magyarországon. Téralkotó művészete elsősorban középületeiben bontakozott ki, melyekben az épület funkciójának és művészi megjelenésének tökéletes egységét valósította meg. Tevékenysége Pest-Budán kívül vidékre is kiterjedt. Részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában (1805). Több megyeháza terve is származik tőle. Legjelentősebb közülük a szekszárdi (1828-1836); nyugodt ritmusával, méltóságteljes hatásával a kor vidéki épületeinek egyik legjobbja. A számos neki tulajdonított kastélyépítkezés közül legfontosabbak az alcsúti és a dégi. Ő tervezte a sárospataki református kollégium könyvtárát is (1827-1834).
1810 és 1830 között számos pesti polgárházat és palotát tervezett (Horváth-ház, illetve Pálffy-ház: Kossuth Lajos u. 3.; Wurm-ház: Dorottya u. 6. stb.). Ezek adtak lehetőséget művészete stiláris kibontakozásához. Az 1817-ben épült Almásy- (később Zichy-) palota (Szép u. 6.) hangsúlyos középrésze még barokkos vonás. A volt Festetics-palota (Zrínyi u. 10.) már tisztán klasszicista épület. Palotaterveinek jellegzetessége a gazdag, hatásos bejárati térkialakítás. Magas fokú téralkotó művészete elsősorban középületeiben bontakozott ki, melyekben az épület funkciójának és művészi megjelenésének tökéletes egységét valósította meg (az egykori pesti Vigadó, 1829-1832; a Ludoviceum, 1828-1836 stb.).
Fő műve, a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (1837-1846) korszakos jelentőségű alkotás, az európai klasszicizmus remeke. Több szempontból is a magyar történelem jelképes helyszíne. Itt kapott helyet Széchényi Ferenc adományából a nemzeti könyvtárunk alapját is képező első magyar közgyűjtemény. 1848-ban rövid ideig benne ülésezett az országgyűlés főrendiháza, helyiségei adtak otthont az írókat tömörítő Kisfaludy Társaságnak, illetve az Akadémia elődjét képező Tudós Társaságnak.
Homlokzatán a vízszintes és függőleges elemek egyensúlya, a világosan áttekinthető belső terek ünnepélyes monumentalitása az épülettípus eszméjének harmonikus kifejezése. Főhomlokzatának nyolcoszlopos portikuszán a timpanonban Raffael Monti mintája alapján öntött szoborcsoport látható (Pannónia a Tudomány és a Művészet allegorikus alakjaitól körülvéve). A belső méltóságteljes és lenyűgöző kiképzése a földszinti előcsarnoknál, a háromkarú főlépcsőnél, az emeleti kupolateremnél, valamint a díszteremnél figyelhető meg, amely egy ideig az országgyűlés főrendi házának is helyt adott.
Középületeinek sorában első a székesfehérvári megyeháza részére készített, megvalósításra nem került homlokzatterv (1807). Ezt követően további közigazgatási épületek (megyeházák, városházák) épültek fel tervei alapján. A szekszárdi megyeháza (1827) mellett terveket készített a jászberényi városházához (1830-as évek), 1836-37-ben pedig a Harmincadhivatal új épületéhez. A Ludoviceumot, a magyar tisztképző iskolát 1829-30-ban tervezte. Itt a díszítőszobrászat és az oltár Uhrl Ferenc műve. Legszebb alkotásai közé tartozott az 1829-től 1832-ig épült régi vigadó - a pesti Redout -, amely nemcsak báloknak, táncmulatságoknak, hanem hangversenyeknek és képzőművészeti kiállításoknak is helyt adott. Az épület 1849-ben Pest bombázása során elpusztult.Belső tervei közül kiemelkedik a Josephinum fiúárvaház terve (itt a tervezésben Pollack Ágostonnak és Ybl Miklósnak is szerepe lehetett, 1840). A Nemzeti Múzeum mellett a legjelentősebb középület, mely személyéhez köthető, a pesti Országháza (terv, 1840), mely nagy valószínűséggel József nádor közvetlen felkérésére született.
Lakóépületei általában egyenletes ritmusú illetve kiemelt központú homlokzattagolásúak, erőteljes földszinttel, az emeleten gyakori hármas tagolással (Kolb-ház, Váci utca 8., Kardetter-ház, Apáczai Csere János utca 7., Kovács Mojzes háza, később Vadászkürt szálló, Türr István utca-Aranykéz utca, Horváth-ház, Kossuth Lajos utca- Szép utca, Dakally-ház, Váci utca 1-3., Brudern-ház, Petőfi Sándor utca-Ferenciek tere, Almássy-palota, Szép utca-Reáltanoda utca, Wurm-ház, Apáczai Csere János utca-Dorottya utca, Festetics-palota, Nádor utca-Zrínyi utca, Dlauchy-ház, Király utca-Kazinczy utca). Kastély-tervei közül kiemelkedik a szőnyi Zichy-kastély, a dégi Festetics-kastély és az alcsúti nádori kastély ( elpusztult) oszlopos-timpanonos kerti homlokzatával.
1799-ben készíti első tervét a pesti evangélikus templomhoz, mely egyhajós teremtemplomnak épült, s oltárát is az ő terve nyomán állították fel. 1856-ban a templom tatarozására került sor, ekkor készült el az új homlokzat, Hild József intenciói nyomán, egy további átalakítás során a belső dongaboltozatát tükörboltozattal váltották fel, s elbontották a homlokzat feletti kis tornyot. A templom melletti paplak bővítése szintén Pollack tervei szerint történt.
A besztercebányai evangélikus templom építése valószínűleg Pollack tervei (1800) alapján, de tevékeny részvétele nélkül történt. Mindkét templomra az összefogottság és a világos szerkesztésmód jellemző. Felkérésre készítette el a pécsi székesegyház átépítésének terveit (az épület egységes külső képét adva), melyek alapján 1805-ben indult meg a hosszan tartó építkezés.
Emlékezete
Tér viseli nevét el a Józsefvárosban, a Magyar Nemzeti Múzeum mögött, ahol egykori arisztokrata családok palotái emelkednek. (Pest előkelő emberei szerettek a múzeum körül építkezni.)
Ferenczy Béni szobrászművész domborművet készített bronzérmére (Ferenczy Múzeum, Szentendre).
Oktatási intézmények viselik a nevét Kazincbarcikán, Pécsett és Tahitótfalun.
Szegeden a Nemzeti Emlékcsarnokban portrészobra látható, amelyet Rafael Monti mintázott.