Szeptember 1. - V. Orbán pápa kiadja bulláját a pécsi egyetem megalapításáról - 1367

Dudits Andor freskóján az egyetem alapítása
Dudits Andor freskóján az egyetem alapítása

„Magyarország királyának kérésére rendeljük, hogy Pécs városában legyen studium generale, amelyben az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a hittudományon kívül, taníttassék…"
(részlet V. Orbán pápa alapító okleveléből)



Közép-Európa első egyetemeit a 14. század közepén alapították, elsőként a német császárrá választott IV. Károly 1348-ban Prágában, majd Nagy Kázmér 1364-ben,Krakkóban. Őket követte Habsburg Rudolf herceg 1365-ben Bécsben. És nem sokkal ezek után I. Lajos király 1367-ben megalapította Magyarország első egyetemét Pécsen.

A pécsi egyetem létrejötte tehát megelőzte az angol cambridgei, a német heidelbergi, bonni, tübingeni és kölni, amiként a spanyol toledói és a svéd uppsalai egyetem alapítását, holott a felsoroltak a legnagyobb múltra visszatekintő felsőfokú oktatási intézmények.

Miután a korabeli egyetemek nem tartoztak az adott város jogi hatalma alá, igyekeztek saját érdekvédelmet, egyetemi autonómiát kialakítani. Kiváltságaik jogi alapját a kor két fontos jogalkotójának, a pápának vagy a császárnak a bullája, rendelete szentesíthette.

A Magyarországon létrehozott első egyetem alapításáról 1367. szeptember 1-jén adta ki V. Orbán pápa bulláját. Ebben többek között ez áll: "Magyarország királyának kérésére rendeljük, hogy Pécs városában legyen studium generale, amelyben az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a hittudományon kívül, taníttassék…”.

Mivel a pápa nem engedélyezte a teológiai oktatást, így az egyetem akkori értelemben nem volt universitas, elnevezése Studium Generale volt. Korabeli írások szerint a hallgatók létszáma a századfordulóban meghaladta a 800 főt.

A négy kar közül csupán az alapképzést biztosító bölcsész-, valamint a jogi kar működése bizonyított, feltételezések szerint orvosi kar is működött. Régészeti leletek alapján Valószínűsíthető, hogy az egyetem épülete a pécsi püspökvárhoz kapcsolódott, és ott volt a diákok szállása is, mintegy 70 szoba.

Az egyetem létesítésében nagy szerepet játszott az egyetem első kancellárja, Bergzabern-i Vilmos pécsi püspök, a királyi kápolna ispánja. Az ok: az egyetemet végzett jogászokra elsősorban a királyi kápolnának volt szüksége. Pécs városa is alkalmasnak bizonyult az egyetem létesítésére. A pécsi püspökség a leggazdagabb jövedelemmel rendelkezett. A székesegyházban sok kanonok működött, akik biztosítani tudták a megfelelő műveltségi közeget. A város területe is nagy volt, a koldulórendek jelenléte is a település anyagi biztonságára utal. A pécsi egyetem azonban nem bizonyult életképesnek. Korabeli írásokból arra lehet következtetni, hogy az egyetem valamikor a 14. század végén, a 15. század elején megszűnt gazdasági és politikai okok miatt.

1921. évi XXV. törvénycikkel az átmenetileg Budapestre került pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre helyezték. Ebből az alkalomból kérte fel Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter Dudits Andort, a kor kiváló festőművészét, hogy az 1367-es egyetemalapítás jelenetét ábrázolja. A Dudits által megálmodott nagyméretű festmény az ország történelmének egyik fontos eseményét jeleníti meg az egyetem falán: „… a pécsi studium generale […] alapításának azt a mozzanatát ábrázolja, amikor Miklós püspök V. Orbán pápa dekretumát az egyház képviselőjének, a tanulóknak és a tanároknak tudomásul adja.”

A kép érdekessége, hogy bár az 1367-es eseményeket ábrázolja, mégis kortárs, a 20. századi egyetemhez kapcsolódó személyek jelennek meg rajta. Klebelsberg Kuno mellett Halasy-Nagy József rektor, Faluhelyi Ferenc, Pekár Mihály és az Erzsébet Tudományegyetem első tanárainak arcvonásait láthatjuk. 1367-ben a Havas Boldogasszony-templom és a Gázi Kászim pasa dzsámija sem állt még, a háttérben mégis a Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház mellett az említett épületek is szerepelnek. A festmény lenyomata a 20. század eleji Pécsnek, hiszen a dzsámi épületén még megtalálni a barokk tornyot is.

Forrás: wikipedia.org; mult-kor.hu; yoda.lapunk.hu