V. Orbán pápa kiadja bulláját a pécsi egyetem megalapításáról

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának aulájában Dudits Andor 1923-ban készült freskója állít emléket az első magyar egyetem alapításának

[…] Mikor tehát nemrég Lajos, Magyarország dicső királya, a mi Krisztusban kedves fiunk részéről indítvány tétetett előttünk a consistoriumon, s maga a király nemcsak országának és Magyarország lakóinak, hanem más szomszédos részek előnyére és javára is dicséretesen törekedvén, az országában fekvő Pécs városában, ami igen jeles és erre igen alkalmas, leginkább azt kívánta elérni, hogy az Apostoli Szék által állíttassék fel egy mindenféle megengedett fakultással felruházott egyetem, hogy ott a hit maga is terjedjen, a tanulatlanok okuljanak, szolgálják az egyenlőséget, a törvénykezés rendje erősödjön és ily módon az értelem is növekedjen […]

Kelt Viterbóban, szeptember elején, pápaságunk ötödik esztendejében" (V. Orbán jóváhagyó levele, 1367)

Koppenbachi Vilmos szobra a Pécsi Tudományegyetem díszkapuján

Az első mai értelemben vett egyetemek a középkori Európában jöttek létre a 14. század közepén. A keresztény világban először Bologna, Párizs és Oxford városában alapítottak universitast. Közép Európában a német császárrá választott IV. Károly 1348-ban Prágában, Nagy Kázmér 1364-ben Krakkóban, majd Habsburg Rudolf herceg 1365-ben Bécsben követte őket. És nem sokkal ezek után I. Lajos király 1367-ben megalapította Magyarország első egyetemét Pécsen. Az intézmény csak néhány évtizedet működött, mégis megkerülhetetlen mérföldkőnek bizonyult hazánk történetében.

A pécsi egyetem létrejötte tehát megelőzte az angol cambridgei, a német heidelbergi, bonni, tübingeni és kölni, amiként a spanyol toledói és a svéd uppsalai egyetem alapítását, holott a felsoroltak a legnagyobb múltra visszatekintő felsőfokú oktatási intézmények.

Az egyetemalapításnak szigorú feltételei voltak. Az oktatásban szinte totális befolyással rendelkező egyház - tehát a pápa - jóváhagyása elengedhetetlen volt. Az engedély mellett az egyházfő határozta meg az egyetem felállításának helyét, valamint azt is, hogy ott milyen fakultásokat alapíthatnak. Magyarország esetében V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén Viterbóban kelt oklevele Pécs városát jelölte ki e célra, és kikötötte, hogy mely fakultásokon indulhat meg az oktatás. A pápai bulla szerint Pécsett „... az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a hittudományon kívül, taníttassék…”. Eszerint tehát teológiai fakultás a pápa engedélye nélkül nem indult, így az egyetem akkori értelemben nem volt universitas, elnevezése Studium Generale volt. Korabeli írások szerint a hallgatók létszáma a századfordulóban meghaladta a 800 főt.

Vilmos püspök pontifikális pecsétjének lenyomata

Miután a korabeli egyetemek nem tartoztak az adott város jogi hatalma alá, igyekeztek saját érdekvédelmet, egyetemi autonómiát kialakítani. Kiváltságaik jogi alapját a kor két fontos jogalkotójának, a pápának vagy a császárnak a bullája, rendelete szentesíthette.

A négy kar közül csupán az alapképzést biztosító bölcsész-, valamint a jogi kar működése bizonyított, feltételezések szerint orvosi kar is működött. Régészeti leletek alapján Valószínűsíthető, hogy az egyetem épülete a pécsi püspökvárhoz kapcsolódott, és ott volt a diákok szállása is, mintegy 70 szoba.

Az egyetem létesítésében nagy szerepet játszott az egyetem első kancellárja, Koppenbachi Vilmos pécsi püspök, a királyi kápolna ispánja. Az ok: az egyetemet végzett jogászokra elsősorban a királyi kápolnának volt szüksége. Pécs városa is alkalmasnak bizonyult az egyetem létesítésére. A pécsi püspökség a leggazdagabb jövedelemmel rendelkezett. A székesegyházban sok kanonok működött, akik biztosítani tudták a megfelelő műveltségi közeget. A város területe is nagy volt, a koldulórendek jelenléte is a település anyagi biztonságára utal. A pécsi egyetem azonban nem bizonyult hosszúéletűnek. Az egyetem története sok ponton a bizonytalanság homályába veszett, így például azt sem tudjuk, pontosan meddig állt fenn; feltehetően Nagy Lajos, illetve az alapító püspök halála érzékenyen érintette az intézményt. Korabeli írásokból arra lehet következtetni, hogy az egyetem valamikor a 14. század végén, a 15. század elején megszűnt gazdasági és politikai okok miatt. Alsáni Bálint püspök még betöltötte a kancellári hivatalt, azonban vélhetőleg püspöksége idején szűnt meg az intézmény működése, az 1390-es években. Bizonyosan nem működött már studium generale Pécsett az óbudai egyetem alapítása idején (1395). Rövid fennállása dacára, ugyanakkor mégis komoly művelődéstörténeti jelentőséggel bírt az intézmény, már csak azért is, mert annak példáján a későbbi uralkodókban és mindenkori püspökökben rendszeresen felmerült a szándék, hogy a tanulni vágyó magyar diákokat az helyben marasztalják.

A középkori egyetem nagyterme helyreállítás után az elhelyezett gótikus szobrokkal

1921. évi XXV. törvénycikkel az átmenetileg Budapestre került pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre helyezték. Ebből az alkalomból kérte fel Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter Dudits Andort, a kor kiváló festőművészét, hogy az 1367-es egyetemalapítás jelenetét ábrázolja. A Dudits által megálmodott nagyméretű festmény az ország történelmének egyik fontos eseményét jeleníti meg az egyetem falán: „… a pécsi studium generale […] alapításának azt a mozzanatát ábrázolja, amikor Miklós püspök V. Orbán pápa dekretumát az egyház képviselőjének, a tanulóknak és a tanároknak tudomásul adja.”

A kép érdekessége, hogy bár az 1367-es eseményeket ábrázolja, mégis kortárs, a 20. századi egyetemhez kapcsolódó személyek jelennek meg rajta. Klebelsberg Kuno mellett Halasy-Nagy József rektor, Faluhelyi Ferenc, Pekár Mihály és az Erzsébet Tudományegyetem első tanárainak arcvonásait láthatjuk. 1367-ben a Havas Boldogasszony-templom és a Gázi Kászim pasa dzsámija sem állt még, a háttérben mégis a Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház mellett az említett épületek is szerepelnek. A festmény lenyomata a 20. század eleji Pécsnek, hiszen a dzsámi épületén még megtalálni a barokk tornyot is.

Forrás: wikipedia.org; mult-kor.hu; yoda.lapunk.hu