Június 1. - Hunyadi Mátyás elfoglalja Bécset - 1485

Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs előtt

Az 1458-ban magyar trónra lépett Hunyadi Mátyás és III. Frigyes német-római császár viszonya a kezdetektől feszült volt. Az császár 1458-ban igényt támasztott a magyar trónra is, hiszen 1440 óta nála volt az Erzsébet királynő által elzálogosított Szent Korona. Mátyást e nélkül választották királlyá 1458 januárjában, a Duna jegén. Külön regénybe illő diplomáciai tárgyalások után Frigyes 1463-ban kiadta az uralkodói jelvényt a hatalmát addigra megszilárdító Mátyásnak, akit még ebben az évben Székesfehérváron megkoronáztak. Ám a császár soha nem mondott le magyar trónigényéről, sőt gyakorolta is a hatalmat a mai Burgenland területe felett.

Bécs alatt a fekete sereg

III. Frigyes a cseh konfliktusban Mátyás ellenfeleit támogatta, a török támadások idején gyakran támadta a nyugati határszéleket. A magyar király 1477-ben üzent hadat a császárnak, aki befogadta az önkénye elől kincstárával elmenekülő esztergomi érseket. Mátyás villámhadjárata során elfoglalta Alsó-Ausztriát, és ostrom alá vette Bécset, de az év végén pápai közvetítéssel békét kötött Frigyessel. A császár vállalta, hogy beiktatja Mátyást Csehország hűbérébe (ami választófejedelmi címmel is járt), és százezer forint hadisarcot fizet. A leleményes Habsburg később csak az összeg felét fizette ki, de a beiktatásra végül is 1477 decemberében sor került.

A két uralkodó között ezután is napirenden maradtak a torzsalkodások. 1479-ben Frigyes még csapatok toborzásába is belekezdett, Mátyás pedig 1482-ben ismét hadat üzent, és megindult a második osztrák háború. A háború első két éve jórészt Alsó-Ausztriára korlátozódott, a karintiai rendek azonban már 1482-ben különbékét kötöttek Mátyással. 1483-ban a magyar csapatok bevették a Bécs melletti Klosterneuburgot, a császár a biztonságosabb stájer Grazba menekült. A következő évben Stájerország és Karintia feldúlására is sor került, a fő hadszíntér azonban Alsó-Ausztria maradt. Bécs városa körül 1485 januárjában zárult be a magyar ostromgyűrű.

Mátyás bevonulása Bécsbe
A Philostratus krónika egyik iniciáléján Corvin János a fekete sereg zászlajának első ismert ábrázolásával.

Hiába volt a védők kitartása, a kiéheztetett város több hónapi ostrom után kapitulált. Mátyás 1485. június 1-jén bevonult a fővárosba, itt fogadta az osztrák rendek hódolatát, innen irányította az újonnan meghódított tartományt. A háború azonban nem ért véget, Bécsújhelyet csak 1487-ben adták fel védői a magyaroknak. Ezután az osztrák hadjárat gyakorlatilag befejeződött.

Bécs elfoglalása betetőzte Mátyás nagyhatalmi politikáját. Az osztrák rendek hódolatát fogadva, felvette Ausztria herczege címet és udvarával együtt Bécsbe költözött. Bár a főváros Buda maradt, Mátyás Bécsben rendezte be udvarát. Hátralévő éveiben nagyobbrészt itt tartózkodott. (Ellentétben a közhiedelemmel, Mátyás a legkevesebbet utazó magyar királyok közé tartozott.)

A nagy terveket dédelgető uralkodó, mielőtt a császári trón megszerzésére is kísérletet tett. A környezetében tartózkodó olasz humanisták a leendő római császárt üdvözölték benne és közeledni látták az időt, midőn Rómában fejére teszik Nagy Károly koronáját. Álmaiból Frigyes császár gyors cselekedete ébresztette fel, mellyel Bécs elfoglalására válaszul keresztülvitte, hogy a nürnbergi birodalmi gyűlés egyetlen fiát, Miksát választotta római királlyá, aki 1493-ban apja örökébe lépve német-római császár is lett.

Mátyás 1490. április 6-án váratlanul meghalt Bécsben (Frigyes három évvel élte túl). Halálát trónviszály követte, így hódításai gyorsan elvesztek. Miksa a következő hónapokban visszafoglalta Bécset és Bécsújhelyet, sőt betört Magyarországra is. Mivel azonban pénzzavarba került, seregét szélnek kellett eresztenie. A magyar trónra II. Ulászló cseh király került.

Forrás: mult-kor.hu; mek.iif.hu; htmik.hu; matyaseve.hu