Kronberger Lili

Kronberger Lili (Budapest, 1890. november 12. - Budapest, 1974. május 21.) a női műkorcsolyázás magyar úttörője, a magyar sport első világbajnoka, négyszeres műkorcsolyázó világbajnok.

A sporttörténeti szakkönyvek az európai korcsolyázás kezdeteit a XIII-XIV. századra teszik, amikor is a németalföldi lakosság sportolás vagy téli közlekedés céljából lábára csont, majd később vas és fa kombinációjával készült korcsolyát kötött.

Magyarországon egészen az 1860-as évekig a korcsolyázás nem volt divatos sportág, a nők körében pedig különösen nem. Az 1860-as évek végén - vélhetőleg a bécsi korcsolyázó-egyesület megszervezésének hírére - a magyar fővárosban is szervezkedni kezdett néhány fiatalember, hogy e sportágat meghonosítsa, elterjessze magyar földön (azaz jégen) is.

A műkorcsolyázás magyar úttörője, Kronberger Lili 1890. november 12-én zsidó családban született Budapesten. Az első nők egyike volt, aki a műkorcsolyázásra adta a fejét. Gyermekkorától korcsolyázott, hétévesen már az ismert Victor Seibert edzette. Tizenkét éves korában kezdett versenyezni. „A fenomenális tehetséggel megáldott leány olyan a jégen, mint egy gyönyörű költemény” - jellemezte a korabeli krónikás. Kezdetben a férfiakkal kellett összemérnie tudását. 1924-ig csak férfi bajnokságot rendeztek, de a nők részvételét is megengedték.

A „fényes szemű, rózsás arczú, félig még gyermekleány” először 16 éves korában, 1906-ban Davosban vett részt világbajnokságon és rögtön bronzérmet szerzett. Ezt az eredményt pedig a következő évben a bécsi világbajnokságon is megismételte. 1908. január 26-án a sziléziai Troppauban (ma: Opava, Csehország) megrendezett világbajnokságon megszerezte a magyar sporttörténelem első világbajnoki aranyérmét.

Országos bajnokságot nyert 1908-ban, 1909-ben és 1910-ben.

Nagyszerű teljesítményét a következő három évben Budapesten (1909) - egyedüli női indulója volt a vb-nek - Berlinben (1910) és Bécsben (1911) is megismételte. A korabeli sajtó így ír róla: „Kronberger Lili kisasszony nemcsak, hogy kiérdemelte a műkorcsolyázó bajnok büszke czímét, hanem egyenesen hívatott e czím viselésére. Munkája tökéletes. Ez a fenomenális tehetséggel megáldott leány, olyan a jégen, mint egy gyönyörű költemény.”

Az 1908-as londoni olimpián ő „lehetett volna” az első magyar női olimpiai résztvevő, aki toronymagas esélyese „lehetett volna” az első női aranyéremnek. De megfelelő háttér nélkül nem tudott felkészülni a versenyre, ezért ki sem utazott, így csak marad a “lehetett volna”…

A versenysportban akkoriban még kevés hölgy vett részt, így a versenyzők között kiélezett küzdelem alakult ki, a sportolók igyekeztek minél több újítással meglepni a bírákat és a nézőközönséget. 1911-ben a bécsi világbajnokságon az akkor 28 éves Kodály Zoltán zeneszerző - aki maga is kitűnően korcsolyázott -javaslatára elsőként a világon élő zenei kísérettel mutatta be művészi programját. Akkor nem is gondolták, hogy ezzel új korszakot nyitottak a műkorcsolyázás történetében. "Mozdulatainak csak rá jellemző eleganciája és harmóniája még inkább kitűnt a zene hatására" - írták a korabeli újságok. Rövidesen a versenytársak is átvették újítását és a hatalmas siker összekapcsolta a műkorcsolyát és a zenét. Ma már természetesnek tartjuk, hogy minden műkorcsolya versenyszámot zenére mutatnak be.

Józsa Judit kerámiáján Kronberger Lili, az első magyar műkorcsolya világbajnoknő
Józsa Judit kerámiáján Kronberger Lili, az első magyar műkorcsolya világbajnoknő

Sikerei csúcsán hagyott fel a versenyzéssel, miután 1911-ben férjhez ment dr. Szentgyörgyi Imréhez, aki a Budapesti Korcsolyázó Egyletben, később a hazai és a nemzetközi szövetségben is magas tisztségeket töltött be, továbbá a sportág versenyszabályainak kidolgozásában is úttörő szerepet játszott. 21 évesen a családjának szenteli az életét és bár öt évvel később megpróbált visszatérni, kimagasló eredményeket már nem tudott elérni.

A hazai sajtó nehezményezte, hogy nagyobb sikerei voltak, mint a férfiaknak. Azzal érveltek, hogy alig volt vetélytársa, de arra nem tudtak magyarázatot adni, hogy a férfiakat is legyőzte. Az utókor nem feledi alakját: 1983-tól a zsidó sporthírességek csarnokának (International Jewish Sports Hall of Fame) tagja. Terták Elemér a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség elnökségének tiszteletbeli tagjaként indítványozta, hogy Kronberger Lilit a valaha élt legjobb műkorcsolyázók közé válasszák (World Figure Skating Hall of Fame), 1997-ben első magyarként került a sportnagyságok sorába.

Az első magyar műkorcsolyázó világbajnok 1974. május 21-én, nyolcvannégy évesen hunyt el. Sírja a Farkasréti temetőben van.