Szeptember 1. - Budapesten megalapították az Iparművészeti Múzeumot.

1872-ben Európában harmadikként, a londoni és a bécsi után Budapesten alapították meg az Iparművészeti Múzeumot. Az 1872. évi országgyűlés 50 ezer forintot szavazott meg a felállítandó Mű- és Iparmúzeum céljára. Az alakuló múzeum vásárlások és ajándékozások révén gyarapodott. Első kiállítását még a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében rendezték.

Létrehozásának fő célja az volt, hogy a magyar műipar fejlesztése s a közízlés nemesbítése céljából példaértékű műgyűjteményt hozzanak létre, s a muzeális gyűjtemény mellett könyvtár és iskola is működjék benne.

A gyűjteményt kezdetben a Nemzeti Múzeumban őrizték, majd 1877 után a Képzőművészeti Társulat Andrássy úti Régi Műcsarnokában kapott helyet.

Az épület főbejárata
Az épület főbejárata

A múzeum 1896-ban kapott először önálló épületet. Október 25-én, a millenniumi rendezvények záróakkordjaként Ferenc József osztrák császár és magyar király avatta fel az épületet, amelyben ma is működik.

Az Iparművészeti Múzeum palotája, a magyar szecessziós építészet remekműve, 1893 és 1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint.

Az európai szecesszió kiemelkedő épületének számító palota megoldásai különlegesek: kívülről hatalmas, színes kupola borul az épületre, mely belül keleti pompát idéző architektúrával, továbbá kétszintű árkádsorral övezett nagy üvegcsarnokkal fogadja a látogatót. Magyaros ornamentikával gazdagon díszített külső-belső kerámiaburkolatát és tetőzetét a világhírű pécsi Zsolnay-gyár állította elő.

A múzeumban a magyar és a külföldi iparművészet kiemelkedő alkotásai kapnak helyet, számuk meghaladja a 60 ezret. A tárgyak műfajok szerint öt osztályra tagozódnak: bútor-, textil-, ötvösművészeti osztály, kerámia illetve üvegtár és az ún. kisgyűjtemények osztálya.

Forrás: imm.hu