Lechner Ödön

„Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. Mert kell lennie. Ez a meggyőződés vezet életpályámon, amelynek egyetlen célja utat vágni a magyar formanyelv felé."

„Nekünk sohasem volt alkalmasabb időpontunk nemzeti építőművészetünk megteremtésére, mint a mostani, mikor a modern építés új anyagai, új statikai vívmányai új formákat követelnek. Meglevő népies motívumainkat kell csak a modernbe oltanunk. Építőművészetünk ezáltal egyszerre magyarrá és modernné lehet.”

„A kapitalizmus...vaslábakra állítja az áruházóriásokat, napról napra vájja a talajt a ... hagyományok alatt. ... A nemzetközi világverseny a nemzeti munka fokozását, a nemzeti egyéniség kidomborítását teszik szükségessé. ... Egy nemzeti művészet kialakulása elkerülhetetlen egy nép számára, ha az a többi népek világversenyében elsüllyedni nem akar.”

„A magyar nemzeti formanyelv kialakítására tett kísérlete a korszak legjelentősebb műveit hozta létre, melyek iskolát teremtettek még ha a személyes irányítása alatt álló és műveinek nem formáit, hanem szellemét tovább vinni hivatott mesteriskola létrehozására való törekvés kudarcot vallott is. Építészetének tudatos, elméleti (tanulmányokban is kifejezett) kialakítása a korszakban egyedülálló, úttörő jelentőségű.” (Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete könyvből)


Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. - Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Bátyja Lechner Gyula festő és fia ifj. Lechner Ödön festőművészek. Unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő építész. A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője.

Bischoff: Az Iparművészeti Múzeum ünnepélyes megnyitása
Bischoff: Az Iparművészeti Múzeum ünnepélyes megnyitása

Életpályája

1845. augusztus 27-én született Pesten jómódú, bajor eredetű polgári családban, Lechner János és Schuhmayer Teréz gyermekeként. Ügyvéd apjának téglagyára is volt, így korán megismerhette az építőanyagokat.

Középiskolai tanulmányait a Pest-belvárosi Reáltanodán kezdte, majd 1865-1866 között a József Ipartanodában (a későbbi Műegyetemen) folytatta, mestere: Szkalnitzky Antal volt. 1866-tól Berlinben az építészeti akadémián képezte magát, ahol három évet töltött. Itt tanárai közül Karl Boettichert vallotta mesterének, aki az új építőanyagokról, elsősorban a vas tartószerkezetek szerepéről tartott előadásaival hatott rá. Itt lett a klasszicizmus híve, és került kapcsolatba Pártos Gyulával és Hauszmann Alajossal. Tanulmányai után 1868-ban ifjú házasként, Primayer Irmával egy éven át beutazta Olaszországot.

Itáliai tanulmányút után tanulótársával, Pártos Gyulával társulva tervezőirodát nyitott. Ez időben tervezett bérházaik még a német akadémizmus stílusát képviselték.

A pozsonyi Kék templom<br/>Szent Erzsébet-templom
A pozsonyi Kék templom
Szent Erzsébet-templom

1875-78 közt Clément Parent párizsi irodájában reneszánsz kastélyok helyreállításán dolgozott, ezután egy időre a francia reneszánsz híve lett. Franciaországi útjában komoly szerepet játszott családi tragédiája is. A fiatalon nősült Lechner hatévi házasság után elvesztette feleségét és két kisgyermekkel magára maradt. 1879-ben Angliában is járt. Huszka József hatására a keleti, indiai és perzsa stílusokat is tanulmányozta, ezek révén jutott el egy magyar stílus igényéhez.

Hazatérve ismét Pártossal együtt nyitotta meg irodáját, és több pályázaton nyertek, nagyszabású alkotások sorozatát építették. Így pl a szegedi Városházát, a budapesti Drexler-palotát (MÁV Nyugdíjintézet, később Állami Balett Intézet) és több pesti bérházat (Thonet-palota, Váci utca 11.), a szegedi Milkó-házat építették. Ezek még a historizáló stílust képviselik, de megjelent már későbbi művészetének több vonása is, a népi ornamentika használata.

Budapest, Szent László templom
Budapest, Szent László templom

Lechner 1889-ben másodízben utazott Angliába, ezúttal Zsolnay Vilmossal. A Kensington (ma Victoria and Albert) Múzeumban a keleti kerámiákat, elsősorban az indiai díszítő elemeket tanulmányozta. Az itt tapasztaltak, az angol koloniális, "indus stílus" segítették egyéni kifejezésmódjának kialakítását. Az angol hatás nyomait viseli alkotásai között a II. világháborúban elpusztult zsámboki kastély.

A legendák szerint Lechner Ödön egy alkalommal megkereste Wartha Vince (1844-1914) professzort, aki Zsolnay Vilmossal már eredményesen kísérletezett az eozinmázas kerámiával, s az eljárást megismerve, apja téglagyárában ki is próbálta. Az eredmény lenyűgözte.

Saját művészi alkata keleties, romantikus, színes ornamentikájú, de fegyelmezetten komponált épületeket eredményezett. 1891-ben Pártossal együtt megnyerte a Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola tervpályázatát „Keletre magyar” jeligével. Az Iparművészeti Múzeum (1893-96) épületének külső díszítései, a mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, az áttört virágmotívumok indiai, perzsa, mór és magyar népi hatásokról tanúskodnak. Az épület egésze eltér a hagyományos formavilágtól, ami vegyes fogadtatásra talált. Azonban Lechner - most már Pártos Gyula közreműködése nélkül - tovább haladt az általa kijelölt úton, és 1897-ben megbízást kapott a Magyar Állami Földtani Intézet Stefánia úti épületére.

Postatakarékpénztár
Postatakarékpénztár

Letisztult formavilága a Postatakarékpénztár (ma: Magyar Államkincstár) Hold utcai épületénél érvényesül a legtökéletesebben. Ez lett a századforduló magyaros ízlésének legjellegzetesebb példája, mégis Lechner ezután több állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját sem engedélyezték. Követőinek alkotásai (Pl. a Korb-Giergl-féle Zeneakadémia) is csak redukálva valósulhattak meg. Az is jellemző, hogy az Iparművészeti múzeumot a cigánykirály palotájának csúfolták. Hatása mégis továbbterjedt, a stílus elfogadott lett, Komor Marcell, Jakab Dezső és mások munkája révén.

1900-ban az épületért a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, és megkapta a „királyi tanácsos” címet is.

Egyházi megbízásai közül kiemelkedik a kőbányai Szent László plébániatemplom, amely azonban Barcza Elek korábbi terveinek felhasználása miatt nem tekinthető szuverén alkotásnak. A Szent László plébániatemplom több tervvariánson át jutott az első, bizáncias elképzelésektől a megépült bazilikális, keresztházas, egy fő és két kísérőtoronnyal díszített, gótizáló végleges változatig. Élete utolsó évtizedének legjelentősebb megbízása a pozsonyi Katolikus Főgimnázium és a mellette álló, Turul-házi Szent Erzsébetnek szentelt Kék templom. A Pozsony óvárosi részében található templom Lechner egyik legnagyszerűbb munkája, a magyar szecesszió egyik legszebb példája. A templomot a Genfben 1899-ben megölt Erzsébet királyné („Sissi” )szimbolikus mauzóleumaként építették. Fontos műve a nagybecskereki (ma: Zrenjanin, Szerbia) városháza s az Ernst Múzeum homlokzata és előcsarnoka is.

A kecskeméti városháza
A kecskeméti városháza

Az idős mestert 1911-ben a római nemzetközi építészeti kiállításon bemutatott életművéért (Otto Wagner mellett) nagy aranyéremmel tüntették ki. Haláláig még kapott néhány kisebb megbízást (Domonkos-ház átépítése, Szeged; az Ernst Múzeum bejárata, Budapest; Sipeki Balázs-villa; Vajda Péter utcai iskola), de a nagyobb pályázatokon már nem járt sikerrel.

Lechner egyedül és másokkal együtt rengeteget dolgozott, több mint 30 pályázaton vett részt, s többnyire nyert vagy díjat kapott. 26 épülete valósult meg, ezeket anyaghasználati és szerkezeti újítások jellemzik. Formavilága egyéni, gazdag és újszerű, legkarakteresebb, iskolateremtő építészünknek tartják, aki egy sajátos magyar nemzeti stílus megteremtéséért fáradozva népi elemekkel gazdagította művészetét. Szecessziójának fő jegyei a pécsi Zsolnay-gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek. Modern épületszerkezeteivel, festői tércsoportosításával a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselőjének tekintik.

Szobra az Iparművészeti Múzeum előtt
Szobra az Iparművészeti Múzeum előtt

Az önálló magyar építészeti stílus megteremtőjeként számos tanítványa és követője volt, ők azonban inkább formai, mint tartalmi megoldásait vették át. „A fiatal építésznemzedék seregestől vette körül és követte építészeti elveit, így Lajta Béla, Maróti Géza, Jakab Dezső, Komor Marcell, Bálint Zoltán, Jámbor Lajos, Sebestyén Artúr, Györgyi Dénes, Jánszky Béla, Zrumetzky Dezső, Medgyaszay István, Árkay Aladár”.

Lechner a korszerű építészet egyik kezdeményezője volt hazánkban, a népművészet formavilágát a magas építészet, a monumentalitás szférájába emelte, elveit írásaiban is kifejtette. Szobra az Iparművészeti Múzeum - a magyar szecesszió egyik legszebb épülete - előtt áll. A szecesszió elválást, elszakadást jelent, a múlttal való szakítás igényét a technikai fejlődés és a társadalmi változások hozták létre. Az építészet, a többi művészethez hasonlóan, elfordult a múlt felületi, külsőségekre építő másolásától, s főleg stilizált formákat alkalmazott, de tartalmilag, a tér- és tömegalakításban nem tudott újat teremteni. Lechner művészete e téren is többet nyújt a szecesszió átlagos alkotásainál.

1914. június 10-én Budapesten halt meg. A Nyugatban megjelent búcsúztatójában Bálint Aladár így írt róla:

„Írással, eleven szóval, jelekkel, mindenképpen, ahogy lehet, belé kellene égetni a köztudat láthatatlan testébe, hogy Lechner Ödön nagy ember volt, nagy művész, zseni, és elpihenése nemcsak Magyarország, hanem az egyetemes kultúrába kapcsolódott egész világ gyásza. Azok az értékek, melyeket teremtett (amelyek teremtésétől el nem ütötték), mindnyájunké, és nemcsak a megfoghatóságukban azok, hanem továbbható, impulzív erejükben, lehetőségeket megnyitó potenciájukban is. Sőt ezekben elsősorban, mert az elpihent nagymester legtöbb tervét, leggrandiózusabb elképzeléseit, sajnos, nem engedte tettre váltani ellenfeleinek rövidlátó, fenekestül romlott tábora.”

Sírja a Kerepesi temetőben
Sírja a Kerepesi temetőben

Emlékezete

1928-ban alakult meg a Lechner Ödön Társaság, tagjai között Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal, Lechner Jenővel, Lechner Loránddal, Medgyaszay Istvánnal, Neuschloss Kornéllal.

Szobra áll az Iparművészeti Múzeum előtt, a Margit-szigeti Művész sétány mellett, illetve a kőbányai Szent László téren.

Mellszobra látható a szegedi Dóm téri pantheonban

A fővárosban egy fasor, Szegeden egy tér, több városban (például Kecskeméten) pedig utcák őrzik a nevét

Hamvai a Fiumei Úti Sírkert 28. parcella díszsorának 19. sírhelyén nyugszanak.

2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal ismerték el a magyar építészetet megújító munkáját.