Heim Pál

„Számomra Heim Pál nem csupán A dédnagyapa, hanem az Ember, akinek az emléke fényt mutat akkor is, amikor úgy érzem, hogy a hatalom és a vagyonszerzés logikája nem ismeri a kenyérre, szerény hajlékra, jó szóra, és őszinte szavakra áhítozó milliók óhaját." (Heim Pál, a dédunoka)



Heim Pál (Budapest, 1875. november 30. - Budapest, 1929. október 23.) magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a korszerű csecsemőgondozás és -táplálás meghonosítója .

Heim Pál Budapesten született 1875. november 30-án. Nagyszülei egyszerű, szegény emberek voltak. Apai nagyapja Heim Henrik ruhafestőmester volt, apai nagyanyja Knorr Katalin a zsombolyai árvaházból származott. Édesapja, Heim Péter a hazai postahálózat megszervezésében Baross Gábor közvetlen munkatársa volt. Édesanyja a pozsonyi származású Stefánovics Mária. Két leánytestvére született, akik még gyermekkorukban meghaltak.

Orvosi tanulmányait Lausanne-ban és a budapesti Tudományegyetemen végezte, 1897- ben avatták orvosdoktorrá. 1898-tól a Stefánia Gyermekkórház gyakornoka lett. Másfél évig Breslauban (ma: Wroclaw), Adalbert Czerny (1863-1941) gyermekklinikáján dolgozott. 1900-ban a budapesti Irgalmas Kórház (ma: Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézet) gyermekosztályának főorvosává nevezték ki. 1907-ben a budapesti egyetem orvosi kara magántanárrá habilitálta.

Az első világháborúban zászlóaljorvosként megjárta a frontot, majd 1915-ben a sanoki katonai járványkórházat irányította. Végül egészségügyi problémái miatt leszerelték, így 1916-tól ismét folytathatta gyógyító tevékenységét a székesfővárosi csecsemőkórház főorvosaként. 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosaként is működött. Ugyanebben az évben nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a pozsonyi egyetem gyermekgyógyászati tanszékére, de a világháború után neki is távoznia kellett. Ideiglenesen a budapesti Fehérkereszt Gyermekkórházban kapott szerény munkalehetőséget. Az 1923-24-es tanévben Pécsre költözött, az ott töltött évek klinikusi, kutatói és oktatói munkásságának legtermékenyebb szakasza volt.

Sírja a Kerepesi temetőben
Sírja a Kerepesi temetőben

Érdeklődésének előterében olyan kérdések álltak, mint a csecsemőkori táplálkozás zavarai, a fehérvérsejtek sajátosságai, a tuberculin-allergia, a csecsemőtáplálás alapelvei. Fontosnak tartotta a megelőző-, felvilágosító- és nevelőmunkát. Felismerve, hogy szükség van képzett ápolónőkre is: életre hívta a gyermekápolónői iskolát, ahol maga is oktatott ("Heim nővérek"). 1921-től a nagy megbecsülést élvező "Heim nővérek" két éves továbbképzést követően záróvizsgához kötött gondozónői oklevelet kaptak, és viselhették az erről tanúskodó jelvényt. Heim - nővérnek lenni országos rangot jelentett. Heim Pál kiemelkedő szerepet játszott az anyák és csecsemők védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetségben. E szervezet orvosi bizottságának elnöke volt.

1929-ben a pesti Gyermekklinika élére hívták meg- Néhány hónappal kinevezése után Budapesten 1929. október 23-án, mindössze 54 évesen tragikus hirtelenséggel tüdőgyulladásban elhunyt. Sírfelirata: „A magyar csecsemőgyógyászat atyamesterének és a csecsemővédelem lelkes harcosának az Országos Stefánia Szövetség.”

Neki és Szontágh Félix (1859-1929) professzornak, illetve tanítványaiknak köszönhető, hogy a hazai gyermekgyógyászat világszínvonalra jutott. A magyar gyermekgyógyászat egyik legnagyobb alakjának nevét 1957 óta viseli a főváros vezető gyermekintézménye.