Május 31. - Gothard Jenő születésnapja

"Gothard Jenő csendes, nyugodt munkás volt.
Szakmájáról nem sokat beszélt, de annál többet cselekedett."
(Konkoly Thege Miklós)





Gothard Jenő (Herény, 1857. máj. 31. - Herény, 1909. máj. 29.): gépészmérnök, csillagász, az MTA levelező tagja (1890).

A Vasvármegyei nemesi család legidősebb sarja, a természettudományos érdeklődésű Gothard Jenő 1875-ben érettségizett Szombathelyen, a premontrei gimnáziumban. A bécsi politechnikumban gépészmérnöki oklevelet szerzett. Közben geodéziai és csillagászati tanulmányokat is folytatott.

Az obszervatórium épülete 1881-ben.
Az obszervatórium épülete 1881-ben.

Tanulmányai befejezése után szülőfalujában saját laboratóriumában dolgozott tovább, ahol elméleti önképzéssel, műszerek készítésével foglalkozott. Finommechanikai műhelyükben Sándor öccsével fizikai eszközöket és villamos berendezéseket készítettek. Műszereiket az 1879-es székesfehérvári iparkiállításon mutatták be. Itt ismerkedett meg Konkoly Thege Miklóssal, aki meghívta Ógyallára. A nála mintegy tizenöt esztendővel idősebb, akkor már világhírű csillagász hatására elhatározta, hogy csillagvizsgálót épít a Szombathely melletti Herényben lévő birtokán.

„Mindenkor kiváló előszeretettel foglalkoztunk mindketten [ti. öccsével, Sándorral] physikai tanulmányokkal s egyúttal különbözõ készülékek előállításával. Szakpályáink bevégezte után egészen physikai kutatásokra adtuk magunkat, különösen az elektromosság terén; csillagászattal azonban alkalmas berendezés hiányában nem foglalkozhattunk. Később műszereink megsokasodván, kénytelenek voltunk új helyiségek épitésére gondolni. Ámbár ekkor volt már szándékunk kabinetünket szerény mérvü observatoriummal is felszerelni, de a jelenlegi intézet eszméje mégis csak akkor született meg, midőn 1880-dik év őszén Konkoly Miklós barátunkkal megismerkedtünk. Az ő gazdagon felszerelt observatoriumában határoztuk el, hogy épitendő helyiségeinket különösen astrophysikai célokra rendezzük be; szíves tanácsai, folytonos útbaigazításai, megkönnyítették elhatározásunk kivitelét.”

Gothard a Browning-távcső mellett
Gothard a Browning-távcső mellett

Az egykupolás főépület tervét Hauszmann Alajos műegyetemi tanár készítette, a berendezéseket és a dobalakú kupolát maga a fiatal polihisztor földbirtokos Gothard Jenő tervezte. 1881-ben már több laboratórium és az obszervatórium is felépült. Itt kapott helyet a Konkolytól beszerzett 26 cm-es, Newton-rendszerű, Browning-teleszkóp.

A kétszintes (földszint és emelet) épületben kilenc helyiség volt. Minden helyiség el volt látva vízzel, villannyal és gázzal, és ezekre nézve az obszervatórium - nyomókút, dinamó és benzines gázfejlesztő segítségével - önellátó volt. A csillagda kupoláját Gothard maga tervezte. Az obszervatóriumban jól felszerelt, példás rendben tartott kémiai, optikai, fizikai labor is működött. A kapcsolattartást telefon és Morse-távíró segítette. Az obszervatórium az I. világháború után megszűnt, majd 1965-ben újjászervezték, és 1979-tõl mint az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma működik.

A csillagászati megfigyelésekben 1883-ig testvére, Gothard Sándor (1859-1939) is segédkezett, a harmadik fivér, Gothard István (1869-1948) pedig a meteorológiai adatgyűjtésben vett részt. Gothard Jenő jobbkeze Molnár József műszerész volt, akivel élete végéig együtt dolgoztak.

A Herényi Asztrofizikai Obszervatóriumban az első észlelés, amelyet a századforduló új tudományágában, az asztrofizikában világszerte jelentkező sikersorozatok hazai kezdő lépései között tartanak számon, 1881. október 20-án történt.

A csillagvizsgáló elkészülte után az Országos Meteorológiai Intézet felkérésére meteorológiai méréseket végzett. A szükséges mérőműszereket maga készítette el. 1883. január 1-től napi 3 alkalommal végeztek mérést. A 37 évnyi tevékenységük alatt mintegy 1 200 000 adat gyűlt össze. Sok időt szentelt a Pons-Brooks üstökös megfigyelésére, a Nap felszín- és színképelemzésére. Később üstökösöket észlelt, majd a herényi obszervatóriumban fotografikus úton rögzítette az 1882. május 16-i részleges napfogyatkozás eseményeit. 1882. december 16-án, sikerült a Nap előtt átvonuló Vénuszt is megfigyelnie. Jelentősek voltak a Jupiter észlelései, amelyekről 1884-ben számolt be a Magyar Tudományos Akadémia egyik ülésén.

Fő műszere a Konkoly Thege Miklóstól vásárolt 10,25 hüvelykes Newton-rendszerű teleszkóp volt. Alapvető érdemeket szerzett a fotográfia hazai elterjedése, tökéletesítése, valamint csillagászati alkalmazása terén. Asztrofizikával, főként az üstökösök spektroszkópiájával és égi fotográfiával foglalkozott.

Szombathelyi szobra
Szombathelyi szobra

1885-től csaknem teljesen felhagyott a vizuális észleléssel és áttért a fotografikus megfigyelésekre. Ő volt az első, aki szabad szemmel nem látható üstökösről felvételt készített, 1885-ben lefényképezte az Androméda-ködben feltűnt szupernóvát, s az ő nevéhez fűződik a Lyra gyűrűs-köd központi csillagának fotografikus úton történő első detektálása is 1886 őszén. A nóva csillagok és a planetáris köd színképek hasonlóságát felismerte, és elsőként jutott arra a következtetésre, hogy a nóvarobbanások során gázburok dobódik le a csillagról. Mint a fényképi úton történő csillagászati megfigyelések tökéletesítője, több csillagászati és fényképészeti műszert talált fel. Saját műhellyel is rendelkezett, ahol előbb magának, majd külföldi intézeteknek is gyártott különféle csillagászati műszereket. A kor több neves európai intézete (Heidelberg, Potsdam, Brüsszel) számára készített eszközöket.

Tervezett fonográfot, meteorológiai állomást, vízerőművet, de közvetlenül a röntgensugárzás felfedezése után már röntgenképeket is készített.

1894-1895-ben közreműködésével megépült az első magyar vízerőmű a Vas megyei Ikerváron. Az itt termelt villamos energia hasznosítására létrehozott elektromos művek első műszaki igazgatója Gothard volt. Az irányításon és szervezésen kívül saját maga is tervezett, készített és szabadalmaztatott - immár nem csillagászati rendeltetésű - eszközöket.

Kísérleteket folytatott a röntgensugárzás tulajdonságainak megismerésére is. Az új feladatok háttérbe szorították csillagászati tevékenységét, melyhez aztán betegsége és korán bekövetkezett halála miatt már nem is tudott visszatérni.

Szombathely, Herényi temető
Szombathely, Herényi temető

Rendszeresen publikált elismert külföldi szakfolyóiratokban. Tudományos munkássága elismeréséül a mérnök-tudóst, a műszerépítő asztrofizikust több külföldi tudományos testület tagjává választotta, többek közt a londoni Royal Astronomical Society (1883) és a német Astronomische Gesellschaft (1884). 1890-ben lett az MTA levelező tagja.

Róla nevezték el a szombathelyi gimnázium épületében 1949-ben létesült csillagvizsgálót, melyben az 1918-ban végleg megszűnt herényi obszervatórium megmaradt műszerei és könyvtára is elhelyezésre találtak. Szakmai örökségét méltó módon gondozza az ELTE asztrofizikai obszervatóriuma, amely az ő nevét viseli. Az 1710. sorszámú kisbolygó névadójaként örök időkre az "égre írta nevét" az utókor.

Forrás: csillagaszat2009.elte.hu, gothard.hu