Május 31. - Gothard Jenő születésnapja

Gothard Jenő (Herény, 1857. máj. 31. - Herény, 1909. máj. 29.): gépészmérnök, csillagász, az MTA levelező tagja (1890).

A Vasvármegyei nemesi család legidősebb sarja, a természettudományos érdeklődésű Gothard Jenő 1875-ben érettségizett Szombathelyen, a premontrei gimnáziumban. A bécsi politechnikumban gépészmérnöki oklevelet szerzett. Közben geodéziai és csillagászati tanulmányokat is folytatott.

Az obszervatórium épülete 1881-ben.

Tanulmányai befejezése után szülőfalujában saját laboratóriumában dolgozott tovább, ahol elméleti önképzéssel, műszerek készítésével foglalkozott. Finommechanikai műhelyükben Sándor öccsével fizikai eszközöket és villamos berendezéseket készítettek. Műszereiket az 1879-es székesfehérvári iparkiállításon mutatták be. Itt ismerkedett meg Konkoly Thege Miklóssal, aki meghívta Ógyallára. A nála mintegy tizenöt esztendővel idősebb, akkor már világhírű csillagász hatására elhatározta, hogy csillagvizsgálót épít a Szombathely melletti Herényben lévő birtokán.

„Mindenkor kiváló előszeretettel foglalkoztunk mindketten [ti. öccsével, Sándorral] physikai tanulmányokkal s egyúttal különbözõ készülékek előállításával. Szakpályáink bevégezte után egészen physikai kutatásokra adtuk magunkat, különösen az elektromosság terén; csillagászattal azonban alkalmas berendezés hiányában nem foglalkozhattunk. Később műszereink megsokasodván, kénytelenek voltunk új helyiségek épitésére gondolni. Ámbár ekkor volt már szándékunk kabinetünket szerény mérvü observatoriummal is felszerelni, de a jelenlegi intézet eszméje mégis csak akkor született meg, midőn 1880-dik év őszén Konkoly Miklós barátunkkal megismerkedtünk. Az ő gazdagon felszerelt observatoriumában határoztuk el, hogy épitendő helyiségeinket különösen astrophysikai célokra rendezzük be; szíves tanácsai, folytonos útbaigazításai, megkönnyítették elhatározásunk kivitelét.”

Gothard a Browning-távcső mellett

Az egykupolás főépület tervét Hauszmann Alajos műegyetemi tanár készítette, a berendezéseket és a dobalakú kupolát maga a fiatal polihisztor földbirtokos Gothard Jenő tervezte. Hauszmann tervei alapján 1881-ben már több laboratórium és az obszervatórium is felépült.

A kétszintes (földszint és emelet) épületben kilenc helyiség volt. Minden helyiség el volt látva vízzel, villannyal és gázzal, és ezekre nézve az obszervatórium - nyomókút, dinamó és benzines gázfejlesztő segítségével - önellátó volt. A csillagda kupoláját Gothard maga tervezte. Az obszervatóriumban jól felszerelt, példás rendben tartott kémiai, optikai, fizikai labor is működött. A kapcsolattartást telefon és Morse-távíró segítette. Az obszervatórium az I. világháború után megszűnt, majd 1965-ben újjászervezték, és 1979-tõl mint az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma működik.

A csillagászati megfigyelésekben 1883-ig testvére, Gothard Sándor (1859-1939) is segédkezett, a harmadik fivér, Gothard István (1869-1948) pedig a meteorológiai adatgyűjtésben vett részt. Gothard Jenő jobbkeze Molnár József műszerész volt, akivel élete végéig együtt dolgoztak.

A Herényi Asztrofizikai Obszervatóriumban az első észlelés, amelyet a századforduló új tudományágában, az asztrofizikában világszerte jelentkező sikersorozatok hazai kezdő lépései között tartanak számon, 1881. október 20-án történt.

A csillagvizsgáló elkészülte után az Országos Meteorológiai Intézet felkérésére meteorológiai méréseket végzett. A szükséges mérőműszereket maga készítette el. 1883. január 1-től napi 3 alkalommal végeztek mérést. A 37 évnyi tevékenységük alatt mintegy 1 200 000 adat gyűlt össze. Sok időt szentelt a Pons-Brooks üstökös megfigyelésére, a Nap felszín- és színképelemzésére. Később üstökösöket észlelt, majd a herényi obszervatóriumban fotografikus úton rögzítette az 1882. május 16-i részleges napfogyatkozás eseményeit. 1882. december 16-án, sikerült a Nap előtt átvonuló Vénuszt is megfigyelnie. Jelentősek voltak a Jupiter észlelései, amelyekről 1884-ben számolt be a Magyar Tudományos Akadémia egyik ülésén.

Fő műszere a Konkoly Thege Miklóstól vásárolt 10,25 hüvelykes Newton-rendszerű Browning-teleszkóp volt. Alapvető érdemeket szerzett a fotográfia hazai elterjedése, tökéletesítése, valamint csillagászati alkalmazása terén. Asztrofizikával, főként az üstökösök spektroszkópiájával és égi fotográfiával foglalkozott.

Szombathelyi szobra

1885-től csaknem teljesen felhagyott a vizuális észleléssel és áttért a fotografikus megfigyelésekre. Ő volt az első, aki szabad szemmel nem látható üstökösről felvételt készített. 1885-ben lefényképezte az Androméda-ködben feltűnt szupernóvát, s az ő nevéhez fűződik a Lyra gyűrűs-köd központi csillagának fotografikus úton történő első detektálása is 1886 őszén. A nóva csillagok és a planetáris köd színképek hasonlóságát felismerte, és elsőként jutott arra a következtetésre, hogy a nóvarobbanások során gázburok dobódik le a csillagról. Mint a fényképi úton történő csillagászati megfigyelések tökéletesítője, több csillagászati és fényképészeti műszert talált fel. Saját műhellyel is rendelkezett, ahol előbb magának, majd külföldi intézeteknek is gyártott különféle csillagászati műszereket. A kor több neves európai intézete (Heidelberg, Potsdam, Brüsszel) számára készített eszközöket.

Tervezett fonográfot, meteorológiai állomást, vízerőművet, de közvetlenül a röntgensugárzás felfedezése után már röntgenképeket is készített.

1894-1895-ben közreműködésével megépült az első magyar vízerőmű a Vas megyei Ikerváron. Először Herényt látta el villamos árammal, majd 1895-ben megalakította a Vas megyei Elektromos Műveket, amelynek ügyvezető igazgatójává választották. Ő tervezte, a ma is áramot termelő ikervári vízi erőmű turbináit. Sopronban és Szombathelyen közúti villamos vasutat létesített. Az irányításon és szervezésen kívül saját maga is tervezett, készített és szabadalmaztatott - immár nem csillagászati rendeltetésű - eszközöket. Az új feladatok háttérbe szorították csillagászati tevékenységét, melyhez aztán betegsége és korán bekövetkezett halála miatt már nem is tudott visszatérni.

Az első volt, aki a vékony üveglapon átütő elektromos szikrát lefényképezte. Kísérleteket folytatott a röntgensugárzás tulajdonságainak megismerésére is. Röntgen 1895. december 28-án adta közre felfedezését, s Gothard már 1896. január 23-án készített röntgenfelvételeket.

Szombathely, Herényi temető

Rendszeresen publikált elismert külföldi szakfolyóiratokban. Tudományos munkássága elismeréséül a mérnök-tudóst, a műszerépítő asztrofizikust több külföldi tudományos testület tagjává választotta, többek közt a londoni Royal Astronomical Society (1883) és a német Astronomische Gesellschaft (1884). 1890-ben lett az MTA levelező tagja.

Róla nevezték el a szombathelyi gimnázium épületében 1949-ben létesült csillagvizsgálót, melyben az 1918-ban végleg megszűnt herényi obszervatórium megmaradt műszerei és könyvtára is elhelyezésre találtak. Szakmai örökségét méltó módon gondozza az ELTE asztrofizikai obszervatóriuma, amely az ő nevét viseli. Az 1710. sorszámú kisbolygó névadójaként örök időkre az "égre írta nevét" az utókor.

Forrás: csillagaszat2009.elte.hu, gothard.hu