- Nyitóoldal
- Kalendárium
- Februári jeles napok
- Galamb József
Galamb József
„… nem kell aggódni az amerikai úthálózat elmaradottsága miatt - ha lesz autó, lesznek jó utak is.”
„Nekünk, idegenbe szakadt magyaroknak az a meggyőződésünk, hogy az ország újjáépítésében mindenkinek részt kell vennie, aki magyarnak született, bárhová juttatta is a sors szeszélye.”
„…Galamb József sírjánál hajtsuk meg az emlékezés zászlaját és búcsúzunk tőle azzal, hogy ő jó magyar volt mindig.” (A Clevelandben megjelenő Szabadság című lap nekrológjából)
Galamb József (Joseph A. Galamb) (Makó, 1881. február 3. - Detroit, 1955. december 4.) magyar mérnök, konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a korszakalkotó Ford T-modell egyik megalkotója. Története maga az amerikai álom: a messziről jött szegény legény a tehetséggel párosuló szívós munkával híres és gazdag lesz. Négy évtizedes munkássága alatt a Ford cég a 300 főt foglalkoztató kisüzemből az USA óriásvállalatainak egyike lett.
Fiatalkora
Egy hétgyermekes szegény református parasztcsaládban született Makón a „csodálatos évtized”-ben, 1881. február 3-án. Czeizel Endre nevezte így az 1880-1890 közötti időszakot született, amikor 39 magyar géniusz látta meg a napvilágot. Édesapja Galamb József földműves, édesanyja Putnoki Erzsébet háztartásbeli volt. A hét gyermek közül a felnőtt kort öten érték meg, József volt a második legidősebb. Édesapja korán meghalt. Elemi iskoláit a helyi református iskolában, a gimnázium első négy osztályát a községi polgári fiúiskolában végezte, amelynek költségeit az addigra befutott ügyvédként tevékenykedő bátyja fedezte. Szegeden, az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri Miksa Szakközépiskola) folytatta tanulmányait. Itt tanára volt mások mellett Csonka Ferenc vegyészmérnök, akinek bátyja, Csonka János a magyar autó- és motorgyártás úttörője volt. Kiemelkedő geometriai rajzkészségére, figyelemre méltó műszaki érzékére már itt felfigyeltek, dicséretek és kimagasló eredmények kísérték diákéveit.
A szakiskola harmadik osztályának befejezése nélkül felvételt nyert a mai Óbudai Egyetem jogelődjének, a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolába. Itt gépi szerkezetekkel és azok alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott. 1901. júniusban távozott ma üzemmérnökinek megfelelő végbizonyítvánnyal. A három év alatt 24 tantárgyat tanult, és a gépszerkezettani gyakorlatokon kivétel nélkül jeles osztályzatot kapott. Szakmai tudása szélesítése érdekében a Műegyetem különböző tanfolyamait is látogatta, a kovács, kútfúró, harangöntő, lakatos, rézöntő, réz- és bronzműves szakmákból szerzett képesítést és elsajátította a lokomobilok, gőzkazánok és stabilgépek kezelését. Már ekkor véglegessé vált benne a szegedi évek óta érlelődő gondolat: autót akar konstruálni.
Pályájának kezdete
Legelső munkahelye a diósgyőri Vasgyár volt, ahol üzemmérnöki diplomával rövid ideig műszaki rajzolóként dolgozott. 1901-ben bevonult, önkéntes katonai szolgálati idejét Pólában a haditengerészetnél töltötte, ahol parancsnoka Horthy Miklós, I. osztályú sorhajóhadnagy volt. Horthy felismerte a műszaki szakaszvezető különös tehetségét, és szakmai fejlődése érdekében kezdeményezte, hogy korábban szereljék le a katonaságtól.
Leszerelése után dolgozott a hódmezővásárhelyi mérleggyárban, majd a Magyarországon az első kifejezetten autógyártásra tervezett gyár, az aradi Magyar Automobil Részvénytársaság következett. E gyár 300 koronás ösztöndíjával németországi tanulmányútra utazott. Ebben az időben Németország volt az autógyártás európai fellegvára. A mindennel megismerkedni vágyó Galamb Drezda, Berlin, Hamburg, Bréma nagy gyáraiban szerzett tapasztalatokat. Miután pénze elfogyott, dolgozott Düsseldorfban a Daimler és a Benz gyáraiban, majd Frankfurt am Mainban, a német autógyártás korabeli központjában az Adler Automobil Companynál töltött 6 hónapot. A cég négyhengeres motorjának szerkesztésében és összeszerelésében vett részt.
Itt hallotta meg, hogy autó világkiállítás lesz St. Louisban. A világkiállítás hírére két magyar barátjával (Fishoff Manóval és Balogh Márkussal) hajóra szállt, és 1903. október 6-án 27 dollárral a zsebében megérkezett New Yorkba.
Amerikában
Amerikába érkezve azonnal munkát keresett; dolgozott dobozgyárban, sajtológép mellett és szerszámlakatosként is. Pittsburghben már szerszámkészítőként dolgozott a Westinghouse Műveknél. Keresetéből végül el tudott jutni a világkiállításra.
A világkiállítás annyira lenyűgözte, hogy eredeti tervétől eltérően nem tért vissza Németországba, a tapasztaltak hatására Amerikában telepedett le. Kisebb kitérő után 1905-ben eljutott Detroitba, az amerikai autógyártás központjába. A három állásajánlat közül az akkor még kevéssé ismert, mindössze két éve alapított és háromszáz alkalmazottat foglalkoztató Fordot választotta. 1905. december 11-én kezdett dolgozni műszaki rajzolóként. Ekkoriban a cég szinte semmit sem gyártott önállóan; saját terveik szerint különböző cégeknél legyártatott alkatrészekből állítottak össze autókat.
A Fordnál a ranglétra aljáról műszaki rajzolóként indult, de szorgalmának és egyre gyarapodó szakmai tudásának köszönhetően egyre feljebb került a ranglétrán. Dolgozott az A- és az N-modellen is. Ford az ABC betűit használta típusjelölésre az A-tól kezdve, egészen a huszadikig, a T-modellig. Az N-modell hűtőrendszerének áttervezése után Ford főmérnökké léptette elő Galambot. 1907-től a T-modell tervezésében már övé a döntő szerep.
Ez az egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó megváltoztatta Amerika, majd az egész világ hétköznapjait és tette világhírűvé a Ford műveket. A szerkezeti tervek elkészítése során Galamb jelentős műszaki újításokat alkalmazott. Az ő találmánya volt az elsőként a T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor.
Az autó tervezését 1907-ben kezdték és 1908. október 1-én gördült le a szalagról az első prototípus. Az autó Otto-rendszerű négyhengeres motorjának legnagyobb teljesítménye 15 kW, legnagyobb sebessége 65 km/h volt. A sebességváltó működtetése két lábpedállal, szalagfékekkel és több lemezes tengelykapcsolóval történt. Galamb újításának jelentősége abban állt, hogy az új sebességváltó kiküszöbölte a korábbi pontatlan gyártástechnológia miatt gyorsan kopó fogaskerekek miatti gyakori meghibásodásokat. Az új sebességváltó különlegessége volt az is, hogy az előre és hátramenet pedált egymás után lehetett működtetni, így az autót ki lehetett hintáztatni a legmélyebb kátyúkból is.
1913-ban Galamb József szervezte meg a mozgó összeszerelő szalagon történő sorozatgyártást. E forradalmi újítás nagymértékben növelte a termelékenységet, felgyorsította és olcsóbbá tette az autógyártást. Az első példányok ára 1908-ban 850, 1925-ben már csak 250 dollár volt. Így lett a T-modell a gazdagok luxuscikkéből a világ első népautója, a mindennapok Amerikájának része. A húszas években a világ összes személyautójának a fele Ford volt! Kisebb módosításokkal közel húsz esztendőn keresztül gyártották, több mint 15 millió darab készült belőle. Csupán a Volkswagen Bogár és a Toyota Corolla tudta túlszárnyalni, de már csak egy jóval későbbi korban, amikor az autózás tömegjelenséggé vált. A maga idejében a Ford T-modell olyannyira felülmúlhatatlan volt, hogy az 1999. december 18-án Las Vegasban az „Évszázad autójának” választották. Ekkor, gyártásának leállítása után több mint 70 évvel is mintegy 100 000 működőképes darab volt szerte a világban. Henry Ford megbecsülte tehetséges tervezőjét; Galamb évi fizetése 75 000 dollár volt. (Ennyit keresett az Egyesült Államok akkori elnöke, Woodrow Wilson is!)
A Ford autói a versenypályákon is bizonyítottak. Galamb tervei alapján 1908 és 1914 között a kísérleti mérnöki részlegen készültek a sportkocsik. 1909-ben a több mint 4000 mérföldes New York-Seattle derbin kettőt is indítottak, és az egyik meg is nyerte a versenyt. A későbbiek során is több győzelem és sebességi csúcs fűződik a nevéhez.
1915-től Farkas Jenővel elkészítette a Fordson-traktor, az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű terveit. A későbbi amerikai traktorgyártás mintájául szolgáló traktor első példányát jórészt a gyártott autótípusok alkatrészeinek felhasználásával alig egy hónap alatt elkészítette. A korábbiaknál kisebb, gazdaságos traktor gyártására Ford új céget alapított Henry Ford & Son néven. Innen származik a hivatalosan Ford Model F-nek nevezett traktor típusjelzése, a Fordson. A 20 lóerős traktorok a T modellhez hasonlóan rövid idő alatt világszerte a minőség és megbízhatóság etalonjai lettek. A talajművelés mellett sok más mezőgazdasági munkához is használták a megbízható, sokoldalú eszközt. A kor adottsága miatt elsősorban nőknek szánták, hogy férjük helyett dolgozhassanak a farmon, amíg azok a fronton szolgálnak. „Ügyes szerkesztmény és szolíd gyártmány, mely a traktorgyártás terén haladást jelent.” - írta Kneusel-Herdliczka Ernő, a hazai mezőgazdasági gépészet jeles szakértője.
1915-ben kapta meg Galamb József az amerikai állampolgárságot. 1917-ben megnősült, Dorotty Beckhammel közös házasságukból két leány, Clair és Gloria született.
Galamb részt vett más Ford gépkocsi-modellek tökéletesítésében, fejlesztésében. Dolgozott prototípusokon, új gyárrészlegek tervezésén és fejlesztésén is. Az első világháború alatt sebesültszállító autókat, tengeralattjáró-keresőt, könnyű harckocsikat és repülőgépmotorokat tervezett. A háború után részt vett a V-8 modell kialakításában, speciális vagonjai és teherautói pedig megkönnyítették a teherszállítást. Előkészítette a Liberty repülőgépmotor gyártását. A Ford máig használt márkafeliratát is ő rajzolta meg. Az Amerikai Szabadalmi Hivatalhoz 1920 és 1952 között benyújtott 27 szabadalmi leírása rendre a Ford gépkocsik egyes szerkezeti elemének korszerűsítését szolgálta.
Szülőhazáját soha nem felejtette el, már világhírű mérnökként 1911 és 1932 között többször is hazalátogatott. Budapesti tartózkodása alatt több előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben és a Műszaki Akadémián, filmet is bemutatott a futószalagos T-modell gyártásáról. 1926-ban egy fogadáson találkozott Horthy Miklós kormányzóval is. Az ekkor megbeszéltek szerint az egyetem elvégzése után Horthy István 1929 őszétől 18, tapasztalatokban gazdag hónapot töltött a Fordnál. „Az itt vásárolt Ford autóval járta be Amerikát. A világ egyik legmodernebb üzemében töltött másfél év és az Egyesült Államok megismerése jelentősen befolyásolta gondolkodásmódját, munkáját, s egész későbbi életét" - írta később könyvében felesége.
Makón élő fiatalabb testvéreinek, Jánosnak és Ferencnek hat Fordson-traktort küldött 1921 tavaszán a családi vállalkozás beindítására. „A gépeket bemutatásra szántam. Hogy a Ford gyár készítményeit, és azok használhatóságát otthon megösmerhessék, másrészt pedig módot akarok adni nektek, hogy a gépek munkába állítása által jövedelemhez juthassatok, megélhetéseteket jobban biztosíthassátok.” - írta testvéreinek. A Deák Ferenc utca sarkán álló családi cégük a Fiumén át érkező autókat, traktorokat, alkatrészeket forgalmazta és autó-motor szervizt működtetett. A Ford márka népszerűsítését szolgálta hazánkban az egész Európát bejáró, a Ford választékának legjavát képviselő, 25 különféle kocsiból álló Ford-karaván megjelenése 1926. május elsején. A növekvő kereslet hatására 1927-29 között Békéscsabán hoztak létre kereskedést és szerelőműhelyt, ahol 35 szerelő dolgozott. A Fordson a 20-as, 30-as évek meghatározó traktortípusa volt, hazánkban 1930-ig több mint 5.000 darabot adtak el. A családi cég a II. világháború végéig működött, ekkor a megszálló szovjet katonák a Ford alkatrészeket harcjárművek alkatrészeinek vélte és lefoglalta azokat.
1921-ben „arra való emlékezéssel, hogy a felső ipariskolai tanulmányait ösztöndíjak élvezetével végezte el" ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni. „Nekünk, idegenbe szakadt magyaroknak az a meggyőződésünk, hogy az ország újjáépítésében mindenkinek részt kell vennie, aki magyarnak született, bárhová juttatta is a sors szeszélye. Ennek a kötelezettségnek akarok részben eleget tenni, mikor egy vagy több makói születésű felső ipariskolai tanuló segélyezésére Makó városánál 100 ezer koronás ösztöndíj alapítványt teszek” - írta Makó polgármesterének.
A második világháború idején Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben készült el.
Elképzelései rendszeresen megvalósultak, mint például az a gyakran hangoztatott nézete, hogy az autógyártás húzóágazatként hatással lesz az acél-, a gumi-, és az olajipar fejlődésére, vagy az, hogy nem kell aggódni az amerikai úthálózat elmaradottsága miatt - ha lesz autó, lesznek jó utak is.
Időskora
Az 1940-es években a magyarországi politikai helyzet miatt már nem tarthatta családjával a kapcsolatot. Gyomorbántalmak, majd szívbetegség gyötörte. Egy szívrohamból felépülve 1944. április 10-én az aktív munkától visszavonult, orvosai tanácsára kérte nyugdíjazását.
1955. december 4-én, 74 éves korában hunyt el az amerikai autógyártás fellegvárában, Detroitban. Végső nyughelye a detroiti Mount Olivet temetőben van. A clevelandi Szabadság című lap így búcsúzott tőle: „Kevés magyar akad, aki nem ismeri e nevet. Különösen Detroit és környéke öregamerikás magyarsága emlékszik rája élénken... Galamb József nagymértékben befolyásolta Henry Fordot abban, hogy megadta munkásainak a napi 5 dollár munkabért, ami akkoriban szinte forradalmasította az amerikai autóipart és más iparokat is... Galamb József még más jelentős tanácsokat adott Fordnak, többek közt azt, hogy Magyarországon is építsen automobil gyárat, de sajnos ezt 1911-ben a magyar kormány elutasította. Képzeljük el, hogy ha 1911-ben a magyar kormány megengedi, hogy Magyarországon megépítse Ford a műveket, milyen óriási ipari fejlődés felé lendítette volna szülőhazánkat... Galamb József sírjánál hajtsuk meg az emlékezés zászlaját és búcsúzunk tőle azzal, hogy ő jó magyar volt mindig.”
Emlékezete
Szülővárosa hűen őrzi emlékét. Születésének centenáriumán, 1981-ben emléktáblával jelölték meg a makói Ford-lerakat épületét. A helyi ipari szakmunkásképző és szakközépiskola 1990. december 1-jén vette fel nevét. 2000-ben a város posztumusz díszpolgári címet adományozott híres szülöttének. 2001. május 4-én a főtéri szoborparkban mellszobrot avattak tiszteletére. 2005-ben a róla elnevezett középiskola aulájában helyezték el második szobrát. Borsi Sándor alkotása márványtalapzat segítségével az épület falához van erősítve. A korábban életre hívott Maros-parti Randevú Nemzetközi Veteránjármű Találkozó keretében rendezik meg Makón a Ford T-modell Kiállítást.
2002-ben Sárneczky Krisztián a mérnök emlékezetére 132824 Galamb névre keresztelte az általa felfedezett aszteroidát.
A Magyar Nemzeti Bank 2006. február 23-án egy 1000 Ft címletű Galamb József-emlékérmét bocsátott ki. A kupronikkelből készült érme Ford-T modellt ábrázol.
Az Óbudai egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán előadótermet neveztek el róla. Ugyancsak ő a névadója az egyetem 2002-ben alapított Szakkollégiumának, és annak utódjának, a 2008 augusztusában életre hívott Integrált Projekt Szakkollégiumnak. Az egyetem Népszínház utcai épületében 2008. augusztus 1-jén megnyílt a Galamb József emlékszoba.
Az Óbudai Egyetem és a Metal Art Zrt. 2008-ban 200 példányban kibocsátott egy ezüstözött színesfémből készült Galamb József-emlékérmet.
2016-ban Magyar Örökség díjban részesült.
2017-ben Budapest VIII. kerülete, Józsefváros is posztumusz díszpolgári címet adományozott részére.
A T-modellből a budapesti Közlekedési Múzeumban látható egy tökéletes állapotú példány, a makói József Attila Múzeumban pedig egy 1919-es gyártású felújított négyszemélyes, nyitott Ford T Touring található.
Források: magyarjarmu.hu; real-eod.mtak.hu; mcsipos.hu; uni-obuda.hu; virtualis.sk-szeged.hu