Megjelent az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum

A Magyarországon nyomtatott első könyv
A Magyarországon nyomtatott első könyv

„Az vezérelt, hogy hittem, ez minden magyar embernek kedves örömet fog okozni,
szülőföldjét ugyanis mindenki jobban szereti és többre becsüli
más országoknál, mindenki ég a vágytól, hogy elődei életét
megismerje és emlékezésre méltó cselekedeteit utánozhassa,
a szerencsétlenségeket pedig, amelyek őket érték, elkerülhesse...”
(Hess András a latin nyelvű előszóban)





Az első Magyarországon nyomtatott könyv Hess András 1472-ben létesített budai műhelyében látott napvilágot 1473-ban. Alig két évtizeddel Gutenberg 42-soros bibliájának, Európa első nyomtatott könyvének elkészülte után! A magyar könyvnyomtatás egy évvel megelőzte Londont, és kilenc év előnye volt Béccsel szemben!

A Chronica Hungarorum
A Chronica Hungarorum

Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája) címen 1473. június 5-én (pünkösd vigíliáján) került ki Hess András budai nyomdájából a nyomda első terméke, amely egyben az első Magyarországon nyomtatott könyv volt. Hess 1472 nyarán kezdhette meg a Budai Krónika néven is ismert mű elkészítését. A munka tíz hónapig tartott, és 1473 Pünkösdjére készült el, amit a könyv befejező soraiból, a kolofonból ismerünk. A Budai krónika néven is közismert latin nyelvű mű a magyar nép történetét dolgozta fel a kezdetektől saját koráig. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első nyomtatványként világi könyveket jelentessenek meg.

A Chronica Hungarorum több történeti mű összeolvasztása révén jött létre. A mű szerzője az Anjou-kor krónikái közül Kálti Márk Bécsi Képes Krónikáját és János minorita barát munkáját, valamint a Küküllei János által írt Nagy Lajos életrajzot használta fel. Első része a magyarok történetét a honfoglalástól Károly Róbert uralkodásáig, 1334-ig tárgyalja. Második szövegegysége az 1335-1342 közötti korszak eseményeit tartalmazza. A harmadik egység Nagy Lajos király történetét taglalja trónra lépése és halála között, míg a negyedik az 1382-1468 közötti időszak uralkodóival kapcsolatos adatokat és családi vonatkozásokat ismerteti.

A könyv kolofonja
A könyv kolofonja

A krónikát - mint az ősnyomtatványokat - címlap nélkül nyomtatták. A nyomdász egyetlen betűtípust, a római eredetű reneszánsz antikva betűket használta. Iniciáléit kézzel festették, egyéb díszt a 70 levélből (azaz 133 nyomtatott lapból) álló, kis folio alakú könyv nem tartalmaz.

Korabeli nyomda
Korabeli nyomda

A kor szokása szerint valószínűleg 200-240 példányban készült el, mely példányok gyorsan elkeltek. Néhány esztendővel később már nem is állt rendelkezésre példány, de kéziratos másolatai ekkor is terjedtek. Az érdeklődés még az 1480-as évek végén is tartott, az 1488-ban megjelent Thuróczy-féle nyomtatott krónika - amely erősen támaszkodott a magyar krónikának a Hess-féle budai kiadására - nagy könyvsiker lett, három hónap alatt két kiadása jelent meg, vagyis újra kellett nyomni.

Mára tíz példányban maradt fenn. Ezek közül csak két példány maradt az utókorra az eredeti, budai könyvkötő-műhelyből származó díszes kötésben. Magyarországon kettő található: az egyiket az Országos Széchényi Könyvtárban, a másikat a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik. Az OSZK példányát 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyűjteménynek. A legutóbbi, egy addig ismeretlen példány 1990-ben egy müncheni aukción került kalapács alá, csaknem félmillió márkáért kelt el.

Hess András
Hess András

Hess András a mű előszavában maga írta le, hogyan és miért jött Rómából Magyarországra: Kárai László budai prépost, Mátyás király római követe hívta Budára, ahol ő 1472-ben berendezte Magyarország első nyomdai műhelyét. Hess budai műhelye méretei lapján nem tartozott korának jelentős nyomdái közé. Munkamenetét rekonstruálva bizonyosnak látszik, hogy műhelye mindössze egyetlen, kis méretű sajtóval volt fölszerelve.

Az első magyarországi nyomdából a Chronica Hungarorumon kívül még két görög nyelvű munka latin fordítása került ki egy kötetbe nyomtatva: Basilius Magnus A költők olvasásáról és Xenophon Socrates védőbeszéde című műve. Nincs nyoma, hogy 1473 után is folytatta volna Budán a könyvnyomtatást, sem neve, sem betűi nem tűnnek fel ezt követően egyetlen más európai nyomdában sem.

A Chronica Hungarorum fakszimiléjét (Horváth János magyar fordításával) megjelenésének 500. évfordulóján, 1973-ban újból kiadták.