Megkezdték a budai alagút építését

Az alagút Fuchsthaller Alajos acélmetszetén 1857-ben
Az alagút Fuchsthaller Alajos acélmetszetén 1857-ben

1853. február 10-én megkezdték a budai alagút építését, melynek gondolatát gróf Széchenyi István vetette fel. Az alagút megépítése létfontosságú volt a Lánchídon keresztül zajló forgalom szempontjából. Bár a Lánchídon az első kocsi 1849 januárjában már áthaladhatott, a teljes értékű kapcsolat Pest és Buda között csak az 1857 április 30-án megnyitott, a Várhegy alatt húzódó 350 méter hosszúságú közúti alagúttal együtt vált teljessé.

Novák Dániel mérnök 1837-ben azt javasolta, hogy Pestet és Budát kapcsolják össze egy alagúttal. Ez a krisztinavárosi plébániatemplom mellől indult volna egy lejtős bevágással, s Pesten a Duna alól a Mázsa (a mai Mérleg) utcánál érte volna el újra a felszínt. E nagyszabású tervet - noha akkor már javában épült a londoni Temze- alagút - megvalósíthatatlannak minősítették, ezért kiötlője a következő évben egy szerényebbel állt elő.

Az alagút végleges tervét 1845-ben fogadták el. Ez ugyan hasonlított Novákéra, de nem ő, hanem Clark mérnök vetette papírra. A tudományos kutatás mind a mai napig nem tisztázta kellőképp, hogy a terv melyik Clarknak a nevéhez fűződik. Régebben úgy vélték, hogy Adam Clarkról van szó. Ma a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a terepet Thierney William Clark mérte fel, s az első tervek is az ő kezéből kerültek ki. A végleges - kivitelezési - terveket azonban az építkezést irányító Adam Clark készítette el. (Kettejük közt semmiféle rokonság nem volt. Adam Clark a jóval idősebb Thierney mellett vált elismert mérnökké. Viszonyuk eleinte felhőtlen volt. Ám a Lánchíd építése körüli nézeteltéréseik és az idősebb Clark féltékenysége végül a két tehetséges mérnök ellenségeskedésére vezettek.

Forrás: kulturpart.hu