Zrinyi Ilona

„Vajmi nagy dolog volt minden időben az igaz szeretet."

„Te csak szorgalmasan tanulj, és igyekezz megtanulni alkalmazkodni,
hogy tetteid dicséretének koronáját elnyerjed. A világon semmi sem dicséretesebb,
mint a jó név és a tisztességes hír; az soha nem szűnik meg, örökkön megmarad.
A javakat elveszteni semmit sem jelent,
de aki becsületét veszti el, mindent elveszít."



Zrinyi Ilona (1643-ban a horvátországi Óz-alváron született, 1703. február 18-án a törökországi Nikodémiában hunyt el a férje mellett száműzetésben.

Gróf Zrínyi Péter és gr. Frangepán Anna Katalin leánya. Édesanyja műfordítóként is ismert. Családja mindkét ágról a Horváth közélet meghatározója. A Magyar Szent Korona Őfelsége iránti hűségük vezérelte politikájukat, Magyarországhoz, mint Mária Országához való viszonyukat, - anélkül, hogy egy pillanatig is Horvátország érdekeit szem elől tévesztették volna - vagy tán éppen ezért!

Családja az akkori, - történelmünkben meghatározó szerepű - főrendű családok valamennyiével rokon. Dédapja a szigetvári hős, atyja horvát bán, nagybátyja költő, és hadvezér, kora egyik legnagyobb magyarja!

Jakobey Károly: Zrinyi Ilona
Jakobey Károly: Zrinyi Ilona

1666 március 1-én férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. Házasságuk nem volt boldog, de két gyermek született belőle, 1672-ben Julianna és 1676-ban a későbbi II. Rákóczi Ferenc.

1670-ben szörnyű családi tragédia érte. A Wesselényi nevével fémjelzett, és a történelembe császárellenes összeesküvésként feljegyzett Titkos Társaságot Bécs perbe fogta és kegyetlenül felszámolta. Zrínyi Ilona apját, Zrínyi Péter horvát bánt és nagybátyját, Frangepán Miklóst a rendi mozgalomban való részvételért a császár 1671-ben Bécsújhelyen lefejeztette. Anyját, Frangepán Anna Katalint, és testvéreit, Auróra Veronikát, és Jánost Grazba hurcolták fogságba. Vagyonukat elkobozták.

Férjét, I. Rákóczi Ferencet (aki ekkor még csak 25 éves!) anyósának, Báthory Zsófiának hatalmas váltságdíjjal sikerül megváltani a kivégzéstől. Ám a bécsi Kamarilla lassú mérgezéssel teszi el láb alól a rebellis magyar főurat, aki 1676 július 8-án, alig pár hónappal kisfia, II.Rákóczi Ferenc születését (március 27.péntek, Borsi) követően „ismeretlen betegség”-ben meghal.

Zrinyi Ilona nagyon szerette a virágokat, tisztelői szerint ő maga is az volt: fehér liliom fekete gyászban.

Huszonhárom évesen özvegyen maradt két gyermekkel, Juliannával és Ferenccel. Zrínyi Ilona katolikus hite ellenére gyűlölte a Habsburg-házat. Anyósa, Báthory Zsófia, férje halála után rekatolizált, és az ellenreformáció egyik élharcosává vált. Miután anyósa is meghalt, ő lett a hatalmas Rákóczi birtok úrnője. A fiatal özvegy ezután egyedül irányította a birtokait és sikerült elérnie, hogy ő legyen gyermekei gyámja. Így fia nevében intézkedhetett minden lényeges ügyben.

Zrinyi Ilona „szülői végrendelete":

„Te csak szorgalmasan tanulj, és igyekezz
megtanulni alkalmazkodni, hogy tetteid
dicséretének koronáját elnyerjed.
A világon semmi sem dicséretesebb,
mint a jó név és a tisztességes hír;
az soha nem szűnik meg, örökkön megmarad.
A javakat elveszteni semmit sem jelent,
de aki becsületét veszti el, mindent elveszít.
Ezért, édes fiam, miután egyedül benned van
minden örömöm, ne okozz nekem keserűséget,...
mert elszenvedtem és legyőztem sok mindent,
amit Isten rendelt és Boldogasszony Szűz Mária
legyen anyátok és védelmezőtök minden
szükségben, ő sohasem hagy el benneteket.
Tiszteld az embereket, tudd, hogy téged
figyelnek és szeretnek idegen földön is,
mert aki másokat tisztel, önmagát tiszteli.
A rossz társaságot szorgalmatosan kerüld,
mert az az embert gyakran testével és lelkével
pokolba viszi. Azokkal társalkodj, akiktől
okosságot és minden jót tanulhatsz.
Különben a mindenható Istentől anyai szívemmel
minden áldást kívánok és maradok mindenütt,
ahol csak leszek és minden időben
a te szerető anyád. Zrínyi Ilona.”

E levél után többé már nem láthatta fiát.

És a megpróbáltatásoknak még nincs vége. Anyja 3 év fogság után (1673) megtébolyodott, és meghalt, nővéréből apácát, testvéréből, Jánosból osztrák katonát csináltak. De Zrínyi Ilona nem roskadt össze, megtartotta szilárd jelleme, és Istenhez való közvetlen ragaszkodása. Nyilván meríthetett a beavatottak szellemi képességeiből is…

Gyermekei, II.Rákóczi Ferenc, és nővére, Julianna gyámjául I. Lipót császárt kérték fel, de a magyar jog ezt az anyának tartotta fenn, ezért ezt a lépést puszta előrelátó gesztusként lehetett felfogni.

A Rákóczi-ház barátai joggal attól tartottak, hogy a bécsi Kancellária megmérgezteti a kicsi fejedelmet, aki egyúttal Német Birodalmi Herceg címet is viselt, - és mint ilyen, vagyona a bécsi Kincstárra szállt volna vissza. Ne feledjük, hogy ekkorra a legnagyobb magyar földbirtokról volt szó!

II.Rákóczi Ferencet 4 éves korától Kőrösy György szabolcsi nemes, Badinyi János zólyomi nemes és Bárkány János Ferences rendi szerzetes nevelték, tanították. Szó szerint testükkel védték a kis fejedelmet, nem csak tanították, de maguk főztek neki, s óvatos körültekintéssel vigyázták életét.

Három esztendővel megözvegyülése után Zrínyi Ilona már 1679 nyarán levelezett a nála legalább öt évvel fiatalabb késmárki Thököly Imre gróffal. Ezekben az írásokban a házasság is szóba került, de azt közös akarattal későbbre, kedvezőbb időkre halasztották. A „kuruc király" 1680 elején tette először nyilvánosan tiszteletét a minden kortársi leírás szerint ragyogó szépségű asszonynál - kíséretével, ebédmeghívottként. Ahhoz azonban, hogy egybekeljenek, meg kellett szerezni mind a bécsi udvar, mind a Porta jóváhagyását. Nagy akadályokat kellett leküzdeniük, míg végre 1682. június 15-én Munkácson egybe kelhettek. Ekkor Zrínyi Ilona 39 éves!

Házasságkötésüket nemcsak Gyöngyösi István verselte meg, de francia regény is íródott e romantikus kapcsolatról. Kapcsolatuk további alakulása azt bizonyítja, hogy az mindkettőjük részéről szerelmi indíttatású volt, s az is maradt az asszony haláláig.

Zrínyi Ilona második férje oldalán maga is egyik szervezője volt a Habsburgok elleni kurucfelkelésnek 1678-ban, vagyonával is támogatást nyújtva a harcokhoz. A felvidéki területek sikeres visszafoglalásával 1681-re elérték, hogy a Habsburg császár bizonyos engedményeket tegyen. Férje ezek után megpróbált szövetségeseket keresni, és különböző tárgyalásokat folytatni, törekvései azonban nem jártak sikerrel. Rögtön a mézes hetek után döntő katonai vereséget szenvednek a törökök Bécs ostrománál, majd az osztrák seregek gyors ütemben elfoglalják Magyarország várait. 1685 októberében Thököly-t török árulás révén Nagyváradon foglyul ejtik, s innen Nándorfehérvárra viszik tömlöcbe. Ennek hatására a kuruc szabadságharc - vezére nélkül - elbukott.

Munkács vára egy XIX. századi metszeten, II. Rákóczi Ferenccel és édesanyjával, Zrínyi Ilonával
Munkács vára egy XIX. századi metszeten, II. Rákóczi Ferenccel és édesanyjával, Zrínyi Ilonával

Zrínyi Ilona két gyermekével Munkácson maradt, aminek várát 1685 decemberében Caprara tábornok osztrák seregével ostrom alá veszi. Zrínyi Ilona, kiben két elszánt nemzetnek, a horvátnak és a magyarnak a bátorsága és ősei, a Zrínyiek hős példája testesült meg, oroszlánszívű Szerelmetes Nagyasszony-ként a várvédők élére állt. Maga is kardot ragadva védte a várat két éven keresztül, azoknak az ékszereknek az árán, amit még XIV.Lajostól kapott. Végül hadnagyai - reménytelenségre hivatkozva - a háta mögött megegyeztek Capraraval 1687 junius 17.-én letéve a fegyvert.

1687 telén írta Béthune márkinak Munkácsról: „Nekünk semmi sem drágább, mint az idő, és nincs veszedelmesebb, mint ha csak hiábavalóan telik az idő." A török ellenes harcok sikere miatt Thököly, aki a törökök híve volt, nem tudott segítségére sietni, így 1688-ban kénytelen volt a várat feladni, mire a bécsi udvar gyermekeitől elszakította s a bécsi Orsolya-szüzek zárdájába internálta. 1691-ben Thököly Imre - kihasználva a hadi szerencsét - Erdélyben megverte az osztrák csapatokat, s foglyul ejtette Heissler tábornokot, akiért kicserélhette szerelmetes hitvesét.

Gyermekeit durván szakították el tőle, a 12 éves Ferencet Csehországba vitték, ahol - a zsoldosvezérből lett, sötét lelkületű - Bíboros Kollonics Lipót vette „kezelésbe”.

Anya és fia a munkácsi várban
Anya és fia a munkácsi várban

Fiához, II. Rákóczi Ferenchez 1692-ben írt búcsúlevelét felfoghatjuk úgy is, mint az anya végrendeletét, hiszen többet soha sem láthatta viszont gyermekeit.

Fia válaszát életével adta meg, amit a „Vallomások"-ban így fogalmazott meg:

„Az országot kormányozva cselekedeteimet az igazságosság vezérelte. Jót tettem a szegényekkel [...], a balsorsot erős lélekkel viseltem, a sikerek nem tettek elbizakodottá, a közérdeket a magánérdekeim elé helyeztem, nappalaimat, éjszakáimat pihenés nélkül munkában töltöttem, megvetettem a gazdagságot, a közjó szolgálatát egészségem, életem, családom gyarapodása elé helyeztem. Adott szavamat szentül megtartottam."

Zrínyi Ilona 1693. május 13-án találkozott ismét szerelmével, akit ekkorra a börtön-fogság, a csaták, oly annyira megviseltek, hogy alig ismert rá. Pedig az asszonynál fiatalabb Thököly épphogy 40 éves volt ekkor, Ilona 48. Kényszerűen elhagyták Magyarországot, s a Dunán lehajózva Konstantinápolyba költöztek, majd onnan végső lakhelyükre, a kisázsiai Nikodémiába. Zrínyi Ilona ettől kezdve osztozott a Thököly-emigráció sorsában is. Nem sokkal a Rákóczi szabadságharc kitörése előtt 58 éves korában tért meg ősei honába, 1703. február 18.-án, egy hónapi betegeskedés után, amit tüdővész okozott.

Sírjára a következő felirat került: „Itt nyugszik hősies tettei után a férfilelkű asszony, nemének és századának dicsősége, méltóságos Zrínyi Ilona, a Zrínyi és Frangepán családok utolsó dísze, Thököly és néhai Rákóczi fejedelem mindkettejükhöz méltó hitvese; rangjára kitűnő magyarok, székelyek, horvátok és erdélyiek között, nagy tettei által még híresebb az egész világon. A forgandó sorsot erős lélekkel viselő: nagy a jó szerencsében, még nagyobb a balszerencse között. Keresztényi kegyességgel tetézve erős lelkét visszaadta az Úrnak. Meghalt a virágmezei birtokán, Bithyniának nikodémiai öble mellett, a megváltás 1703-ik, az ő életének 60-ik esztendejében. Nyugodjék békében, ámen.”

Középen: II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József
Középen: II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József

Hamvait 1906-ban hozták haza, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Még a Thökölyvel szemben negatívan elfogult II. Rákóczi Ferenc is elismeri Vallomásaiban, hogy édesanyja „nagy szellemén is volt hatalma a szerelemnek". Mostohaapját azonban olyan „hozományvadásznak" tartotta, aki csak színlelte a szerelmet. Annyi bizonyos, hogy Zrínyi Ilona boldog anya volt, s a férje mellett jóban-rosszban hősiesen kitartó asszony szimbólumává vált. Egy asszony, akit - s túlerővel és balsorssal szembeni elszánt és heroikus küzdelmét - egész Európa csodálattal figyelte, aki örök időkre példaértékű mintát szolgáltatott hazaszeretetből, hűségből, kitartásból. A francia király Európa legbátrabb asszonyának nevezte, s IV. Mehmed török szultán oklevéllel-athnáme- tüntette ki. Törökország történelmében sem korábban, sem később egyszer sem fordult elő, hogy a szultán egy nőt tüntetett volna ki.