- Nyitóoldal
- Kalendárium
- Szeptemberi jeles napok
- Szent Mihály nap
Szeptember 29. - Szent Mihály nap
A régi magyar hagyomány szerint szeptember 29. Szent Mihály ünnepe. Mihály (Mikhaél) a zsidók őrangyala, míg a keresztények a mennyei seregek vezetőjének tartják. Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 arkangyalnak (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa.
(A VI. századtól tartják.) Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan.
Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?” kifejezésből ered. A zsidó és az erre épülő keresztény hagyomány szerint Szent Mihály arkangyal az Istenhez hűséges angyalok vezére, akik Isten oldalán állnak a lázadó angyalok, azaz a gonosz lelkek elleni harcban. Az Istenhez hűséges angyalok jelszava, csatakiáltása: Ki olyan, mint az Isten?!, aminek voltaképpeni értelme ez: Senki sem olyan mint az Isten, vagyis: Isten a leghatalmasabb, ő a győztes, őt kell Úrnak elismerni, őt kell szolgálni.
János jelenéseiben (12, 7 - 9) is így olvashatunk róla: Akkor nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni és nem maradt számukra hely a mennyben. Letaszították a nagy sárkányt, az őskígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki elcsábítja az egész világot. A földre taszították, és vele együtt lezuhantak angyalai is.
Védelmező és patrónus
Mihályt számtalan titulussal és feladattal ruházták fel az idők folyamán: az ősi hagyomány szerint az arkangyal a keresztény katonák patrónusa is; a világ végén pedig ő fog harcolni minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja őket a sátán hatalmából.
Szent Mihály egyúttal a haldoklók oltalmazója, aki segít itt hagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. Innen a magyar néphagyományban a Göncölszekér másik neve, Szent Mihály szekere, sőt, a Tejút egyik középkori neve Szent Mihály útja. Az Utolsó Ítélet angyalaként ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait.
Az arkangyal a várak és városok védőszentje címet is magáénak tudhatja, a Paradicsom kapujának védelmezése miatt. Szent Mihályt szokás egyébként még az Arkangyalok vezérének, a Római Katolikus Egyház védőszentjének és Isten hercegének is nevezni, de számos jelző és elnevezés kötődik még hozzá (A holt-tengeri tekercsekben például a Fény Hercegeként jelenik meg.)
Mihály arkangyal tevékenységével a muszlim vallás is foglalkozik. Az iszlám hagyomány szerint szárnyai smaragdzöldek, és könnyeiből alakult ki a többi angyal.
Szent Mihály kultusz
Mihály tisztelete már az ókeresztény korban kezdetét vette: először a keleti egyházban bontakozott ki, később pedig egész Európában. Az első évezredfordulótól vált az egyház ősi oltalmazójává, és emellett a halottak szószólójává is. Magyarországon a középkortól indult útjára nagy kultusza sőt, Szent László király rendeletére 18. századig kötelező ünnep volt Szent Mihály napja. Érdekesség, hogy Szent Mihály képe a Szent Koronánkon is fellelhető.
Legendárium
A Szent-Mihály legendák egyike szerint az angyal első jelenése az olaszországi Garganó hegyéhez kötődik : eszerint a 495. esztendőben egy dühös gazda üldözőbe vette megvadult bikáját, ami bemenekült egy hegyi barlangba. A gazda hiába próbálta lenyilazni az állatot, a nyilak folyton célt tévesztettek. Miután az esetről tudomást szerzett a város püspöke, háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Ezt követően Mihály arkangyal megjelent a püspöknek, és közölte, hogy ez a barlang az ő szent helye.
Száz évvel később, 590-ben hatalmas pestisjárvány dúlt Rómában, ezért Nagy Szent Gergely pápa vezetésével körmenet indult a Szent Péter-bazilikához, hogy Isten irgalmáért esedezzenek. Állítólag ekkor újra megjelent Szent Mihály arkangyal az Angyalvár fölött, és kardját visszadugta kardhüvelyébe. A pápa úgy vélte, hogy ez a jelenés csak arra utalhat, hogy a járványnak hamarosan vége. És valóban így lett: mikor pedig véget ért a pestis, a pápa az erődítmény tetejére egy kápolnát építtetett. Ezt később Szent Mihály arkangyal bronzszobrára cserélték le.
Európa másik Mihály-kultuszhelye Mont Saint Michel Normandiában. Itt 708-ban jelent meg az arkangyal Avranches püspök álmában és megparancsolta neki, hogy tiszteletére egy sziklaszigeten kápolnát építsen. De az égi seregek vezére, Szent Mihály hiába jelent meg Aubertnek, a püspök először engedetlennek bizonyult és nem az égi intés szellemében járt el. Ezért az arkangyal megjelent másodszor is. Akkor aztán egyértelmű jelet hagyott, és ahogy figyelmeztetően megkocogtatta az idős férfi fejét, mutatóujjával lyukat égetett a püspök kalapjába. Ez végre tettre sarkallta a lomha, ámbár derék atyát, és 708. október 16-án fel is szentelték a kolostor első templomát.
Romantikus festő ecsetjére vagy író tollára méltó a színtér: a parányi sziget, és a tenger fölé 78 méterrel magasodó, zord sziklafalra épített ezeréves kolostor, ami egyúttal a Szent Mihály arkangyal kultusz első helyének számít. Victor Hugó már 1836-ban kampányt indított azért, hogy a szigetet és a kolostort műemlékké nyilvánítsák.
Mihály napi hagyományok
Szent Mihály napja a kisfarsang időszakának kezdő napja, a lakodalmak ideje.
Szent Mihály napjához számos ünnep illetve munkatilalom kötődött hazánkban. A Néprajzi Lexikon tanúsága szerint Göcsejben például Szent Mihály napján nem volt ildomos mosni, mert kisebesedhetett a kezünk. A gyergyói pásztorok viszont Szent Mihály napján tartották a farkasünnepet, hogy a csordájukat imígyen óvják meg a kártékony farkasoktól. Az ország sok vidékén is a pásztorok számadásának és fogadásának napja volt Szent Mihály napja.
A népi rigmusok meteorológiai előrejelzéseket is kapcsoltak e naphoz: „Szent Mihálykor keleti szél, igen komoly telet ígér”, míg ha fecskék nem költöztek el eddig a napig, akkor enyhe időnk lesz Karácsonyig.
Szent Mihály üzenete
Szent Mihály állítólag még írásos üzenetet is hagyott a földön. A múlt század elején egy osztrák városban, Welsben felbukkant egy igen csak különös mágikus üzenet, amit Szent Mihálynak tulajdonítottak, s ami aztán villámgyorsan elterjedt- írja Ünnepi kalendárium című gyűjteményében Bálint Sándor néprajzkutató. A szöveg igyekszik olvasóit jámbor életre terelni, s jó tanácsokkal ellátni:
„Akinél ez a levél vagyon és ki nem nyilatkoztatja, az elátkoztatik, és az minden áldásomtól elhagyatik. Ezt tehát egyik a másiktól leírjátok, avagy írassátok. És ha valaki annyi bűnt cselekedett volna, mint a tengernek habjai és a földnek ágai és füvei, avagy mint az égen a csillagok vannak, és azokat töredelmesen meggyónja, megbocsáttatnak.
Aki pedig ezen levelet magával hordozza, jobb karja alatt, avagy bal felől, az meggyőzi az ő ellenségeit, akárkik legyenek is azok. Vagy valami az uraságtól elveszett volna, vegye magához ezen levelet, és úgy megkapja az ő bírását(!), és hatalmat is nyer. Aki ezen levelet házában tartja, avagy magánál hordozza, annak semminemű égiháború nem árthat, éspedig mind tűztől, mind más veszedelemtől megoltalmaztatik. És amely terhes asszonyember magánál hordozza, az boldogul szüli magzatát erre a világra. Ha valaki valamit kér, megadatik neki, aki a maga szükségében fogja kérni és a Jézus Krisztust segítségül hívja. Amen.
Aki minden pénteken hat Miatyánkot és hat Üdvözlégy Máriát, valamint egy Hiszekegy Istent elimádkozik, az ezen búcsút megnyeri, és halála előtt a mi Urunk Jézus Krisztus az ő szent Anyjával eljön, elviszi lelkét az ő szent Atyjához a mennyei dicsőségbe. Aki Szent Mihály tiszteletére még egy Miatyánk Istent imádkozik, az száz napi búcsút nyer.
Ez a levél a Michaelis hegyén függ, és senkit el nem hagy, aki hozzá folyamodik. Arany betűkkel vagyon írva, és Szent Mihály arkangyal által küldetett oda. Aki ezen levelet meg akarja fogni, attól eltávozik, aki pedig le akarja írni, ahhoz fordul, magától felnyílik."
Szent Mihály ima
XIII. Leó pápa egy vatikáni kápolnában 1884 október 13-án éppen befejezte szentmiséjét, amikor hirtelen megállt az oltár lépcsőjénél. Mereven állt mintegy tíz percig, mint aki önkívületbe esett. Arca hamuszürke lett. Amikor végre megmozdult, egyetlen szót sem szólt a körülötte állókhoz, hanem dolgozószobájába sietett és íróasztalához ült. Ott megfogalmazta azokat az imákat, amelyek végzését minden szentmise után elrendelte. Ezek egyike az alább következő imádság Szent Mihály támogatásáért a sátán elleni harcban.
„Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Amen."
Bizalmas munkatársainak XIII. Leó elárulta, hogy ördögien gonosz hangot hallott, amint ezt mondta: El tudom pusztítani Egyházadat! Erre jóságos hang válaszolt. A pápa úgy érezte, az Úr beszél a sátánnal. Hasonlóan a Jób könyvében zajló párbeszédhez (Jób 1,6-12; 2,1-7), a sátán időt és felhatalmazást követelt, hogy csapásokkal sújtsa az Egyházat, az Úr pedig hatalmat engedett neki a 20. század nagyobb része fölött, hogy Egyházát próbára tegye. Ebben a megpróbáltatásban kértek segítséget az ú. n. Leó-imák, amelyeket a pap térdenállva imádkozott a szentmisék végén, egészen a 2. vatikáni zsinatot követő liturgikus reformig, amely a szentmise után minden hozzáfűzött imát megtiltott. A fenti Szent Mihály ima azonban ma is aktuális, az Egyház kifejezetten ajánlja is a híveknek a Gonosz elleni küzdelemben.
A többi főangyalhoz hasonlóan a művészetben általában szárnnyal van ábrázolva, egyházi ruhában (alba, dalmatika vagy pluviálé), vagy harci öltözékben (karddal, pajzzsal és kopjával), lábánál a legyőzött sárkánnyal (a Sátán megtestesítőjével).
Többször ábrázolják mérleggel a kezében, mint a jó és a rossz eldöntésére hivatott személyt, a lelkek mérlegelőjét. A gnosztikusoknál Szent Mihály az „Aeonok Feje”.
Forrás: harmonet.hu; hagiosz.net; adorans.hu