- Nyitóoldal
- Kalendárium
- Júniusi jeles napok
- Széll Kálmán
Széll Kálmán
„Törvény, jog és igazság" (politikai programjának mottója)
„Én ... azon iskola híve voltam és vagyok, amely elvek felett tranzakciókat nem ismer, harcba megy azokért és megáll mellettük, de azt tarja, hogy vannak szituációk, midőn az eljárásban, a részletekben a kompromisszumok terére lépni lehet és az ország érdekében néha kell, mert hiszen kompromisszumok láncolataiból áll az élet, e törvény alól a közélet sem vonhatja ki magát."
„Politikát csinálni és az ország érdekeinek egy bizonyos megfontolt politika alapján való megvédését eszközölni olyan viszonyok között, amilyeneket az ember szeretne, sokszor nem lehet... sokszor kis kérdésekkel kell vesződnünk ... de a viszonyokat nem alakíthatjuk át másokká."
Dr. Széll Kálmán (Gasztony, Osztrák Császárság, 1843. június 8. - Rátót, Ausztria-Magyarország, 1915. augusztus 16.) a dukai és szentgyörgyvölgyi Széll családból származó magyar arisztokrata politikus. A politika világának hétköznapi hőseként mint rendszerető közszolga, tette a dolgát. Előbb a Tisza Kálmán-kormány első pénzügyminisztere, majd 1899-től 1903-as lemondásáig a Magyar Királyság 12. miniszterelnöke volt.
Reálpolitikusként a történelmi alapok és a fejlődés egységében gondolkodott. A józan pénzember mérlegelésével szemlélte a viszonyokat, s ezt Ferenc József uralkodó is - aki többször kikérte véleményét - nagyra becsülte. Széll Kálmán úgy vélte: "Tisztán pénzügyi rendszabályokkal állami pénzügyeink megjavítását nem lehet eszközölni. Közéletünk minden ágazatára kiható gyökeres intézkedésekre, közgazdasági, az ország anyagi erejének fejlesztésére irányuló rendszerszabályokra is feltétlen szükség van. Az anyagi jólét és fejlődés érdekei finom szálakkal vonják be az egész állami organizmust."
Életpályája
Széll Kálmán 1843. június 8-án született a Vas megyei Gasztonyban, nemesi hagyományaira és 1848-as szerepére büszke családban. A Széll család 1639-ben III. Ferdinánd magyar királytól kapta a címeres nemeslevelet. Apja Széll József, Vas vármegye főispáni helytartója, országgyűlési képviselő, édesanyja a Vas vármegyei ősi nemesi felsőőri Bertha család sarja, Bertha Júlia volt. Apai nagyszülei Széll János Kristóf és rábabogyoszlói Vajda Antónia asszony voltak. Nagyapja az 1809-es felkelés főhadnagya, táblabíró, földbirtokos. Anyai nagyapja felsőőri Bertha Ignác, Vas vármegye alispánja, táblabíró, földbirtokos. Nagyanyja lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit Marianna úrnő volt. Széll Kálmán keresztszülei lukafalvi Zarka János, királyi személynök és neje, nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Emília voltak.
Széll Kálmán a tanulmányait a soproni bencés gimnáziumban kezdte, majd Szombathelyen folytatta a premontreieknél. A budapesti egyetem jogi karát 1863-ba végezte el, két év múlva jogi doktori címet szerzett. 1867-ben feleségül vette Vörösmarty Ilonát, a nagy költő árva leányát, akinek gyámapja a kor legtekintélyesebb politikusa, Deák Ferenc volt. Házasságából egy leány született. Deák ösztönzésére az ifjú jogász politikusi pályára készült, tevékenységét a Vas megyei Rátóton kezdte szolgabíróként. Mindössze 24 éves, amikor a kormánypárt programjával 1867-ben képviselővé választották a szentgotthárdi kerületben, ezzel pedig elindult a politikai pályán. Hét éven át volt a törvényhozás tagja. Munkája elismeréseként már 28 éves korában belügyi államtitkárnak kérték fel, de ezt nem fogadta el. 1881-től a pozsonyi, 1901-től ismét a szentgotthárdi választókerületet képviselte.
Deák tanácsára kezdett pénzügyi tanulmányokba, aminek köszönhetően hamarosan az ország egyik legelismertebb pénzügyi szaktekintélyévé képezte ki magát. Széll Kálmán hamarosan a pénzügyek és a közgazdaság terén érvényesítette tehetségét: frissen szerzett tudásának köszönhetően a Tisztelt Ház jegyzője lett, majd 1871-ben a legtekintélyesebb bizottság, a pénzügyi bizottság előadójává nevezték ki.
Még csak 28 éves volt, amikor Andrássy Gyula miniszterelnök felajánlotta neki az igazságügyi-, majd gróf Lónyay Menyhért a pénzügyminiszteri-, Szlávy József pedig a kereskedelmi tárcát. Egyiket sem fogadta el, nem akart túl gyorsan előre törtetni, hanem várt és tanult.
Pénzügyminiszterként
Csak 1875 márciusában döntött úgy, hogy vállalja a pénzügyminiszteri tisztséget a Szabadelvű Párt színeiben Wenckheim Béla, majd ez év októberétől 1878. október 11-ig Tisza Kálmán kormányában töltötte be ezt a pozíciót.
Legelső feladatának a súlyos államadósság megszüntetését tekintette. Ennek érdekében rendet teremtett az államháztartásban, átszervezések révén és adóemeléssel növelte az állami bevételeket. Tevékenységének köszönhetően három év alatt kétharmadával, 40 millió forinttal csökkent is az államadósság. A költségvetést stabilizáló jövedelemadó-emelésekért keményen meg kellett küzdenie Tiszával, aki inkább csak látszatintézkedéseket támogatott volna. Széll megszervezte az adófelügyelői intézményt. Sikerének tekinthető a bankjegykibocsátást végző Osztrák-Magyar Bank létrehozása is. Ezzel szembement Tisza akaratával, aki önálló magyar jegybank felállításán fáradozott. Tisza nem akart adóemelést, viszont egy önálló magyar jegybank felállítását tervezte - ám valutarendezés nélkül. Széll viszont elkerülhetetlennek tartotta a közterhek emelését, ugyanakkor kivitelezhetetlen rögeszmének látta a rendezetlen valuta mellett felállítandó magyar jegybankot. Végül kemény tárgyalások eredményeként az Osztrák Nemzeti Bank átalakult Osztrák-Magyar Bankká, bevezették a közös, kétnyelvű bankjegyet, a bankjegykibocsátást szabályozták.
Sikeres gazdasági szakemberként megvásárolta a tiszai és keleti vasutakat, szorgalmazta a vasútvonalak államosítását.
Az úgynevezett 6 százalékos aranyjáradék bevezetése révén komoly külföldi hiteleket is szerzett a tőkehiánnyal küszködő magyar gazdaság számára. A kamatláb ugyan magasnak számított, de az állam kedvezőtlen pénzügyi helyzete miatt mégis hasznos volt.
Széll számára fontos volt, hogy jó viszonyt ápoljon a Magyarország számára fontos külső partnerekkel, legyen az egy külföldi hitelező, vagy éppen Ferenc József. A külső tényezőkkel szemben sosem a konfrontációt, hanem a megegyezést kereste. Különösen a királyra vonatkozott ez, hiszen az uralkodóval való együttműködés Széll számára evidencia volt a politikai válságok megelőzése és a harmonikus, nyugodt kormányzás érdekében. „A nemzet és király közötti ellentétben és összeütközésben látta ő a legnagyobb nemzeti szerencsétlenséget”,7 és az 1867-es kiegyezéshez hű politikai tábor felfogásának megfelelően állandóan kompromisszumokra törekedett a Habsburg-uralkodóval, elviselve a függetlenségi párti ellenzék kurucos támadásait, amelyek az „idegen dinasztiával” együttműködő kormányokat a nemzeti érdek feladásával, sőt olykor kifejezetten hazaárulással vádoltak meg.
1878-ban, Bosznia-Hercegovina okkupációjakor, annak magas költségei miatt mondott le, mert a tűrhetetlenül magas költségek messze meghaladták az eredetileg előrejelzetteket, és ez felborította a büdzsét. mert Mikszáth szerint éppen ezzel az önkéntes távozással teremtette meg nimbuszát egy olyan országban, ahol senki sem válik meg a hatalomtól, hacsak a hatalom nem válik meg őtőle.
A pénzügyi életben
A nagypolitikától visszavonulva életének legsokoldalúbb korszaka következett a civil szférában. Saját üzleti ügyei intézésében is kiváló gazdasági szakembernek bizonyult. Mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát, híres szarvasmarha-tenyészetével nemzetközi hírnevet szerzett. Bécsi bankári körök felkérésére két jelentős pénzintézetet is irányított, óriási szorgalommal és nagy odaadással. 1881-től 1899-ig a Leszámítoló Bank igazgatója, 1886-tól 1899-ig, majd 1907-től haláláig az általa alapított Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatósági elnöke volt.
Ferenc József, aki „a kompromisszumok emberének", illetve „a legszenvedélyesebb tűzoltónak” nevezte, 1883-ban érdemeinek elismeréseként valóságos belső titkos tanácsosi címet adományozott neki, számos kitüntetésben részesítette.
Vissza a politikába
A Bánffy-kormány működésének utolsó szakaszában, az egyre jobban elmélyülő válság idején, 1897 végén ismét aktívan bekapcsolódott a politikai életbe. Ekkorra már nagyon elmérgesedett a viszony, a parlament munkáját megbénította a politikai válság. Ebben a nehéz helyzetben 1899. február 26-án vállalta el a miniszterelnöki megbízatást (egyidejűleg a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte). A Magyar Királyság 12. miniszterelnökeként több mint négy évig volt hivatalban. Kormányprogramjának „törvény, jog és igazság"-ra való hivatkozása politikai szállóigévé vált.
Tevékenységének talán legnagyobb dícsérete, hogy a viharos évek után következő, általa vezetett időszakot gyakran jellemzik a századforduló „Széll-csendje" kifejezéssel. Egy karikacsapásra más politikai klímát teremtett, békét hozott az országnak - írta róla kortársa, a dualista korszakot jól ismerő Mikszáth Kálmán. „Széll végre egy jól felöltözött magyar államférfi, aki tisztában van azzal, hogy az országgyűlési beszédeken és jól szervezett főispáni karon kívül még sok más szükségletei vannak egy nemzetnek." Négyéves miniszterelnöksége alatt számos sikeres intézkedést hozott. Kompromisszumos tárgyalásai szinte azonnal eredménnyel végződtek: az ellenzéki pártok hozzájárultak a képviselőház elnökének és alelnökének megválasztásához, valamint a költségvetés és az újonctörvény megszavazásához.
Belügyminiszterként rendezte a lelenc-ügyet, törvényt hozott a hét éven felüli züllött gyerekekről való gondoskodásról, egyszerűsítette a közigazgatást, és Fiuméban helyreállította a törvényes rendet. Elfogadta a kúriai bíráskodásról szóló törvényt, és bevezette az összeférhetetlenségi törvényt a képviselőkkel kapcsolatban.
A kompromisszumokra továbbra is kész kormányfő hosszú időre biztosította a belső egyensúlyt, és a Nemzeti Párt bevonásával szélesítette pártjának parlamenti bázisát. A Szabadelvű Párt 1901-ben látványos győzelmet aratott a parlamenti választásokon, annak ellenére, hogy tagjai között sokféle érdekcsoport képviselői foglaltak helyet.
Széll Kálmán egyik nagy érdeme volt az Ernst Körber osztrák miniszterelnökkel 1902. október 31-én kötött egyezmény, amely biztosította a Monarchia két állama közötti megfelelő gazdasági paritást, s ez új gazdasági kiegyezésnek tekinthető.
Az 1901-es választásokon a Széll vezette Szabadelvű Párt kétharmados többséggel győzött, a következő év mégis Széll bukását hozta. A közös osztrák-magyar hadsereg létszámát növelni kívánó ún. véderőtörvény nagy feszültséget váltott li a kormány és ellenzéke között. A tiltakozó ellenzék a parlamenti munkát megbénító obstrukció fegyverét alkalmazta. Széll a vitában az újonclétszám emelése helyett a póttartalékosok megajánlásával kísérletezett, ami belpolitikai villongásokhoz vezetett. A parttalan vitában az országgyűlés tehetetlenné vált és emiatt nem született elfogadott költségvetési terv az 1903-as évre. Miután Széllt saját pártján belül is kritika érte Apponyi Albert és Tisza István frakciója részéről, júniusban úgy döntött, lemond tisztségéről. A küzdelem durvulása miatt később a Szabadelvű Pártból is kilépett.
1910-től egy évig független képviselőként politizált. 1911 után már csak a gazdasági életben vállalt szerepet. Rátóti birtokán élt, itt érte a halál 1915. augusztus 16-án.
Kitüntetései
1893-ban Lipót-renddel tüntették ki, 1902-ben a kiráéytól megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét, ugyanabban az évben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává választották. Elnöke volt a Millenniumi Országos Bizottságnak és az interparlamentáris konferenciának, igazgatója a Nemzeti Kaszinónak.
Emlékezete
Az Országos Közművelődési Tanácsnak Széll Kálmán és Wekerle Sándor emlékezetére 1928. október 14-én tartott XX. közgyűlése : Némethy Károly, Berzeviczy Albert, Vass József beszédei
Budapesten 1929-től 1951-ig tér viselte a nevét, amikor az akkori kommunista vezetés a közterület elnevezését Moszkva térre változtatta. A Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-ei ülésén javasolta a Földrajzinév-bizottságnak, hogy a tér elnevezését változtassa vissza Széll Kálmán térre. Május 12-én hivatalosan is átnevezték.
Mellszobrát 2002-ben avatták fel Szentgotthárdon a róla elnevezett téren.
A Széll Kálmán nevét viselő alapítvány 2009-ben díjat alapított emlékére, amellyel közéleti, gazdasági szereplők tevékenységét ismerik el.