Január 24. - Szalézi Szent Ferenc

FERENC, SZALÉZI SZENT /Francois de Sales de Boisy/(1567, Thorens - 1622, Lyon): savoyai születésű francia katolikus teológus, lelkiségi író és egyházszervező, a Tridenti Zsinat utáni katolikus szellemi, lelkiségi és intézményi megújulás jelentős alakja, egyházmegyés pap, 1602-től Genf püspöke, több pápa személyes tanácsadója. Az 1590-es évektől Chablais vidékén látott hozzá a reformáció által megtépázott egyházszervezet és hitélet ujjászervezéséhez, püspökként pedig ugyanezt a munkát Annecy környékén folytatta. Itt ¤ R. Bellarmini katekizmusára és saját szentbeszédeire hagyatkozva ért el komoly eredményeket, később Dijonban, Grenobleban és Párizsban tartózkodva pedig a francia katolicizmus megerősítésének ügyét és a szerzetesi élet, a katolikus spiritualitás megújítását mozdította elő. F. a távolság ellenére is aktívan vett részt a pápai udvar egyházkormányzati lépéseinek kialakításában; egyike volt azoknak a főpapoknak, akik a jezsuita rend tevékenységét hatékonyan támogatták, teológiai tanácsainak pedig komoly része volt abban is, hogy Róma elvetette a molinista kegyelemtan elmarasztalásának lehetőségét. F. irodalmi működésének - többezer fennmaradt levele mellett - legjelentősebb darabja Filótea című lelki kalauza volt, amelyben az elmélkedés és az ima világába, a mindennapok erkölcsös életvezetésének elveibe igyekezett beavatni olvasóit. Ezzel a művével F. nem pusztán a barokk kor lelki megújulásának, de a katolikus morálteológiai és spirituális irodalomnak is az egyik klasszikusává vált. Kisebb írásai között hitvitázó műveket, elmélkedéseket, konferenciabeszédeket, a hit fő kérdéseiről szóló értekezéseket is találunk. Szentté avatására 1661-ben került sor; 1887-től egyháztanító, 1923 óta pedig ő a katolikus újságírók védőszentje.

Forrás: nyitottegyetem.phil-inst.hu