Szabó László Dezső: Viharban

Európában ma vihar van,
baloldali orkán tombol,
ami épül jobban, szebben,
szemetet szór rá, bőszen tombol.
Évszázados tapasztalattal
kell újra szembenézni itt:
mi védtük, óvtuk Európát,
ő mindig mondta, hogy segít.
Ezzel szemben csak jövevénynek
tekintettek e tájon minket,
csak néha kentek álmosolyú
arcukra barátságos sminket.
Sorolhatnám, de nem teszem!
Nézzétek meg a tényeket:
Magyarországot megcsonkolni
bizony cseppet sem féltetek!
Odadobtak a vörös rémnek,
minek nyakára mertünk lépni!
Most, hogy végre szabadok vagyunk,
Európa a mellünket tépi!
Igaz, ott is csak azok fújnak,
akiknek lelke messze van
a keresztény Európától.
Bennük a gyűlölet fogan.
Vihar van, súlyos, de mi álljuk!
Nekünk mi jó, azt mi tudjuk!
Beleszólni a dolgainkba
ezt megengedni sosem fogjuk!
A szép jogok és a szabadság
nem működhet az ember ellen,
mert nem szabadság, és nem a jog,
mit működtet a gonosz szellem!
Sokan vannak még árulóink,
szívnák erőnket még sokan,
de ez a nemzet felnőtt régen,
és végzetébe nem rohan!
Állj a sarkadra Magyarország!
Emeld fel fejed drága népem,
hogy sorsodat marokra fogva
saját utadon haladj szépen!
Vihar után mindig derű jön,
eloszlanak a fellegek,
rosszindulat, vád mélybe hullik,
s példaként állítják e nemzetet,
mert mint sokadszor, szembeszállott
és nem ismer megalkuvást,
a fél világgal szembeszállva
alamizsnáért nem kiált.
Mit más lerombolt, építi újra,
tiszta, erős, új életet,
ahol mindenki boldogulhat
aki csak dolgozni szeret!

Csodálkozhat még a világ!