Sávoly Pál

Sávoly Pál, született Spiegel Pál (Budapest, 1893. január 30. - Budapest, 1968. december 20.) Kossuth-díjas (1955) mérnök, statikus. Állami Díjas (1965).

Volt néhány év a magyarországi hídépítés történetében, amely valódi hősi korszaknak tekinthető, s amelyben egy egész hídépítő generáció magas műszaki képzettsége, alkotóvágya, munkaszeretete, mérnöki találékonysága kapott kiemelkedő szerepet. A második világháború utáni híd helyreállítások kora volt ez, amikor nem volt anyag, hiányoztak a gépek, nem volt élelem, nem volt semmi más, csak a munkások két keze és a mérnökök tudása. A lerombolt hidak pedig egymás után újra lábra álltak, mert egy egész ország várta az elkészültüket. Ehhez, a semmiből hidat teremtő, az egész ország által tisztelt hidászgenerációhoz tartozott Sávoly Pál.

Sávoly (Spiegel) Sámuel kereskedő, cégvezető és Schön (Sebők) Malvina fiaként született 1893. január 30-án született Budapesten. Apai nagyszülei Spiegel Gáspár és Lengyel Adél voltak. 1911-ben a zuglói Szent István Gimnáziumban érettségizett. Az első világháborúban tűzharcosként szolgált a 30. honvéd gyalogezrednél.

Az Erzsébet híd utolsó pályaelemének beemelése 1964. július 15-én
Az Erzsébet híd utolsó pályaelemének beemelése 1964. július 15-én

1918-ban szerezte meg mérnöki oklevelét a budapesti József Műegyetemen. Fiatal mérnökként 1928-ig dolgozott külföldön, a Benelux államokban. Tervei alapján több létesítmény valósult meg Kínában, Indiában, de még Mexikóban is.

Hazatérése után magán mérnöki tervezőirodát nyitott. Részt vett a Boráros téri és az óbudai Duna-hidak tervezésében, kisebb, de nem elhanyagolható feladatrészek vállalásával. Ő tervezte a Boráros téri Petőfi híd hídfőit, alul- és felüljáróit, továbbá az angyalföldi szennyvízátemelőt. De Ő tervezte a Ferdinánd hidat, és az első hazai acélvázas épületet. Igazi nagy feladatokat azonban a háború utáni híd helyreállítások során kapott, közreműködött számos híd újjáépítésében. A budapesti Ferenc József-híd (Szabadság híd), a szobi Ipoly-híd, majd a Széchenyi Lánchíd helyreállítási munkáinak volt a tervezője. Részt vett az óbudai Duna-híd (Árpád híd) tervezésében.

1948-ban megszűntek a magán tervezőirodák, így Sávoly Pál az UVATERV jogelődjénél az ÁMTI-nál folytatta a tevékenységét, ahol a Hídiroda vezetője lett. Az irányítása alatt tervezték a továbbiakban helyreállított Duna- és Tisza-hidakat, majd pedig a korábban készített ideiglenes és félállandó szerkezetek felváltását a végleges szerkezetekkel.

Irodája számos külföldi hidat is tervezett. Az ő terveik szerint épült Egyiptomban a Marazik híd Helwannál a Nílus felett, számos forgóhíd, valamint a szíriai Orontes-híd. Vezetésével épült többek között a Naft-folyó kábelhídja, 52 sziámi híd és a tiencsini Hao-Ho folyót áthidaló nyitható híd. Ugyanakkor több nemzetközi hídpályázaton szerepelt sikerrel (pl. Casablanca, Mechra, Abbei). Részt vett az óbudai Duna-híd (Árpád híd) tervezésében.

Élete fő műve az 1964-ben kábelhídként újjáépített Erzsébet híd. Már az eredeti Erzsébet híd is világszenzáció volt, hiszen ez volt a világ első acélpilonos lánchídja. Mederpillér nélkül ívelte át a Dunát, két pillére a partokon állt, súlyát nagyrészt a két pillért összekötő lánc tartott. Sávoly javasolta a modern kábelhíd tervezésének a gondolatát, majd miután hosszas megfontolások, viták után elfogadták a koncepciót, irányította a tervezést, a számításokat. Féltő gonddal figyelte és segítette az építést.

A tervezőnek emléket állító tábla szövege:

Végső nyughelye
Végső nyughelye

Az Erzsébet hidat, hazánk első kábelhídját
SÁVOLY PÁL
1893-1968
állami és Kossuth díjas mérnők a magyar
hídépítés kiemelkedő személyisége tervezte.
Emlékére állította Budapest Főváros Tanácsa

Idős kora ellenére sem akart elszakadni a munkától. Abban a Kútvölgyi kórházban hunyt el 1968. december 29-én, amelynek szerkezetét maga tervezte a harmincas években.

A budapesti függőhidak eltörpülnek az amerikaiak mellett, ez azonban nem jelenti, hogy kisebb tudás, mérnöki érzék, lelkiismeretesség, szakmaszeretet kell a tervezésükhöz. Sávoly Pálban mindezeket a tulajdonságokat is honorálta a magyar állam, amikor 1954-ben a Lánchíd tervezéséért Kossuth-díjjal, 1965-ben pedig az Erzsébet hídért Állami Díjjal tüntették ki.

Forrás: hidak.hu