Április 10. - Nemzeti rákellenes nap

A Magyar Rákellenes Liga szervezésében hazánkban 1993 óta minden év április 10-én ünnepeljük a nemzeti rákellenes napot. Ezen a napon a daganatos betegségekre, azok megelőzésére, korai felismerésére és az aktív közreműködés jelentőségére kívánják felhívni a figyelmet. Az ünnep lényege, hogy a társadalom minden rétege, beleértve magát az embert is, küzdjön a rákbetegség ellen, és felébressze saját felelősségünket magunkban.

Az időpont kiválasztásának magyarázata, hogy ezen a napon született dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, ortopéd szakorvos, egyetemi tanár, aki elsőként kezdett foglalkozni Magyarországon a rákbetegség gyógyításával. 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot. Az ő nevéhez fűződik a rák-regiszter kialakítása, ami lehetővé tette a hazai megbetegedések tudományos szempontból való feldolgozását. Olyan fontos felismerések is köthetők a nevéhez, mint a dohányzás és a rák ok-okozati kapcsolata. Kidolgozott számos, a saját korában korszerűnek számító műtéti eljárást az onkológia területén. Létrehozta az Országos Rák Bizottságot.

A rák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. A daganat a szervezet sejtjeinek visszafordíthatatlan, korlátlan burjánzásával létrejövő szövetszaporulat. Olyan rendellenes szövettömeg, amelynek a szaporodási üteme meghaladja a normál szövetét, annak a növekedésével, szaporodásával nincs összhangban. A rákos sejtek a szervezet saját sejtjeiből indulnak ki, növekedési, szaporodási ütemük független a szervezet szabályozó mechanizmusától. A rákbetegség nevét több nyelvben, így a magyarban is a rák állattól kapta, mintegy találóan jelezve, hogy ez a daganatféleség csápszerűen terjed az egészséges szövetekbe, befűzve azokat.

A rákos sejtek kiszabadulnak a szervezet szabályozó tevékenysége alól, így szinte önálló életet élve, mértéktelenül szaporodnak. A rosszindulatú daganatos sejtek merőben különböznek az ép szövetek sejtjeitől. Általában nagy, sötét magvú értéktelen sejtek ezek, amelyek között az összetartó erő kicsi, ezért a daganatból könnyen kiválnak, és többnyire a nyirok, máskor a véráram útján a szervezet más helyeire is eljutnak, s ott belőlük áttétes daganatok alakulhatnak ki. A rákos burjánzás-amennyiben nem kezelik- a szervezet senyvedéséhez, pusztulásához vezet.

Lehet rosszindulatú vagy jóindulatú. Az előbbiek esetében a betegség kimenetelét a más szövetekre, szervekre való átterjedés, a kezelést követő kiújulás magasabb kockázata rontja.

A daganatos megbetegedések jelentős terhet jelentenek az egyén és a hozzátartozói, a társadalom, de az egészségügyi rendszer szempontjából is. A statisztikai adatok szerint az összes halálozás mintegy negyede a daganatos megbetegedések következménye.

A Magyar Rákellenes Liga mindig nagyon fontosnak tartotta, hogy a tudomány új eredményeit ismerje, kövesse, s hogy erről megfelelő szinten a betegeket tájékoztassa. Mindig hitt abban, hogy az a beteg, aki tudja, mi vár rá, aki tudja, hogy az előtte álló műtét, kezelések milyen mellékhatásokkal járnak majd, az könnyebben éli át ezeket, mint aki ezekről semmit vagy csak nagyon keveset tud. A betegek számára számtalan kiadványt, ismertető füzetet készít a liga, hogy az új ismereteket ne csak szóban hallhassák, hanem otthon, nyugodt körülmények között újra áttanulmányozhassák.

A statisztikai adatok szerint a 31%-ot elérő keringési betegségek után az OECD országaiban az összes halálozásnak mintegy a negyedéért felelős daganatos megbetegedések a halálozás leggyakoribb okai. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a daganatos megbetegedések okozta halálozások aránya Magyarországon ezzel megegyezik, 2018. év során összesen 131 045 fő hunyt el, 33 250 fő daganatos megbetegedés miatt (25%).