Pulitzer József

„A sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálat"

„Amit eléjük teszel, legyen rövid, hogy elolvassák, világos, hogy értékeljék, képekben gazdag, hogy emlékezzenek rá, de mindenekelőtt pontos, hogy a fénye vezessen."

„A nyilvánosság a világon a legnagyobb morális hatóerő"

„A nyelv a tudósnak ereklye, a költőnek, írónak hangszere, a hírlapírónak fegyvere." (Kosztolányi Dezső)





Pulitzer József - világszerte ismertebb nevén Joseph Pulitzer - (Makó, 1847. április 10. - Charleston, 1911. október 29.)

Magyar származású újságíró, főszerkesztő, lapkiadó, rendkívüli sikereket ért el Amerikában. Nevét a világ egyik legismertebb amerikai újságírójaként, kiadójaként és sajtócézáraként ismerjük. Máig ő a jelképe a semmiből Amerikában multimilliárdossá lett és fogalommá vált üzletembernek, aki emellett megtanította, hogy a sajtó igazi hatalom és feladata a bűnös visszaélések leleplezése. Nevéhez fűződik a sárga újságírás megjelenése, az első újságíró iskola megalapítása, valamint a legnívósabb újságírói szakmai díjat is az ő tiszteletére hozták létre.

Szobra szülővárosában, Makón
Szobra szülővárosában, Makón

Hitvallása: „Köztársaságunk és a sajtó együtt emelkedik fel, vagy bukik el. Az ügyes, érdek nélküli, közszolgálati szellemű sajtó, amely képzett intelligenciával tudja, mi a helyes és bátor azt megcselekedni is, képes megőrizni azt a közerényt, amely nélkül a nép kormányzata hamisság és utánzás. A cinikus, zsoldoslelkű, demagóg sajtó idővel ugyanolyan alantas népet teremt, mint amilyen ő maga. A hatalom a Köztársaság jövőjének építésére az újságírók eljövendő nemzedékeinek kezében lesz." Úgy vélte, hogy „a sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálat”.

Pulitzer József 1847. április 10-én született Makón egy Magyarországra települt morva zsidó kereskedőcsalád fiaként. Apja halála és anyja újbóli házassága után 1855-ban elhagyta szülővárosát. Középiskolai tanulmányait már Pesten végezte. Egyik unokabátyja harcolt az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, és gyerekkorában érdeklődve hallgatta a meséket, hogyan zajlottak az események. Vonzotta a katonaság, de a vékony, hórihorgas, erős szemüveget viselő fiatalember egyetlen európai hadseregbe se volt alkalmas. Az osztrák, a francia és a brit fegyveres erők elutasították, de Németországban az amerikai hadseregbe fogadták. Így igen fiatalon, 17 évesen emigrált és 1864-ben az Egyesült Államokban részt vett a polgárháborúban.

Leszerelése után az USA-ba nincstelenül érkező Pulitzer alkalmi munkákat vállalt. Sok mindent kipróbált, mielőtt rálelt volna az újságírásra. Boldogulásának hatért szabott hiányos angol nyelv ismerete. Miután folyékonyan beszélt franciául és németül, a nagyobb német közösséggel rendelkező St. Louisba költözött. Különböző munkahelyeken dolgozott, volt folyami rakodó, éttermi pincér és könyvelő. Végül 1865-ben történt a nagy változás, egy St. Louis-i újságnál kapott riporteri állást. 1867-tol amerikai állampolgár. Házassága révén nagy vagyonra tett szert. 1876-ban kongresszusi képviselőnek választották.

A Pulitzer-díj
A Pulitzer-díj

1879-ben alapította első önálló újságát, a St. Louis Post-ot. Ez lett az alapja későbbi sajtóbirodalmának. Az 1883-ban megvásárolt The New York World példányszámát rövid időn belül 12 ezerről 200 ezer fölé emelte. Lapvállalatai számát tovább növelte: 1887-ben az Evening World is az érdekeltségébe került. Sikerét új hangvételének és stílusának köszönhette. A függetlenség és a tényszerűség mellett nagy teret biztosított a szenzációknak és a bulváros hangvételnek. Elsőként ő jelentetett meg tényfeltáró riportokat, az oknyomozó újságírás egyik úttörője lett.

Számos újítás fűződik nevéhez: tőle származik a képes anyag, a karikatúrák használata, bevezette a sportoldalt, valamint sokat tett a nők rendszeres olvasóvá tételéért. Igazi öröksége azonban az új típusú újságírás, amely legfőbb küldetésének nem csupán a hírközlést, hanem a közszolgálatiságot tekintette. Ebben rejlett sikere. Lapját a társadalmi haladás eszközévé tette, keze alatt vált a sajtó először politikai nagyhatalommá.

Ő volt az első magyar, aki - a nyolcvanas évek közepén - bejutott az Egyesült Államok Kongresszusába.

Nevéhez köthető a Szabadság-szobor felállítását segítő sajtókampány megszervezése is, ami társadalmi elismerést hozott számára. Ekkor már meglévő hatalmas tekintélye nagy szerepet játszott a munkálatok előkészítéséhez szükséges százezer dollár összegyűjtésében. 1886-ban, a szoboravató ünnepségen az egyik politikus így méltatta Pulitzert:„Amerika mily sokat köszönhet Magyarországnak, hiszen szülöttje, Joseph Pulitzer erőfeszítései nélkül talán sohasem került volna a Szabadság-szobor a New York-i öbölbe.”

1903-ban a Columbia Egyetemen újságíró fakultánst alapított, mivel fölismerte, hogy a magas szintű újságírás mesterségét egyetemi szinten kell oktatni.

Közben a modern amerikai újságírás „atyja” idegei tönkrementek és gyakorlatilag megvakult. A legkisebb zajt sem viselte el, egyre több titkárra volt szüksége és egyre több hangszigetelt falat húzott maga köré. Végül egy jachtra költözött Észak-Karolinában, itt élt 1911. október 29-én bekövetkező haláláig. A New York-i Woodlawn temetőben nyugszik, ahol a New York-i történelem több jelentős alakjának sírja is megtalálható.

Végrendelete értelmében hozták létre a Pulitzer-díjat. Kétmillió dollárt hagyományozott a híres New-York-i Columbia Egyetemre. Másfél millió dollárt szánt az egyetem újságíró fakultásának létrehozására, a maradék félmilliót pedig a róla elnevezett díj alaptőkéjébe kellett fektetni. Kívánsága az volt, hogy először nyíljon meg és működjön eredményesen az újságírás tanszék, s csak azután kezdjék kiosztani a díjakat.

Síremléke New Yorkban, a Bronx, Woodlawn Cemetery temetőben
Síremléke New Yorkban, a Bronx, Woodlawn Cemetery temetőben

A legelső Pulitzer-díjat 1917. június 4-én adták át, mostanában pedig minden év áprilisában jelentik be a nyerteseket. A díj az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb újságírói kitüntetése, ami csakis az amerikai napilapok és hetilapok újságíróinak adható az egyesült államokbeli újságok vagy hírügynökségek által megjelentetett fényképekért, jelentésekért és cikkekért. Az irodalom, dráma és zene területén is osztanak Pulitzer-díjakat, ezek pedig csak amerikai állampolgároknak adhatóak.

A Pulitzer-díj hűen alapítója szelleméhez presztízsdíj, az erkölcsi és szakmai elismerésen kívül pénz nem sok jut a nyerteseknek, ám ezt a presztízsét mindmáig őrzi.

Magyarországon a rendszerváltozás után, 1990-ben adtak át először Pulitzer díjakat.

Forrás: wikipedia, journality.hu