Október 24. - A magyar operett napja

Az Operettszínház homlokzata
Az Operettszínház homlokzata

Az operett könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal átszőtt történet, sok humorral - melynek központi témája a szerelem, mégpedig az őrült szerelem. A műfajt Mozart nevezte el operettnek. Szó szerinti jelentése: „kis opera” vagy „operácska”.

Franciaországban a "Champs-Élysées Mozartjának", a német születésű francia Jacques Offenbachnak köszönhetően már a tizenkilencedik század közepén nagy divattá vált az operett műfaja. Hazánkban a századfordulón kezdte hódítását. A zenés betétekkel tarkított színielőadások az 1900-as évek elejének legnépszerűbb előadásait adták a pest-budai közönségnek.

Magyarországon 1860. szeptember 22-én mutatnak be először magyar nyelven operettet, amikor a Pesti Nemzeti Színházban Offenbach: Eljegyzés lámpafényben című művét adták elő Feleky Miklós fordításában.

Majd 1862. április 21-én hódító útjára indult az operett: a Budai Népszínházban bemutatták az első magyar szerzők által jegyzett operettet, Allaga Géza és Bényei István A szerelmes kántor című egyfelvonásos daljátékát. Majd alig két évtized, és 1885-ben a Népszínház előadta az első sikeres, magyar szerzők által alkotott operettet. Az Eleven ördög című darab szövegkönyvét Deréky Antal színész írta, zenéjét Konti József komponálta. A színpadon az akkori idők legnagyobb sztárja, Blaha Lujza aratott elsöprő sikert. A népszínművek koronázatlan királynőjének egyébként az volt az első operettszerepe.

Kálmán Imre szobra Budapesten, az Operettszínház előtt
Kálmán Imre szobra Budapesten, az Operettszínház előtt

A színpadokat még jobbára francia darabok uralták, de az első hazai próbálkozást jól fogadták, és innen már nem volt megállás. Jöttek az újabb és újabb zeneszerzők, librettisták, majd 1902-ben végképp meghódította a közönséget és a kritikát Huszka Jenő Bob hercege. Nem véletlen, hogy sok „operett-kutató" innen számítja az igazi magyar operett születését. Ezt követte Lehár Ferenc műveinek diadalútja (A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa). A legismertebb magyar operett minden kétséget kizáróan Kálmán Imre Csárdáskirálynője.

A kisded pedig oly' szép fejlődésnek indult, hogy Magyarország hamarosan „operett-nagyhatalom" lett. Néhány évtized múlva a magyar operettből már világszerte kedvelt exportcikk, igazi Hungarikum lett. Ennek igazolására elég, ha csak a nagy hármast, a világszerte ismert operett-komponistáink nevét soroljuk fel: Lehár, Kálmán, Ábrahám! De ott van mellettük még számtalan kivételes tehetségű magyar szerző, akik a huszadik században váltak népszerűvé, és akiknek számtalan örökzöld operett-slágert köszönhetünk, akiknek darabjai itthon és külföldön is hatalmas sikert arattak.

Az operett műfaj iránt elkötelezettek 2002-ben, Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján nyilvánították október 24-ét a magyar operett napjává. E naphoz kötődik még egy szomorú esemény is, egy másik híres operettszerző, Lehár Ferenc halála. Ezen a napon adják át az évad operettszínésze és musicalszínésze elismerést, a legígéretesebb ifjú művésznek járó Marsallbot-díjat, valamint az életműdíjat.

2014. február 6-án pedig a magyar operett bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.