December 31. - A nikolsburgi béke - 1621.

1621. december 31-én Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és megválasztott magyar király, valamint II. Ferdinánd császár és magyar király a követeik útján megkötötték egymással a nikolsburgi békét.

Konfliktusuk 1619-ben kezdődött, amikor Bethlen Gábor bekapcsolódott a Habsburg-ellenes európai háborúba, az un. „harmincéves háború"-ba. Bethlen 1619. augusztusában hadjáratot indított Bécs ellen. Elfoglalta a királyi Magyarország nagy részét, de Bécs ostromára november végén már nem vállalkozott.

A sikerek hatására a magyar országgyűlés 1620. augusztus 25-én Besztercebányán királlyá választotta. Bethlen a címet elfogadta, de megkoronázni nem engedte magát.

1620 őszén ismét Bécs ellen vonult, abban a reményben, hogy a cseh rendek haderejével kiegészülve vívhat eredményes csatát. Azonban mielőtt egyesülhettek volna, a Prága melletti Fehérhegynél a csehek döntő vereséget szenvedtek. Bethlen magára maradt és a magyar főurak nyomására tárgyalásokat kezdett az osztrákokkal. Akiknek túlzott követelései miatt a tárgyalások félbeszakadtak.

Ismét a fegyvereké lett a szó. A fehérhegyi győző, Bouquoy generális nagy erővel nyomult előre magyar területeken. Több várost elfoglalva Érsekújvár ostromába kezdett. Bethlen a vár felmentésére sietett és 1621. július 10-én győzött is. Maga a generális is elesett. Bethlen ismét kiszorította az ellenséget az országból.

A két kimerült fél és a kedvezőtlen nemzetközi helyzet további csatákat már nem tett lehetővé. Így a tárgyalások ismét megkezdődtek, amelyeknek végére 1621 utolsó napján Nikolsburgban került pont. A béke értelmében Bethlen Gábor visszaadta magyarországi foglalásainak jelentős részét, lemondott a magyar koronáról, a királyi címről is. Visszaadta Ferdinándnak Alsó-Magyarországot és kinyilvánította, hogy nem avatkozik a királyság ügyeibe. Cserébe 7 felső-magyarországi vármegye (Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj) Tokaj, Munkács,Ecsed váraival egyetemben Erdélyhez csatoltatott. Mindemellett Bethlen megkapta a német birodalmi fejedelmi címet, Oppeln és Ratibor hercegségeket.

E békével biztosította Bethlen Erdély függetlenségét. Területét a 7 vármegyével megnövelte. Külpolitikailag bizonyította, hogy az Erdélyi Fejedelemséggel számolni kell.

Összességében e békekötésről elmondható, hogy Bethlen csak a váltakozó hadiszerencse és a belső ellentétek miatt kényszerült megkötésére. A harmincéves háború Európa-szerte tovább folytatódott, melybe hamarosan, 1624-ben Bethlen is beszállt, megindítva második Habsburg-ellenes hadjáratát.