Nedeczky György: Szent István végrendelete

Fáradt vagyok, az erőm elhagyott,
Nincs folytatásom, fiam rég halott,
Az életemnek lassan vége már,
Eljön értem a gonosz, rút Halál.

Amit alkottam vajh, megmarad-e,
Vagy a széthúzás sírja dönti be,
És eltűnik a Földről a magyar,
Miként Róma, a hun és az avar?

Kire bízzam szeretett népemet,
Hogy átélje az új évezredet,
És gyarapodjon, alkosson sokat,
Termő földeket és templomokat?

Nincs senki, kiben megbízhatom,
Csak Te vagy nekem drága Jézusom,
És Szűz Mária, jó Édesanyád,
Ki megvédi e gyönyörű Hazát.

Isten Anyja, most eléd térdelek,
Legyen a magyar is a gyermeked,
Védd viharban, ne hagyd el soha,
Vigyázz ránk Patróna Hungária!