DECEMBER 3. - Az első Magyar Tudós Társaság megalakulása - 1793

Bessenyei György könyvének címlapja
Bessenyei György könyvének címlapja

Tudományszervezési és terjesztési törekvések hazánkban először a XVIII. században jelentkeztek. Bél Mátyás 1735. évi tervezete, majd több más eredménytelen javaslat után Bessenyei György: Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék (Bécs - 1790, új kiadása Budapest - 1931) című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását. Ilyen intézmény ekkor már több országban működött és Bessenyei ezek tapasztalatait szerette volna hazai viszonyokra átültetni. Írását a magyar akadémia szabályzattervezeteként is felfoghatjuk. Bél Mátyás és Bod Péter kezdeményezése után, a század második felében számos, de még kevéssé sikeres kísérlet történt. Fejér György 1809-ben megjelent értekezése is egy ilyen kísérlet volt.

Elfogadott, tartósan működő, magyar nyelvű intézmény egy született: az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely 1793-ban alakult meg Marosvásárhelyen. Tudós kezdeményezője Aranka György volt, aki 1791-ben adta ki Kolozsvárott Egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállításáról való Rajzolat című röpiratát. A tudós társaság röpiratban kifejtett célja az volt, hogy intézményes keretek között biztosítsa az anyanyelv művelését és a nemzeti nyelvű tudomány felvirágoztatását.

Aranka György szobra Marosvásárhelyen
Aranka György szobra Marosvásárhelyen

Az 1791. évi kolozsvári országgyűlés elfogadta Aranka György javaslatát, de a királyi leirat nem hagyta jóvá a társaság alapítását. Végül gróf Bánffy György, Erdély kormányzója védnöksége alatt alakult meg 1793. december 3-án, titoknoka és „lelke” Aranka György lett. Terveik között könyvtárak, múzeumok felállítása, olvasótársaságok megalakítása, iskolák felállítása, tudományos és irodalmi művek kiadása, régi kéziratok összegyűjtése és ezek rendezése is szerepelt. Első kiadványuk 1796-ban jelent meg. Királyi jóváhagyás hiányában azonban nem sokan álltak a kezdeményezés mellé, a császári udvar rossz szemmel nézte a magyar nemesek szervezkedését, attól féltek, hogy a tudós társaság működése ellenük irányul. Így a társaság tizenhárom esztendős működés után, 1806-ban szűnt meg.