Az első Magyar Tudós Társaság megalakulása

Bessenyei György könyvének címlapja

„Azt szokták köz példa beszédben mondani: Meghólt Mátyás király, és elmúlt az hazai vagy nemzeti tudományról való reménységünk. Az a születése felett fennjáró elméjű ritka fejedelem kezdett volt egy királyi bibliotékát állítani fel Nagy Magyarországon, a’ prédává lett; ami megmaradt is benne, nem a hazában van, elveszett. Az után egész nemzetünkben a két hazában nintsen egy nemzeti ezt a nevet érdemlő gyűjtemény. Ideje volna már egyszer hozzá kezdeni, és a sok drága mojjal és porral imitt amott küszködő darabokat, melyek hazánknak mintegy megannyi elásott kincsei, az haza hasznára napfényre hozni, s egybe gyűjteni, magyar és más közönséges bibliotékát is állítani.”
(Aranka György: Egy magyar Nyelvmívelő Társaságnak szükségessége)

„Szegény felvilágosodás! Kevés ideig tartott a te napod! Fekete ruhák indultak bevonni te feldúlt egedet... De légy vigasztalással, barátom, nem éjszaka ez, csak sötét fellegek... és majdan elmúlnak!" (Aranka György)

Tudományszervezési és terjesztési törekvések hazánkban először a XVIII. században jelentkeztek. Bél Mátyás 1735. évi tervezete, majd több más eredménytelen javaslat után Bessenyei György: Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék (Bécs - 1790, új kiadása Budapest - 1931) című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását. Ilyen intézmény ekkor már több országban működött és Bessenyei ezek tapasztalatait szerette volna hazai viszonyokra átültetni. Írását a magyar akadémia szabályzattervezeteként is felfoghatjuk. Bél Mátyás és Bod Péter kezdeményezése után, a század második felében számos, de még kevéssé sikeres kísérlet történt. Fejér György 1809-ben megjelent értekezése is egy ilyen kísérlet volt.

Aranka György szobra Marosvásárhelyen

Elfogadott, tartósan működő, magyar nyelvű intézmény egy született: az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely 1793-ban alakult meg Marosvásárhelyen. Tudós kezdeményezője Aranka György, a hasonló nevű református püspök fia volt. Az Erdély Kazinczyjának is tartott Aranka 1791-ben adta ki Kolozsvárott Egy Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság felállításáról való Rajzolat című röpiratát. A tudós társaság röpiratban kifejtett célja az volt, hogy intézményes keretek között biztosítsa az anyanyelv művelését és a nemzeti nyelvű tudomány felvirágoztatását.

Az 1791. évi kolozsvári országgyűlés elfogadta Aranka György javaslatát, de a királyi leirat nem hagyta jóvá a társaság alapítását. Végül gróf Bánffy György, Erdély kormányzója védnöksége alatt alakult meg 1793. december 3-án, titoknoka és „lelke” Aranka György lett. A társaság elsődleges célja természetesen a nyelvművelés volt, de bekapcsolódott a felvilágosodás korának általános tudománynépszerűsítő mozgalmába, valamint abba a küzdelembe, mely a magyar nyelvnek jogaiba való visszahelyezéséért s a nemzeti művelődés ügyéért Erdélyben is folyt. Terveik között könyvtárak, múzeumok felállítása, olvasótársaságok megalakítása, iskolák felállítása, tudományos és irodalmi művek kiadása, régi kéziratok összegyűjtése és ezek rendezése is szerepelt. Első kiadványuk 1796-ban jelent meg. Királyi jóváhagyás hiányában azonban nem sokan álltak a kezdeményezés mellé, a császári udvar rossz szemmel nézte a magyar nemesek szervezkedését, attól féltek, hogy a tudós társaság működése ellenük irányul. Így a társaság tizenhárom esztendős működés után, 1806-ban szűnt meg.