A Lelki Egészség Világnapja

Az 1948-ban életre hívott Lelki Egészség Világszövetsége nonprofit szervezet kezdeményezésére 1992 óta október 10-e a lelki (mentális) egészség világnapja. Az elmúlt években világszerte egyre ismertebbé vált a nap, amellyel többek között a lelki zavarok megelőzésére, a mentális betegségekkel küzdők megfelelő kezelésére és életminőségük javítására igyekeznek felhívni a figyelmet. Az érintett területek jelentősen nagyobb odafigyelést igényelnének napjainkban, mint amekkora ténylegesen jut nekik. Hiszen a mentális egészség egyetemes emberi jog. A lelki betegségben szenvedő emberek ugyanolyan emberi méltósággal rendelkeznek, mint bárki más: őket is megilleti az egyenlőség minden joga. Ezeket a jogokat az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata is kinyilvánította, s ezt Magyarország 1991-ben ratifikálta. A világnap meghirdetésével az ENSZ-dokumentumban megfogalmazottakat kívánják újra a közvélemény figyelmébe ajánlani.

A WHO definíciója szerint a lelki egészség a jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredménnyel és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez.

A mai felgyorsult világban gyakran csak akkor fordítunk figyelmet mentális jóllétünkre, amikor már megjelennek a problémánk, pedig egy kis odafigyeléssel és rendszeres, tudatos gyakorlással hosszú távon sokat tehetünk magunkért.

Különösen fontos a figyelemfelkeltés, a pszichiátriai problémákhoz és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc, a lelki egészség középpontba állítása. A pszichiátriai problémával küzdő embertársaink betegsége nagyrészt az elszigeteltségükből fakad és ezek kizárólag orvosi kezeléssel nem oldhatók meg. Amennyiben megfelelő támaszt, szeretetet és lelki támogatást kapnak a kórházi illetve gyógyszeres kezelés mellett, ők is a társadalom hasznos tagjait gyarapítják.

A világon 400 millió ember szenved lelki és idegi betegségektől. Magyarországon mintegy 150 ezer mentális beteget tartanak nyilván, a depressziósok, neurotikusok aránya a népességben különböző vizsgálatok szerint 20-40 százalék. A mentális betegségekre kevés figyelem fordul, pedig az öngyilkosságok többsége e betegségekhez kapcsolódik. Az öngyilkosok egy része felkeresi a háziorvost a halála előtti hetekben, de az orvosok az esetek több mint felében nem ismerik fel az illető lelki sérülését, betegségét. Magyarország húsz évig vezette az öngyilkosságok listáját (a népesség arányában), de 1988 óta folyamatosan csökken hazánkban az öngyilkosok száma. A világranglistát már a szovjet utódállamok vezetik, Magyarország a 7. helyet foglalja el. Öngyilkosság következtében több európai hal meg, mint ahányan gyilkosság és közlekedési baleset eredményeként vesztik életüket.