A lateráni bazilika felszentelésének ünnepe

A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház - Basilica di San Giovanni in Laterano - a római püspökség katedrálisa, Róma püspöke, azaz a pápa címtemploma. A templom homlokzatán a latin nyelvű felirat hirdeti: „Sacrosancta Lateranensis Ecclesia omnium urbis et orbis mater et caput”. Azaz a római püspök, mint pátriárka székhelye „A város (Róma) és a földkerekség minden templomának anyja és feje". A katolikus egyház november 9-én emlékezik meg felszenteléséről. A XII. sz. óta él az a hagyomány, amely szerint ezen a napon tartja a bazilika ünnepét. Ez a nap eleinte Róma saját ünnepe volt, majd a bazilika iránti tisztelet az ünnepet az egész Egyházra kiterjesztette.

A lateráni bazilika a legrégibb, és a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt. A székesegyház az ökumenikus anyaegyház (a teljes lakott világ anyaegyháza) cím birtokosa. A pápák legősibb bazilikája. Jelentőségét tekintve csak a római Szent Péter bazilika előzi meg.

A lateráni név egy ősi római család emlékét őrzi, mert ezen a helyen állt a Lateranus család palotája. A Lateránusok kormányzói posztokat töltöttek be több császár uralma alatt. A Lateránnak nevezett területet Konstantin császár ajándékozta a római egyháznak. A palotát Nagy Konstantin alatt átalakították és kibővítették: így született meg Róma katedrálisa, a mindenkori pápának, Róma püspökének székhelye. A bazilika a Castra Nova equitum singularium, azaz a császári lovas testőrség új erődje maradványaira épült. Az erőd maradványai a bazilika főhajója alatt találhatóak. A palotában lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére szentelték.

Hivatalos neve ma is az Üdvözítő temploma, de a IX. században II. Sergius pápa Keresztelő Szent Jánost, majd a XII. században II. Lucius pápa Szent János apostolt a bazilika védőszentjévé nyilvánította. Így lett a nép nyelvén Szent János-bazilika.

A bazilika többször leégett, pusztította tűzvész, de a rómaiak minden alkalommal újjáépítették, kibővítették, díszítését gazdagították. Alaprajza és felépítése azonban változatlan maradt. A jelenlegi bazilika a XIV. századból származik. A XVII-XVIII. században jelentősen kibővítették és felújították. Homlokzata 1735-ben, Alessandro Galilei tervei alapján készült el, melyen Krisztus hatalmas szobra látható az említett két szent között.

Az eredeti 5 hajós ókeresztény székesegyháznak csak az alaprajza maradt meg. X. Ince pápa megbízásából az 1650-es szentévre Borromini tervei szerint alakították ki a templom belsejét. A középhajó 12 fülkéjében az apostolok szobrai kaptak helyet. A nagy apszis középkori mozaikképei szerencsére átélték a sok tűzvészt, a boltív tetején a Megváltó Krisztus óriási alakja látható. A gazdagon aranyozott kazettás mennyezet égszínkék és bíborvörös színei barokk szellemiséget árasztanak. Impozáns késő barokk homlokzatát XII. Kelemen pápa megbízásából Alessandro Galilei, a barokk művészet utolsó nagy római építésze tervezte meg.

A gótikus baldachin alatt lévő főoltár nagy kincse az apostolfejedelmek fej ereklyéje, amelyet márvány tabernákulumban őriznek. A pápai oltár egy katakombából származó faasztalt zár magába, a hagyomány szerint ezen még Szent Péter apostol is misézett.

A lateráni Szent János székesegyházban található Giotto híres freskója, amely VIII. Bonifác pápát ábrázolja, amint meghirdeti az első szentévet 1300-ban. A bazilika magyar vonatkozású emléke a jobboldali második oszlopon található. Az emléktáblát annak tiszteletére helyezték el, hogy 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küldött országalapító Szent István királyunknak.

Forrás: Vatikáni rádió