- Nyitóoldal
- Kalendárium
- Januári jeles napok
- Kruspér István
Kruspér István
Kruspér István (Miskolc, 1818. január 25. - Budapest, 1905. július 2.) magyar metrológus, geodéta, geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A korszerű magyar méréstudomány egyik megteremtője. Tevékenyen közreműködött a decimális mértékegységrendszer (méter, kilogramm stb.) magyarországi bevezetésében, 1878-ól 1894-ig a kezdeményezésére alapított Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság első vezetője volt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a nemzetközi méteregyezmény megkötésében is. Jelentős tudományos eredményeket ért el a geodéziai módszertan területén is, nevéhez fűződik az első magyar nyelvű földméréstani áttekintés megírása (1869), valamint több geodéziai műszer kifejlesztése. 1867 és 1894 között a budapesti Királyi József Műegyetem geodéziai tanszékének vezetője volt.
Életútja
Miskolcon született 1818. január 25-én. Középiskoláit szülővárosában végezte. Ezt követően először Késmárkon jogot tanult, majd a bécsi Politechnisches Institut hallgatója lett. Ott szerzett mérnöki oklevelet. Oklevele megszerzését követően, 1844 és 1847 között a Műszaki Intézetben oktatott tanársegédként a földmérő mérnök Simon Stampfer mellett. 1847 októberében az osztrák fővárosban optikai és finommechanikai műhelyt nyitott, és szemüvegek, valamint látszerészeti eszközök árusításába fogott, majd Nyugat-Európában járt hosszabb tanulmányúton.
1850-ben az elemi mennyiségtan és gyakorlati mértan tanáraként kezdte meg oktatói tevékenységét a József Ipartanodában (a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje). 1851-től 1867-ig a gyakorlati mértan és mechanikai technológia tanára volt, de helyettesként 1851 és 1857 között a felsőbb mennyiségtan, 1863-64-ben pedig a mechanika, a géptan és a szerkezettan tanári teendőit is ellátta. 1867-ben rendes tanárrá nevezték ki és megbízták a geodéziai tanszék vezetésével. Ezt a munkakört egészen 1894-es nyugdíjba vonulásáig látta el. Ezzel párhuzamosan 1871 és 1874 között a mérnöki és építészi osztály - mai kifejezéssel: egyetemi kar - dékáni tisztét is betöltötte. Tanszékvezetése alatt a mérőgyakorlatokat Visegrádon tartották, négynapos terepgyakorlaton. Az első magyar nyelvű kézikönyvet a geodézia oktatásához Kruspér írta meg: "Földmértan" címmel, amely 30 évig egyetemi tankönyvként szolgált. Hosszú tudományos munkássága idején több tudományos igényű, oktatásra mégis kiválóan alkalmas műve jelent meg.
1878-tól 1894-ig a kormányzat által Kruspér kezdeményezésére felállított Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság munkáját irányította.
Munkássága
A matematika, geometria és gépészmérnöki tudományok területén végzett oktatói munkája mellett tudományos tevékenysége főként a méréstudományra (metrológia) és a geodéziára irányult.
Fő tudományága a geodézia volt, de más területeken is fejtett ki elméleti és gyakorlati tevékenységet. Ő állította össze Pest felmérésének feltételeit, személyesen ellenőrizte a városmérés kivitelét az 1869-71. években. Több mérőműszertípuson végzett javításokat, a Kruspér-féle "új lejtmérő" szintező műszer az 1878-as párizsi világkiállításon ezüstérmet kapott. Nem csupán meglévő eszközöket tökéletesített, hanem új mérőeszközöket is szerkesztett, mint például a heliométeres távolságmérővel felszerelt szintezőműszert.
Jelentős tevékenységet fejtett ki a metrológia terén. Mint geodéta felismerte, hogy a műszaki élet szempontjából mennyire fontos a mértékegységek szabatos meghatározása és értékük országos és nemzetközi viszonylatban való rögzítése. Nagyrészt az ő munkásságának köszönhetően Magyarországon már a nemzetközi méteregyezmény megkötése (1875) előtt egy évvel törvény - az 1874. évi VIII. törvénycikk -rendelkezett a méterrendszer magyarországi bevezetéséről. A nemzetközi tárgyalásokon Szily Kálmánnal együtt ő képviselte a magyar kormányt. Több tanulmányt írt az etalonok vizsgálatáról, ezek francia és német nyelven is megjelentek. Kruspér e munka során egyebek mellett síkra szállt a decimális mértékegységrendszer átfogó, kivétel nélküli meghonosítása mellett. Ellenezte a nemzetközi mértéknevek (méter, kilogramm stb.) magyarítását, hagyományos magyar mértéknevekkel (öl, lat stb.) történő kiváltását. A méter Párizsban őrzött etalonpálcája megvizsgálásakor rámutatott az annak hosszában jelentkező - csillagászati és geodéziai mérések szempontjából kiküszöbölendő - eltérésre, s tökéletesítette a méter pontos meghatározását lehetővé tevő komparátort. Az általa kifejlesztett tömegkomparátorral elnyerte az 1885-ös antwerpeni világkiállítás aranyérmét. 1878-ban az ő előterjesztése alapján állították fel a Mértékhitelesítő Bizottságot (a mai Országos Mérésügyi Hivatal elődintézményét), amelynek 1894-ig vezetője volt. 1879-es megalakulásakor a párizsi székhelyű Nemzetközi Mértékügyi Bizottság tagjai közé választotta, és elnöke volt az alapetalonokat kidolgozó albizottságnak.
Kruspér István alapító tagja volt a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek, amely - kezdeményezésére - sürgette a méterrendszer alkalmazását.
Emlékezete
Kruspér István tudományos elismertségét egy sor kitüntetés, illetve tagság jelezte: királyi tanácsos, a szerb Takova-rend középkeresztese, a császári Lipótrend és a III.osztályú Vaskorona-rend lovagja, több arany- és ezüst érdemrend tulajdonosa, a budapesti Királyi József Műegyetemen a geodézia rendes tanára, a Magyar Tudományos Akadémia (1858-tól levelező, 1869-től rendes, 1899-től tiszteletbeli) tagja, a Magyar Természettudományi Társulat tagja.
Kruspér Istvánnak a Budapesti Műegyetem geodéta professzoraként szerzett érdemeit a méterrendszer kidolgozásában és bevezetésében a francia Becsületrend tiszti fokozatával is elismerték több külföldi kitüntetés mellett.
Tiszteletére a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1956-ban Kruspér István-emlékérmet alapított, amellyel a kiemelkedő eredményeket elérő szaktudósok munkáját díjazzák.
Mellszobra - Senyei Károly alkotása - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában található, emellett az egyetem közelében, Budapest XI. kerületében és szülővárosában Miskolcon utcát neveztek el róla.