A kenyér világnapja

„A legenda szerint Jézus öt kenyérből és két halból, majd hét kenyérből és néhány halból sok ezer embert lakatott jól. Az elkerülhetetlen globalizáció milliárdnyi kenyeret, halat, dollárt, eurót önt a multik elé, akik gyónnak és föloldozást kapnak, miközben a Földön mégis ezrek és tízezrek halnak éhen. Visszájára fordult a hitélet? Könnyebb a tevének átjutni a tű fokán, mint a szegénynek megkapni azt a mindennapi kenyeret, amiért a papság naponta imádkozik?" (Popper Péter)

„Nyilván nem az az érdekesb: hogy a kenyeret... kinyér, vagy Brod, vagy panis-nak nevezik, hanem arról előre gondoskodni, hogy szükség esetén ne hiányozzék." (Bolyai János)



A Pékek Világszövetsége 2001. évi kongresszusa döntött arról, hogy minden év október 16-án megünneplik a Kenyér Világnapját elsősorban Európában. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy bemutassák a világ legfontosabb élelmezési cikkének jelentőségét és a kenyeret sütő pékek áldozatos munkáját. A világnapon nemcsak a pékeket ünnepeljük, hanem a búzát előállító gazdálkodó parasztot is.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO logoján található latin jelmondat: „Fiat panis.", az az minden ember számára: „Legyen kenyér!"

Bár Magyarországon a tradicionális kenyérünnep Szent István napjához, augusztus 20-ához kötődik, ezen a világnapon 2004 óta a Magyar Pékszövetség kiválaszt az ország területén több gyermekintézményt, szociális és idős otthont, ahol mindenkit megajándékoznak termékeikkel.

A Kárpát-medencében évszázadokon át a teljesre őrölt, némileg átszitált lisztből sütötték a legtöbb és legjobb kenyeret. A szegényebb réteg azonban - a súlycsökkenést elkerülendő - nem nagyon szitáltatta a lisztet, a pórnépnek a fekete kenyér volt a mindennapi betevője. Ma már a boltokban kapható több tucatféle kenyér közül még azok is találnak megfelelőt, akik féltik alakjukat és egészségüket. A magyar sütőipar múltját bemutató Kenyérmúzeum Komáromban, a Monostori Erődben található.

A véletlen különös játéka, hogy e napon született 1865-ben a híres magyar növénynemesítő, a világhírű bánkúti búza megteremtője, Baross László is. Baross László a köztudatban a "bánkúti búzák atyja"-ként él.

A KSH adatai azt mutatják, hogy egyre kevesebb kenyeret eszünk, s a pékségek száma is egyre csökken.