A idősek világnapja

„Ostoba piktor az idő, mentől tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt" (Jókai Mór)

„Ősi és érett kultúrákban az öregeket nem azért tisztelték, mert „fáradságos életükkel kiérdemelték", nem is abból a józan előrelátásból, hogy „egyszer én is öreg leszek, s milyen jó lesz, ha nem hajítanak majd a szemétre!", hanem azért, mert a lélek még érzékenyebb volt, a szellem nyitottabb, s az öregember, óriási élettapasztalatával, olyan értékeket jelenített meg, amely a fiatalabbak számára vonzó és kívánatos volt! (...) Az öregember akkoriban nem teher volt, hanem felbecsülhetetlen érték: nem azt nézték, milyen mulandó teste, hanem hogy ki lakik benne!" (Müller Péter)

„Látod, így jön majd az öregség, udvariasan. (...) Nem dráma az öregség, ne félj. Egy napon hírt kapsz, ennyi az egész. Felnézel a munkából és az életből, szórakozottan, s aztán készségesen mondod: "Igen, igen. Meg kell öregedni. Egy pillanat még, valamit akartam... Mit is? Igen, élni. Tudom, most már késő. Mehetünk." (Márai Sándor)

„Az ember akkor öregszik meg, mikor mosolyog azon, amin valaha sírt, és nevet azon, amiért valamikor a fogát csikorgatta." (Móra Ferenc)

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1990. decemberi határozata alapján minden év október elsején emlékezünk meg a környezetünkben élő szépkorúakról. A megemlékezés célja, hogy figyeljünk az idősek problémáira, középpontba helyezzék a méltóságteljes öregkort, valamint az idősöket visszaintegrálják a gazdaságba. Európában az aktív munkaerő csökkenése miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap az idősek foglalkoztatása, ezzel is pótolva a munkaerőhiányt valamint segítve a teljes értékű élet fenntartását.

Az Idősek Világnapja lehetőséget nyújt, hogy megköszönjük az idős embereknek, mindazt amit a társadalomért tesznek.

Az idősebbek száma (definíció szerint a 65 éves vagy annál idősebbek) az 1980-as 260 millióról 2021-re 761 millióra nőtt. 2021 és 2050 között az idősebb népesség globális aránya az előrejelzések szerint kevesebb mint 10 %-ról 17 %-ra nő.

Az idősebb korú emberek számának gyors növekedése hangsúlyozza az egészség előmozdításának, a betegségek megelőzésének és kezelésének fontosságát az egész élet során.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Magyarországon minden ötödik ember betöltötte a hatvanadik életévet. Területi elosztásban Budapesten illetve a kistelepüléseken élnek a legtöbben, a nemek közötti arány pedig igen egyenetlen: az idősek 61%-a nő. Az előző népszámláláshoz képest jelentősen csökkent a többgenerációs családok száma, az idős emberek többsége egyedül vagy másik időssel él együtt.

Az öregedő magyar társadalom új kihívásokat teremt a szociális ellátás és a foglalkoztatás területén. A rugalmas munkavégzés hiánya ebben az esetben is megnehezíti az elhelyezkedést. Magyarországon jellemzően a diplomás és az érettségizett idősek nem esnek ki olyan könnyen a munkaerőpiacról, a kevésbé iskolázottak esélyei rosszabbak ebből a szempontból.

„Megőrizni az ifjúságunkat nem élettanilag nehéz, hanem lelkileg. Mert elromlunk. Alkalmazkodunk a hitványhoz, a méltatlanhoz. Magunkba szívjuk a világ és a történelem minden szennyét, és elkoszolódunk."
(Albert Einstein)

Végezetül álljon itt Albert Schweizer mélyen szántó gondolata:

„A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota. Csak az öregszik meg, aki lemond eszményeiről. Az évek múlásával ráncossá lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedés, akkor a lelked ráncosodik meg. Az ember - akár tizenhat éves, akár hatvanhat - csodára szomjazik, elámul a csillagok örökkévalóságán, a gondolatok és a dolgok szépségén. Olyan fiatal vagy, mint reményeid, olyan öreg, mint kétségeid. Olyan fiatal vagy, mint önbizalmad, olyan öreg, mint félelmed. Fiatal, mint hited, öreg, mint csüggedésed. Fiatal vagy, amíg befogadod a szépség, az öröm, a merészség, a nagyság, az ember, a föld, és a végtelenség hírnökeit."