Január 10. - Lérehozták a Hortobágyi Nemzeti Parkot - 1973

A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első és legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja. Területe 82 000 hektár. Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szeletét foglalja magába. Sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruházza fel. A védetté nyilvánító határozattal 1973-ban alakulhatott nemzeti parkká 52 ezer hektáros területen, amely a folyamatos bővítések és összevonások révén ma már több mint 82 ezer hektár védett területet foglal magába.

Az egykori ligetes sztyeppe néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi.

A Hortobágyi Nemzeti Park létesítéséről szóló dokumentumok alapján a védetté nyilvánított terület rendeltetése az alábbiakban foglalható össze:

• Védje és fejlessze a puszta jellegzetes természeti értékeit, őrizze a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény- és állatvilágát.

• Biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére.

1999. november 30-án Marrakeshben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A világörökségi címet megörökítő emléktábla kőlapja ugyanabból a szomolyai kőbányából származó dácittufából készült, ami a Hortobágy jelképének számító Kilenclyukú híd építőanyagául is szolgált.

A hortobágyi és az oda vezető utak jellegzetes épületei a csárdák, amik ma is igazi magyaros ételekkel várják vendégeiket. Hajdanán ezen funkción felül hírhozó, üzenetközvetítő szerepet is játszottak a pusztaságban. A legöregebb a A Hortobágyi Csárda nevet viseli, ami a XVII. század magyar vendéglátás legértékesebb építészeti műemléke. Ez a puszta legrégibb épülete.

A Nemzeti Park üzemelteti az ország egyetlen utasokat szállító halastavi kisvasútját, mely Magyarország legnagyobb mesterséges halastavánál (a Kondás tónál) végződik.