Hieronymi Ottó Ferenc vízmérnök

A württembergi családból származó Hieronymi Ottó Ferenc a reformkor egyik legkiválóbb mérnöke volt. Győrben született 1803. február 19-én és 1850. április 30-án hunyt el Budán. Korának tapasztalt szakembere volt, kiemelkedő szerepet játszott a hazai folyók vízrajzi felmérésében, de a Pozsony és Nagyszombat között közlekedő lóvasút is az ő nevéhez köthető.

Tanulmányait a pesti Institutum Geometricumban végezte.

Kiemelkedő szerepet játszott a hazai folyók vízrajzi felmérésében. Igazgató főmérnöke volt annak a mérnöki osztálynak, amely az 1830-as évektől kezdve a Duna folyónak vízrajzi térképét elkészítette és vízrajzi adatait összeállította, ami a folyó szabályozásának első feltétele volt.

Vásárhelyi Pál első és legtevékenyebb munkatársaként részt vett a Duna mappáció munkálataiban, valamint keresztszelvényeket készített az osztrák határtól egészen a Traján-hídig. A Duna-mappáció a Duna vízrajzi felmérése, a folyó szabályozás előtti és alatti állapotát rögzíti. A mappáció lényegét a szintezés, a háromszögelés, térképezés, valamint a hossz- és keresztszelvények felvétele jelentette. A szintezési munkákban, „trigonometriai és topográfiai felvételekben" olyan szaktekintéllyé vált, hogy a dunai munkálatokat megszakítva őt küldtékk ki a Tisza, Dráva, Száva és a Maros folyó felméréséhez is, amikor ott nehézségek mutatkoztak. A Duna mappáció munkálatait 1829-ig Huszár Mátyás, utána 1833-ig Vásárhelyi Pál, végül Hieronymi Ottó Ferenc vezette, aki Vásárhelyi elgondolása szerint be is fejezte a munkát. Összefoglaló jelentése a magyar műszaki irodalom kimagasló teljesítménye. Közben rövid ideig részt vett a tiszai felmérésben is. 1847-ben a Nyitra folyó szabályozási munkálatait irányította.

A Duna feltérképezésére szóló megbízatását befejezve a vasútépítéseknél dolgozott. Az 1838. január havában megalakuló Első Magyar Pozsony-Nagyszombati Vasúttársaság a vasút tervezésére létrehozott műszaki bizottság vezetésével bízta meg.

A Duna-mappáció, a Duna folyó magyarországi szakaszának térképei (1819-1833) az osztrák határtól

Hieronymi négy régebbi munkatársát, Lechner Gyula, Reitter Ferenc, Rauschmann Gusztáv és Perleberg Gusztáv mérnököket vette maga mellé segítségül. Terveik alapján készült el 1840-re a Pozsony és Nagyszombat közötti lóvasút első, Pozsony és Szentgyörgy közötti szakasza, majd öt év múlva a teljes vonal. A lóvasút alépítményét kitűnő mérnöki érzékkel, nagy előrelátással úgy tervezték és építtették meg, hogy majd a gőzüzem követelményeinek is megfeleljen. Mindez olyan jól sikerült, hogy 1872-ben ezt a vasútszakaszt át is alakították gőzmozdonyú vasúttá.

A Széchenyi-féle Közlekedési és Közmunkaügyi Minisztérium vezető műszaki tisztviselője volt.

Hieronymi hadmérnökként Görgey hadtestében vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc leverése után az osztrákok haditörvényszéki eljárást indítottak ellene, és vizsgálati fogságba vetették a hírhedt Új-épületben. Nem sokkal szabadulása után az ott szerzett betegségében hunyt el. Sírja a Fiumei úti sírkertben található.

Fia, Hieronymi Károly az ország közműépítésének irányítójaként, belügyminiszterként, majd kereskedelemügyi miniszterként méltó folytatója volt apja életművének.

Forrás: sulinet.hu