Gárdonyi Géza




„Semmi sem nehezebb, mint embernek lenni emberek között."

„Én csak egy méltóságot ismerek: ha valaki megérdemli az ember nevet."

„A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar, mint tenger csigája a gyöngyét. A magyarságunk érzése mélyen bent ég bennünk, hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó hegyek, amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak."

„Aki történelmet olvas, mindig a sorok közt olvasson."

„Nem a nemzet van a királyért, hanem a király a nemzetért."

„Aki mindent hisz - gyanakszom rá, hogy buta. Aki semmit sem hisz, csak amit testi szeme láthat - arra már nem is gyanakszom..."

„Nem a halál szörnyű, hanem a temetés. A halál nem szerencsétlenség. Csak szomorúság azoknak, akik a Földön maradtak még s egy kedves valakijöktől látatlan időre el kell búcsúzniok."

„A pénz csak arra való, amire a kenőcs a kocsira: ne nyikorogjon."

„Az ember csak neveléssel válik emberré."

„A méhkas, azt mondják, kicsiben képe az emberi államnak. Én azonban azt látom, hogy a méhkas állama tökéletesebb. Náluk a herék az alsóbbrendűek."

„A fecske nem ember, mégis visszavágyik a szülőföldére. Ha nem vágyakozna, nem térne vissza. (...) Az ember is csak egy helyen van otthon, másutt mindenütt idegen."

„Aki gödörbe esett, nem válogat benne: ki húzza ki."

„A pénz okos embernek: zsebben ülő szolga.
Az oktalan embernek: zsebben ülő úr."

„Nem az a boldog ember, aki milliókat tud szerezni, hanem aki úgy tud szegény lenni, hogy nem érzi a szegénységet."

„Mikor nevetünk, mindig másokon nevetünk.
Mikor sírunk, mindig magunkat siratjuk."

„Erő bátorság nélkül: fejsze nyél nélkül."

„Az emberek megmossák az arcukat, kezüket, de vajon hányan vannak azok, akik minden nap megmossák a lelküket is?"

Gárdonyi Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A 19-20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Legnagyobb sikereit történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), a Láthatatlan ember (1902) vagy az Isten rabjai (1908).

Ziegler Géza néven látta meg a napvilágot a Fejér megyei Agárdpusztán. Édesapja Ziegler Sándor Mihály szászországi származású gépészlegény, aki később Bécsben folytatott gépészmérnöki tanulmányokat. Édesanyja Nagy Terézia parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. december 8-án házasodtak össze, házasságukból hét gyermek született, egy lány és hat fiú.

Miután édesapja elvégezte felsőfokú tanulmányait, gépszerelő üzemet alapított a császárvárosban. Az 1848-as pesti forradalom kitörésekor hazatért és saját költségein fegyvergyárat létesített, amelyet az udvar második támadása idején Nagyváradra telepített át. A szabadságharc bukása után ezt elveszítette, különböző uradalmak gépészeként tartotta el népes családját. (Szőlősgyörökön a gőzmalom felszerelésével bízták meg. Itt ismerkedett meg feleségével, aki 17 évvel fiatalabb volt nála.) Igaz vagyont nem hagyott maga után, de gyermekeibe beleplántálta az igaz hazafiságot és 48' szellemét.

Gárdonyi háza Egerben
Gárdonyi háza Egerben

A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort. Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.

1876-ban a budapesti Kálvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Édesapja megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, emiatt munkaadói sehol nem tűrték meg hosszabb ideig. Így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.

1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. Hat évig falusi tanító volt. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá. Újságíró lett, egy ideig Pesten működött.

Tanítói pályájának utolsó állomása Dabrony volt 1884-85 között. 1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával, a helyi plébános állítólagos unokahúgával. Csak mintegy nyolcvan évvel később derült ki róla, hogy a plébános és a házvezetőnője eltitkolt lánya volt. A plébános meghamisította a lány születési anyakönyvi kivonatát és a házasságkötési papírokat is meghamisította, ami miatt igen nehéz volt kinyomozni valódi személyazonosságát. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása. Házasságuk azonban nem volt boldog. Gárdonyi naplójában így ír erről: „Ennek a házasságnak vagy válás vagy gyilkosság lesz a vége." És a kínok között gyötrődő Gárdonyi végül 1892-ben elvált feleségétől. Rövid életű házasságából négy gyermek született. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt és dolgozott a világtól elzárkózva.

Gárdonyi nemcsak a tanítói munkássága idején tapasztalt keserűséget és megaláztatást nem tudta elfelejteni, nem tudott elfelejtkezni azokról a néptanítókról sem, akiket évtizedekig ebben a nehéz és megvetett helyzetben küszködtek. 1866 januárjában azért indította meg Győrött a Tanítóbarát című folyóiratot, hogy az ország közvéleményének figyelmét a népoktatás állapotára felhívja.

Tehetséges sakkjátékosként egy ideig ő szerkesztette a Magyar Sakklapot, jó humorérzéke révén a szegedi Hírmondót, majd a Szegedi Napló élclapmellékletét vezette. Szegeden barátságot kötött a kor híres cigányprímásával, Dankó Pistával. Remek párost alkottak, mintegy 60 magyar nóta tanúskodik erről. Sikerrel mutatták be a Nemzeti Színházban a Bor című népszínművét. 1892-ben, a Pesti Hírlap hasábjain kezdte közölni a Göre Gábor - leveleket, amely országos ismertséget hozott neki.

Pályafutása

Kutas László szobrászművész ülő, egész alakos bronzszobra Gárdonyiról Egerben
Kutas László szobrászművész ülő, egész alakos bronzszobra Gárdonyiról Egerben

Már tanulmányai közben is több lap közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit.

Számtalan művet írt. Legnagyobb sikereit történelmi regényeivel aratta. Egy-egy különleges személyiség élete indította az írásra. (Szent Margit - Isten rabjai, hun Attila - A láthatatlan ember). Ez történelemszemléletének egyik sarkalatos pontja. Remek érzékkel találta meg hőseit olyan korokban, amelyek regénybe kívánkoztak. Valamennyi történet elmélyült, a legtöbb esetben tudományos igényű kutatómunkát kívánt.

Az Egri csillagok című regény volt e próbálkozás első állomása. A közvetlen apropót az Új Idők című folyóirat történelmi tárgyú regényre kiírt pályázata adta. Gárdonyi belevágott a nagy munkába, de az írás megkezdése után rájött, hogy az iskolákban elsajátított történelmi tudás és az írásban szerzett tapasztalat nagyon kevés ehhez a vaskos műfajhoz. "Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe? Lehetne-e igaz történelmet írni regény alakjában?" - tette fel önmagának is a kérdést.

Életrajzírója, Lipp Tamás így fogalmazott: „Az Egri Csillagok a hősiesség, a hazaszeretet, az önfeláldozás eposza. Gárdonyi egy elüzletiesedett, hamis fényektől csillogó, kisszerű világból menekül az egri védők nagyszerű példájához. Mikor a legjobbak is megtagadták a 48-as eszméket, mikor a hajdani hősök a húsosfazék körül tülekedtek, mikor nincs már igazán szükség hősökre, Gárdonyi megteremti a nemzeti egység mítoszát. Valószínű, hogy ez a titka az Egri Csillagok máig tartó népszerűségének."

A mű egyfelől a nemzeti önfeláldozás, a hazafiasság hőskölteménye a török uralom alá kerülő 16. századi Magyarország kulisszájával, ugyanakkor egy idillikus költői eszközökkel ábrázolt szerelem - Bornemissza Gergely és Cecey Éva - sorsát is végigkövetheti benne az olvasó. Ahogy naplójából és feljegyzéseiből kiderül: a századforduló önáltató és hamis magyarságkultuszával szemben a történelemismereten alapuló nemzetképet kívánta megfogalmazni művében. Alapos kutatómunkája lehetővé tette, hogy kitekintsen a személyesen átélt történelemélményből sokkal nagyobb összefüggések felé. Az egész Európára szóló diadal leírása mellett bemutatja az események mögött rejlő, országokat és történelmet irányító erőket.

Az egri vár ostromának 400. évfordulójára készült dombormű a várkapu mellett
Az egri vár ostromának 400. évfordulójára készült dombormű a várkapu mellett

Beszél egy nemzet hódítók elleni harcáról, két ideológia, a kereszténység és az iszlám háborújáról. Bornemissza, Dobó és a többiek sorsán keresztül megismerjük a 16. századi, nagyhatalmak között vergődő Magyarország történelmét, az akkori nemzeti politika ellentmondásosságát, korlátoltságát, a földesúri hatalom züllöttségét, melyek együttesen vezettek ahhoz, hogy a nemzeti királyság nyújtotta nyugalom helyett két nagyhatalom is szabad prédának tekintette az országot. Magyarország ütközőállammá, két hadsereg felvonulási területévé változott. Gárdonyi tollából megtudjuk, hogy korában csak Dobó és tisztjei értették meg, hogy nem csak Egert, hanem egész Magyarországot, sőt Európát védelmezik. Győzelmüket Gárdonyi ennek a tisztánlátásnak és hitük erejének tulajdonította: „A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében."

Az Egri csillagok már a maga korában is elnyerte az olvasóközönség és a pályatársak tetszését. A Magyar Tudományos Akadémia 1902-ben Péczely-díjjal jutalmazta a regényt. A mű egyfelől a nemzeti önfeláldozás, a hazafiasság hőskölteménye a török uralom alá kerülő 16. századi Magyarország kulisszájával, ugyanakkor egy idillikus költői eszközökkel ábrázolt szerelem - Bornemissza Gergely és Cecey Éva - sorsát is végigkövetheti benne az olvasó. Ahogy naplójából és feljegyzéseiből kiderül: a századforduló önáltató és hamis magyarságkultuszával szemben a történelemismereten és demokratizmuson alapuló nemzetképet kívánta megfogalmazni művében.

A mű keletkezésének idején egy lapban folytatásokban közölték le a történetet, és csak akkor jelent meg könyv formában, ha a kiadók elég népszerűnek ítélték meg a művet. Így történt ez Az Egri csillagokkal is, melyet a Pesti Hírlap kezdte el lehozni 1899 karácsonyán. 1899. december 24-én még senki sem gondolhatta, hogy a később legolvasottabb magyar regény első mondatait olvashatja. A több mint 120 folytatást - 1300 kéziratoldalt - valósággal falták az olvasók, ahogy az 1901 tavaszán megjelent két kötetes mű is példátlan sikert aratott.

Sírja Egerben, a vár Bebek-bástyáján<br/>Keresztjére a később legendássá lett mondatot vésték:...
Sírja Egerben, a vár Bebek-bástyáján
Keresztjére a később legendássá lett mondatot vésték:...

Gárdonyi 1901-ben a regény több, mint egyharmadát átírta. Ennek eredményeként nyelvileg sokkal feszesebb, jobban komponált lett. Az 1913-as kiadás idején Gárdonyi elsősorban nyelvi szempontból még a nyomdában is stilizált.

Gárdonyi megélhette, hogy a művéből 14 ezer példányt eladjanak. A két világháború között 40 ezer kötetet vásároltak meg az emberek. A háború után évtizedekben még jobban kapkodták a művet, ami akkor már több kiadásban 100 ezres példányszámban jelent meg. Az Egri csillagokat 18 nyelvre fordították le. Sikerét többek között bizonyítja, hogy a könyv német, angol, finn, bolgár, cseh, észt, holland, horvát, lengyel, olasz, örmény, román, szlovák, szlovén, ukrán, orosz, vietnámi és kínai nyelven is megjelent.

„Az Egri csillagok a műfaj klasszikus remeke. Nem történetszemléletének mélységével, a korábrázolásban rejlő aktuális tendenciák kifejezésével lett Gárdonyi életművének csúcsa, hanem mert ebben a művében meg tudta teremteni a nemzeti mitológiát. Ennek sarokköve az egyszerű emberek hősies helytállása, halált megvető bátorsága és tiszta érzésvilága. Azoknak a hétköznapi erényeknek becsületét állította vissza, amelyeket a századvég kérdésessé tett. Az elbizonytalanodó, kétkedő, illúziót vesztő világba Gárdonyi Bornemissza Gergely alakjával visszaállította a hagyományos értékrendet.” (Rónay László)

Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. Első ízben tizenhat évesen, 1881. május 5-én az egri Füllentőben megjelent humoreszkjét írta alá Gárdonyi Z. Géza néven. Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, Gárdony után választotta, s 1881 után - a Z. elhagyásával - egyre gyakrabban, az 1890-es évektől pedig kizárólagosan ezt tüntette fel művei fejlécén.

...CSAK A TESTE'
...CSAK A TESTE'

Arra azonban a róla szóló életrajzi monográfiákban nincs adat, hogy a Gárdonyi nevet hivatalosan is viselte volna. Gyermekeit Gárdonyi családnévvel anyakönyvezték, de ő maga továbbra is használta a Ziegler nevet. Erre utalnak az erre a névre kiállított iratai, személyes okmányai (1882-es tanítói oklevele, 1884-es sárvári osztálytanítói bizonyítványa, 1885-ös házassági anyakönyve, stb.)

A polgárosodás híve, de kedvenc hősei a falu szegényei közül kerülnek ki. Azt vallja, amit Arany János: a nemzet a köznépből fölemelkedő, tehetséges emberek által formálódik.

Szenvedélyesen érdekli a nemzeti múlt, a falusiak élete és a nép nyelve. Stílusa egyszerű, könnyen érthető. Legszívesebben gyerekekről, fiatalokról ír - főleg történelmi regényeiben, akik a szegény nép soraiból küzdik fel magukat a művelődés révén. A magyar ifjúsági irodalom legjelentősebb alkotói közé tartozik.

Befejezésül a „Titkosnaplóból":
„Nem születhetik mindenki Egerben,
de mindenki lehet egrivé,
aki a hazáját úgy szereti,
mint akik itt születtek"