Október 16. - Szent Gál

Szent Gál szobor a medvével
Szent Gál szobor a medvével

Gál, Gallus, ír származású szent, 620. október 16 -án halt meg. A svájci St. Gallen megalapítója, más elmélet szerint névadója. Tisztelete bencés rendtársai révén nyilvánvalóan már az Árpád-korban gyökeret vert hazánkban. Erre utal Szentgál falu neve is, amelynek egyes vélemények szerint azért lett ő a védőszentje, mert a környező bakonyi ősrengeteg hasonlatos volt ahhoz a szinte megközelíthetetlen remeteséghez, amelyben Gál húzta meg magát és az állatokkal barátkozott. Más vélemények szerint Géza fejedelem meghívására egy Sankt Gallenből érkező hittérítő pap térített a környéken és innen ered a Szentgál név.

Szent Gallen-i kolostor
Szent Gallen-i kolostor

Legendája szerint egy medvét megszabadított a mancsába fúródott tövistől, s ettől fogva az állat hordta a fát a kolostorépítkezéshez és a tűzhöz.

A szent nevének a gallus (kakas) szóval való egyezése, továbbá a szentgalleni kolostor könyvtárának, iskolájának nagy híre magyarázza, hogy Gál a deákok egyik középkori számontartott szentje lett, akinek nevenapján kakas-ütéssel is rekordáltak. Ez is ama középkori eredetű szokásaink közé tartozik, amelyet inkább protestánsok, főleg evangélikusok őriztek meg. Közbevetőleg megemlítjük: hogy a váradi káptalani iskola növendékei Gál napjára egy kakast vagy tyúkot adtak elöljáróiknak. A színmagyar Csepreg kakassal kedveskedett (1585) papjának Gál napján, a diákok pedig egy-egy kakast vittek a mesternek ezen a napon ajándékba: „ismég minden gyermek, az mely fizet szegődség szerént, azok vagy polgárfiak, vagy nemesfiak, de nem az németek, azon Szent Gál napján egy-egy kakassal tartoznak, melyet Szent Gál kakassának hínak. Nem kappannal, arra nem erőltetheti őkegyelme, hanem az, ki jó akaratjábul olyant akar adni, szabad vele."