Gaál György

Gaál György református lelkész fényképe (1880)

Gaál György (Ireg 1814 - Kőröshegy 1896. február 25.) református lelkész.

A mai Iregszemcsén, Tolna megyében született. Ennek pontos idejét nem ismerjük. Halálának idepontját a felesége által közzétett gyászjelentésből ismerjük. Édesapja, Gaál György, tanító volt. Édesanyja Szabó Klára. Elemi iskoláit Miszlán végezte, ahol édesapja tanítóskodott. Az algimnáziumot Gyönkön végezte. 1829-től Pápán tanult, a református főiskolán, majd 1836-tól Nagyszékelyben káplán, illetve segédpap. Papi vizsgát 1837-ben tett, és Pesten szentelték pappá.

Papi pályáját Túrban (ma Somogytúr) kezdte. 1846. április 27-én került Kilitibe. Ugyanebben az évben megnősült. Gulyás György látrányi lelkész Eszter nevű lányát vette feleségül.

A szabadságharc idején a környező falvak lakói előtt a szószékről lelkesítő, mozgósító beszédeket mondott. Ellenségei ezért feljelentették. Az ellene szóló - meglehetősen rosszindulatú - tanúvallomások alapján mint felségsértőt, kötél általi halálra ítélték, valamint a forradalom által okozott kár pótlására teljes vagyonelkobzás járt. Kegyelemből az ítéletet Haynau 20 évi, vasban letöltendő várfogságra enyhítette.

1850. áprilisától már a hírhedt kufsteini várbörtön egyik magyar foglya volt. Együtt raboskodott Czuczor Gergellyel, a híres papköltővel és Teleki Blankával is. A várfogságból - amnesztia útján - 1856. júliusában szabadulhatott, de kiliti szolgálati helyén már más töltötte be a lelkészi posztot. Ezért felesége szülőhelyére, a szintén Balaton közeli településre, Látrányba vonult vissza, majd még 4 éven át rendőri felügyelet alatt tartották.

1857 novemberétől Mágocson szolgált, majd 1859. áprilisától egészen haláláig Kőröshegy megbecsült református lelkésze lett.

A hosszú börtönévek, a megpróbáltatások nem törték meg, a korabeli visszaemlékezés szerint: „Idejövetelekor meglehetős zilált állapotokat talált. Az egyház javai nem kellő gondossággal kezeltettek, nem kellőleg hasznosíttattak. S ő vaskézzel, de lelkipásztori bölcsességgel fogott az egyház ügyei rendezéséhez. Az egyház adósságait pár év alatt letörleszteté, 1862-ben új papi lak építéséhez kezdtek. Már tető alatt állott az épület, midőn ugyanez év aug. 26-án egy öt éves gyermek gondatlansága az új paplakot, templomot, tornyot, harangokat, orgonát, tanítói lakot, iskolát, szóval az összes egyházi épületeket elhamvasztá. azonkívül még mintegy 43 lakosnak összes épületei (nagy részben reformátusoké) semmisültek meg. Maga a pásztor egyik hívének házába vonult meg családjával együtt. Neki is elégett mindene úgy, hogy élelme is alig maradt. Kétségbeesve a jövő felett, a nép már arról gondolkozott, hogy elhagyja ősi faluját, új helyet keres, de a buzgó pap, a páratlan lelki vezér ekkor mutatta ki igazán a szenvedések tüzében megacélosodott jellemét. Buzdított, lelkesített, küzdött, szóval és példával, hogy népét, gyülekezetét újra talpra állítsa. Felkereste leveleivel, gyakran személyesen is megyéje intéző férfiait, felhívta az elárvult népre figyelmüket, közöttük pénzt, adományokat gyűjtött, híveit pedig kitartásra és különösen munkára lelkesíté.”

Sírja a kőröshegyi régi temetőben

Gaál György erőfeszítéseinek következtében a kőröshegyi református egyházközség újra talpra állt: ismét lett templom, paplak, harangok, új iskola, tanítólak és orgona. 1873-ban érdemei elismeréseként megválasztották a Külső-Somogyi Egyházmegye vezetőjének, 1877-től pedig az egyházkerület bírája lett.

Gaál György személyes megpróbáltatásai azonban tovább folytatódtak: súlyosbodó hályogbetegsége miatt rövidesen megvakult, és 1877-ben befejezte lelkészi munkáját. Látását elveszítve még 19 esztendőt élt. Súlyos családi tragédiák is sújtották: gyermekei meghaltak, egy unokája maradt. Egyházközsége mindvégig megbecsülte, és kitartott mellette. 1896-ban helyezték örök nyugalomba a kőröshegyi régi temetőben, ahol leányával, Gaál Mariskával együtt nyugszik. Sírfelirata: „Álmod legyen csendes, a föld legyen könnyű"

Sírja ma már nemzeti emlékhely. Államalapításunk millenniuma előtt tisztelegve a régi temetőt a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma, Kőröshegy Község Önkormányzata és a Kőröshegyi Református Egyházközség támogatásával Gaál esperes emlékparkká alakították. Az 1999. október 6-i alapkőletétel után 2000. október 6-án avatták az emlékhelyet. 1984-en avatott márványtábla őrzi egykori lakóházának falán emlékét, hirdeti a hős kiliti, később körőshegyi lelkész nagyságát, történelmi jelentőségét, egyházszervezői állhatatos munkáját.