Kivégzik Frangepánt, Zrínyit, Nádasdy-t

Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Madarász Viktor festményén
Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Madarász Viktor festményén

A 17. század közepén főnemesi konspiráció szerveződött I. Lipót király ellen, amelyben a Magyar Királyság legtekintélyesebb, addig udvarhű, németbarát és zömmel katolikus családjainak neves tagjai vettek részt, akik kiábrándultak a Habsburg-kormányzat központosító törekvéseiből és gyengekezű törökellenes politikájából.

Az arisztokraták elégedetlenségének legfőbb oka az 1664. augusztus 10-én kötött vasvári béke volt, amely az előzőleg aratott szentgotthárdi győzelem nyomán feléledt reményeket derékba törve az Oszmán Birodalom birtokában hagyta minden addigi hódítását.

A felháborodott főurak eltökélték, hogy az ország politikai függetlenségét és vallásszabadságát csorbító, és a törökkel lepaktáló kormányzat ellen összefognak - hogy francia vagy akár török segítséggel véget vessenek a Habsburgok elnyomó uralmának.

A főrendi ellenállás központi alakja Zrínyi Miklós horvát bán lett volna. Irányításával kezdődtek meg a puhatolózó tárgyalások XIV. Lajos Franciaországával. Zrínyi azonban 1664. november 18-án váratlanul és különös körülmények között elhunyt, így a mind kiforrottabbá váló szervezkedés vezetése az annak nevet adó Wesselényi Ferenc nádorra szállt. Őt mindvégig támogatta a költő-hadvezér öccse, a báni széket bátyja után elfoglaló Zrínyi Péter. Hozzájuk csatlakozott Nádasdy Ferenc országbíró is, aki hitlevelet állított ki csatlakozásáról. A hármójuk közötti szövetséglevelet 1666. december 19-én írták alá Bécsben. A szervezkedés célja I. Lipót abszolutisztikus uralmával szemben - a francia király támogatásával - a főurak egyéni hatalmán nyugvó rendi állam visszaállítása volt.

Az összeesküvő főurak
Az összeesküvő főurak

A sikeres szervezkedést akadályozta a bizalom hiánya. A vezetők a közös ügy árnyékában saját érdekeiket sem feledték, ráadásul hiányzott az a vitathatatlan tekintélyű politikus, aki ezeket az egyes érdekeket a közös cél sodrába terelhette volna. Aki személyében nyújtott volna garanciát a konspiratív szabályok betartására. „Egyedül Zrínyi Miklós lett volna alkalmas a magyarországi zavarok keltésére irányuló szándékot szolgálni, pártot alakítani; a többi főúrnak sem elég tekintélye, sem elég képessége nincs hozzá" - a francia diplomata, Gremonville ítélete kissé talán szigorúbb a kelleténél, de a lényeget jól mutatja. Az összeesküvők gyanakodnak, elsősorban egymásra. Mindegyik attól fél, hogy a másik előbb árulja el a szervezkedést, s ezzel komoly előnyökhöz jut az udvarnál - mindenki igyekszik hát megelőzni a másikat a leleplezéssel.

A főurak által alkotott szövetség tárgyalásokat kezdett a Portán, hogy a törökök védelme alatt anyagi juttatás fejében az erdélyihez hasonló autonómiát harcoljanak ki maguknak. A törököket azonban nem érdekelte az ajánlat, és 1671-ben az összeesküvést felfedték a Habsburgok előtt. A szervezkedők közül Zrínyi Péter és I. Rákóczi Ferenc fegyveresen is felléptek, ám külső támogatás híján hamar elbuktak.

Az összeesküvés felderítését megtorlás követi Magyarországon. Lipót az összeesküvés vezetői közül (Wesselényi Ferenc 1667-ben meghalt) Zrínyi Péter horvát bánt és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferenc országbírót Bécsben kivégeztette.

A magyar főnemesség az Aranybulla 31. cikkelyének végzáradéka szerint az alkotmányt tipró fejedelem ellen fegyveres kézzel lehet ellenállni anélkül, hogy valakit meg lehetne büntetni ezért. Az országgyűlés ezt a cikket csak 1687-ben törölte el. A magyar fónemesség tehát a magyar törvények szerint jogszerűen járt el. Ám az összeesküvés felderítését megtorlás követte Magyarországon.

Zrinyi és Frangepán kivégzése. - Egykorú metszet után.
Zrinyi és Frangepán kivégzése. - Egykorú metszet után.

Külföldiek, külföldön, külföldi törvény szerint hoztak ítéletet magyar országnagyok ellen, akiket, mint az ország, a német birodalom és az egész kereszténység ellenségeiként jobb kezük levágatása után fejvesztésre ítéltek, kincseiket, váraikat és roppant uradalmaikat elkobozták. Nádasdy gróf pottendorffi kastélyát pl. Montecuccolinak - a korábban Zrinyi Miklós ellenében kinevezett fővezérnek - ajándékozták.

Lipót az összeesküvés vezetői közül (Wesselényi Ferenc 1667-ben meghalt) Zrínyi Péter horvát bánt és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferenc országbírót Bécsben kivégeztette. A halálos ítélet ellen X. Kelemen pápa is fölszólalt, mindhiába.

Wesselényi nádor özvegyét, Szécsy Máriát - a murányi Venust - a császári kegyelemlevéllel Bécsben tömlöcbe vetették, ahol meg is halt. Zrínyi özvegyét, Frangepán Anna Katalint (a kivégzett Frangepán Ferenc nővérét) fogságra vetették, grázi börtönében megőrült. Frangepán Ferenc özvegye De Naro Júliaa velencei köztársaságnál talált menhelyre.

I. Rákóczy Ferenc anyjához, Báthori Zsófiához menekült Munkács városába. Anyja közbenjárására a trencsini Rákóczi uradalmat az osztrákoknak átengedve, a várakba osztrák őrség elhelyezésével és 400,000 forint ajándék lefizetésével fiatalságára tekintettel kegyelmet kapott.

A halálos ítéletet Bécsújhelyen a későbbi városi sörház udvarán hajtották végre. A helyszínt latin kőirattal jelölték meg: „Zrínyi Péter gróf és Frangepán Ferencz őrgróf e helyen bűnhődtek fejük vesztése által hazaárulásukért. 1671. Szent-György hava 30-án 9 órakor."

A Vasárnapi Ujság, 1895. márczius 24-i száma így számol be a bécsújhelyi kivégzésről:

„A Wesselényi-féle összeesküvés neve alatt ismeretes szomorú tragédiának két alakját, a poroszlóktól körülvéve, mindjárt elől az emelvényen láthatjuk; egyiknek, bizonyára a fiatalabbnak, Frangepán Ferencznek, a szeme be van kötve. Zrinyi Péter, az idősb, ámbár szintén meg volt ijedve, most már nyiltan nézett farkasszemet a halállal..."

Zrinyi és Frangepán bécsújhelyi sírja
Zrinyi és Frangepán bécsújhelyi sírja

Zrínyi és Frangepán holttestét egy gödörbe dobták, sírjuk fölött a falba valaki — nem elégedve meg, a testek megölésével, még emléküket is be akarta szennyezni és e latin kőiratot illesztette: „E sírban fekszik Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán őrgróf, családjának utolsó sarjadéka, s mivel vak világtalant vezetett, mindkettő e verembe esett."

A márványba vésett hóhér pallóson nyugvó két halálfej látható, amely alatt a következő sorok olvashatóak latin nyelven: „Halandók! történetünkből okuljatok isten (!!!) és királyhoz hívek lenni. Anno domini 1671. Szt. György hava 30-án 9 órakor. A nagyravágyás halára a sir."

A Wesselényi nevével fémjelzett felkelés „lezárásaként" a rendi kormányzatot német igazgatással váltották fel, az ország élére kormányzót (Ampringen János Gáspár) állítottak, az adókat megemelték. A protestánsok elveszítették jogukat, hogy szabadon gyakorolhassák vallásukat.

Forrás: wikipedia.org, mek.oszk.hu, mult-kor.hu