Fényi Gyula

Fényi Gyula (1845. január 8. Sopron - 1927. december 21. Kalocsa) jezsuita szerzetes, tanár, csillagász.

Fényi Gyula Fink István néven látta meg a napvilágot, a család több tagja ma is ezt a nevet használja - nevét belügyminisztériumi engedéllyel magyarosította Fényire, a Gyulát (mint Julius) a jezsuita rendbe való belépésekor vette fel.

A bencés rend soproni gimnáziumának diákja volt. Matematika és fizika iránti természettudományos érdeklődése már korán megmutatkozott. 1864-ben jelentkezett a jezsuita rendbe. Nagyszombatban filozófiát, klasszika-filológiát, matematikát és fizikát tanult, 1871 és 1874 között a jezsuita rend kalocsai gimnáziumában tanított fizikát. 1874-től 1878-ig Innsbruckban teológiai tanulmányokat folytatott. 1877-ben szentelték pappá.

1878 és 1882 között a neves jezsuita csillagász, Karl Braun tanítványaként, majd asszisztenseként a kalocsai Haynald Obszervatóriumban dolgozott. Ezután 1885-ig Pozsonyban tanárkodott és átvette a kalocsai obszervatórium igazgatását, a feladatot egészen nyugdíjba vonulásáig, 1913-ig látta el. Elsősorban a Nap, és ezen belül a protuberanciák megfigyelésével foglalkozott, e téren nemzetközi hírnevet is szerzett. Megfigyeléseit többnyire a Haynald Obszervatórium publikációiban, és számos szakfolyóiratban adta ki.

1916-tól - több más, külföldi tudós társaság mellett, mint például az Instituto Solare International vagy az Astronomische Gesellschaft - a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.

Fényi Gyula emléktáblája szülőházán

1927. december 21-én, pár nappal 83. születésnapja előtt hunyt el Kalocsán.

Ma már talán meglepőnek tűnik, hogy egy évszázaddal ezelőtt a világ csillagászai - elsősorban a Nap tanulmányozói - Los Angelestől Pekingig, talán jobban ismerték Kalocsa nevét, mint Magyarország fővárosáét. Ennek a hírnévnek a forrása a Szent István Gimnáziumra emelt kis csillagvizsgáló, a Haynald-obszervatórium, és annak fáradhatatlan igazgatója, Fényi Gyula tevékenységéből eredt. Bár nem Fényi páter volt az obszervatórium szervezője, az ő három évtizedes, mai szemmel is szinte páratlanul gondos, alapos és igen pontos Nap-megfigyelései nem csak kortársai, de napjaink szakembereinek megbecsülését is kivívták. Fényi Gyula neve, munkássága pedig szorosan összekapcsolódik a Haynald Lajos bíboros érsek által alapított obszervatóriummal: a csillagvizsgáló adta lehetőségek tették nevezetessé Fényi munkáját, de az ő kitartó, aprólékos észlelő munkája tette ismertté az obszervatóriumot. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy Fényi Gyula, a kalocsai csillagvizsgálóban végzett munkájával egyike volt s kiegyezés utáni (1867) Magyarország "kulturális nagyköveteinek" a tudományos világban: olyan képviselői a magyarországi szellemnek, akik méltó becsülést szereztek hazánknak.

A kalocsai csillagvizsgáló igen szerencsés korszakban létesült: a 19. sz. utolsó negyedében, a csillagászat fejlődésének szinte forradalmi átalakulása idején, amikor a kutatók előtt megnyílt az égitestek fizikai sajátságainak vizsgálati lehetősége. A fizika haladása lehetővé tette olyan mérések végrehajtását, és olyan jelenségek megfigyelését, amelyekről korábban alig voltak - vagy egyáltalában nem voltak - ismeretek. Az újonnan kialakuló asztrofizika (fizikai csillagászat) munkakörébe kapcsolódtak be a kalocsai csillagászok, mégpedig annak egyik sokat igéről területén, a Nap megfigyelésébe.

Nevét egy kráter őrzi a Holdon, továbbá a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium és az ez előtti tér. 2010-ben a Nemzetközi Csillagászati Unió róla nevezte el a 115254 Fényi kisbolygót. Soproni szülőházán emléktábla áll, Kalocsán pedig mellszobra van. A Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban egy csillagda is működik az emlékére, valamint az iskola portáján látható a legendás Merz-féle 190/2220-as refaktor, amellyel még Kalocsán dolgozott Fényi Gyula.

Forrás: wikipedia.org, csillagaszattortenet.csillagaszat.hu