Az emberi jogok napja

'a világ első emberi jogi okirata'
'a világ első emberi jogi okirata'

December 10-e az Emberi Jogok Napja.

Az emberi jogok azok a jogok, amelyek egyszerűen azért járnak nekünk, mert emberek vagyunk, azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.

Az emberi jogok alapját az egyén iránti tisztelet elve képezi. Alapvetően abból indulnak ki, hogy minden ember erkölcsös és ésszerűen gondolkodó lény, aki megérdemli, hogy méltósággal kezeljék. Azért hívják őket emberi jogoknak, mert egyetemesek: Nemzetek vagy meghatározott csoportok élvezhetnek olyan jogokat, amelyek csak rájuk vonatkoznak, de az emberi jogok minden embert megilletnek - függetlenül attól, hogy ki ő, vagy hol él -, pusztán azért, mert él.

Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az Emberi Jogok Napjává, annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalták össze az ún. klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét.

A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, s megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt. Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti előírásait, emiatt legjobban a kisebbségek és a menekültek szenvednek.

A világban az ENSZ mellett regionális szervezetek egész sora próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában az Európa Tanács, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. 2007. március 1-jén kezdte meg működését Bécsben az Európai Alapjogi Ügynökség, amely azt vizsgálja, hogy az unióban, annak tag-, illetve tagjelölt országaiban tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat.

A Nemzetközi Helsinki Szövetség 2006-os kampánya az emberi jogokról és a terrorizmus elleni fellépésről szólt, mivel napjainkban sok helyen a terrorizmus elleni harc ürügyén nyomják el a legalapvetőbb jogokat.

A 2000-es évek közepén készített jelentés megállapítja: Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia vizsgált országainak több mint 70 százalékában vannak problémák a vélemény- és sajtószabadság garantálásával, és közel 80 százalékában fordult elő rendőrségi brutalitás, illetve más jogszerűtlen rendőrségi fellépés.

Az emberi jogok, amelyek az emberi méltóságban gyökereznek, mindenkit megilletnek; ez a méltóság egyfelől elválaszthatatlan az emberi élettől, másfelől mindenki számára azonos - mondta Erdő Péter bíboros, prímás a Magyar ENSZ Társaság emberi jogok napja alkalmából tartott ülésén.

A régi korokban nem létezett a fogalom, nem léteztek emberi jogok. 539-ben Nagy Kürosz, az ókori Perzsia első királya meghódította Babilon városát. De az emberiség számára az ezt következő tettei jelentettek nagy előrelépést. Felszabadította a rabszolgákat, kimondta, hogy minden embernek joga van megválasztani a saját vallását, és faji egyenlőséget hirdetett. Ezeket és egyéb rendeleteit egy agyaghengerre jegyezték fel akkád nyelven, ékírással.

Ezt a Kürosz-henger néven ismert ókori feljegyzést tekintjük ma a világ első emberi jogi okiratának.

Hajlamosak vagyunk abba a naiv, ám tetszetős tévhitbe ringatni magunkat, hogy az emberi jogok csak tőlünk távoli, elzárt, egzotikus országokban sérülnek. Ezek ellen idehaza tiltakozni egyfelől nemes gesztus, másfelől a csőlátás eklatáns példája: először ugyanis a saját házunk táján kellene rendet tennünk. Nálunk minden gyermek egyenlő eséllyel választhat iskolát? Minden polgártársunk rendelkezik az emberi méltósághoz való elemi joggal? Esetleg tekintsünk a határokon túlra: olykor még a szólás- vagy véleményszabadság sem biztosított kisebbségben élő honfitársainknak.