Szent Cirill és Metód

A szláv népek nagy apostolai, akik hitre, tudásra, szép életre, jóra nevelték a népeket.

A testvérpár Tesszalonikában született, Metód 815-ben, Cirill 827-ben. Korán Konstantinápolyba kerültek, ahol Cirill művelt filozófus volt a császári udvarban, az egyetem filozófiatanára lett. Metód pedig a közigazgatásban tevékenykedett. Később Cirill pap lett. Eredetileg Konstantin volt a neve, csak szerzetesként vette fel a Kürillosz ~ Cirill nevet.

A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja 851-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta.

860-ban mindkét testvér császári utasításra a kazárok földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt Kerszoneszben (Krim félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait.

III. Mihály császár és Rasztiszláv morva fejedelem kérésére a szláv nyelvet jól beszélő testvérpár 864-ben Morvaországba ment. A görög írásból Cirill megalkotta a szláv nyelvre alkalmas, őróla elnevezett cirill betűket - glagólita abc vagy cirillika. Ennek segítségével az ó-szláv nyelvnek nevezett ó-bolgár nyelvre lefordította az evangéliumot, és ezen a nyelven liturgikus szövegeket szerkesztettek. A szertartások nyelvéül is a szlávot tették. Pannóniában is eredményesen hirdették az evangéliumot, jártak Zalaváron és Nyitrán. Találkoztak Árpád fejedelemmel is, aki a maga és népe számára imát kért a két szenttől.

Szláv nyelvű liturgiájuk miatt összeütközésbe kerültek a bajor papsággal - akik a latin liturgiát használták, ezért 869-ben Rómába hívták mindkettőjüket, ahol II. Hadrián pápa jóvá hagyta működésüket. Cirill ott halt meg 869-ben. A pápa Cirill halála után Metódot püspökké, sirmiumi érsekké szentelte. Metód nagy pápai kiváltságokkal ment vissza a szlávok közé. Engedélyt kapott, hogy a szentmisét és az egyházi szertartásokat szláv nyelven végezhessék. A Szentszék legátusa lett a szlávok közt, Pannónia apostoli legátusa lett.

Ismételten összeütközésbe került a bajor gyakorlattal, mert a szlávok érdekében továbbra is szorgalmazta a szláv nyelvű liturgiát. Tevékenysége miatt két és fél évre még fogságba is vetették a bajorok, ám egy erélyes pápai közbelépés kiszabadította. A Csehországi Velehradban hunyt el 885. április 6-án.

Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a latin, héber és a görög nyelvű liturgiát fogadták el. II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.

II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította. Ünnepnapjuk február 14.

Pannóniában eredményesen hirdették az evangéliumot, jártak Zalaváron és Nyitrán. Találkoztak Árpád fejedelemmel is, aki a maga és népe számára imát kért a két szenttől.