Szent Cirill és Metód

A görög fivérek a szláv népeknek hirdették Krisztus örömhírét. A keresztény kelet két apostolát, Európa társvédőszentjeit keleten és nyugaton egyaránt tisztelik. A szláv népek nagy apostolai, akik hitre, tudásra, szép életre, jóra nevelték a népeket.

Szerzetesi nevük jelentése kifejezi hivatásuk lényegét: a Cirill név a görög Kürioszból ered, amelyből a Krisztus, Úr név is származik. Jelentése: Istennek odaajándékozott személy. Metód: olyan személy, aki valakit elkísér az úton, útitárs.

A testvérpár Tesszalonikában született, Metód 815 és 820, Konstantin (szerzetesi neve: Cirill) 827-ben vagy 828-ban. Apjuk magasrangú császári tisztviselő volt. Korán Konstantinápolyba kerültek, ahol Cirill művelt filozófus volt a császári udvarban, az egyetem filozófiatanára lett. Metód pedig a közigazgatásban tevékenykedett. Később Cirill pap lett.

A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja 851-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta.

860-ban mindkét testvér császári utasításra a kazárok földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt Kerszoneszben (Krim félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait.

III. Mihály császár és Rasztiszláv morva fejedelem kérésére a szláv nyelvet jól beszélő testvérpár 864-ben Morvaországba ment. A görög írásból Cirill megalkotta a szláv nyelvre alkalmas, őróla elnevezett cirill betűket - glagólita abc vagy cirillika. Ennek segítségével az ó-szláv nyelvnek nevezett ó-bolgár nyelvre lefordította az evangéliumot, és ezen a nyelven liturgikus szövegeket szerkesztettek. A szertartások nyelvéül is a szlávot tették. Pannóniában is eredményesen hirdették az evangéliumot, jártak Zalaváron és Nyitrán. Találkoztak Árpád fejedelemmel is, aki a maga és népe számára imát kért a két szenttől.

Glagolita írás a horvátországi Krk szigetén, Baška közelében talált kőtáblán

Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a latin, héber és a görög nyelvű liturgiát fogadták el. II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.

„Meg voltak győződve arról, hogy az egyes népek nem mondhatják magukénak maradéktalanul a kinyilatkoztatásról szóló tanítást mindaddig, amíg azt nem hallották saját nyelvükön, és nem olvasták saját ábécéjük betűivel" - méltatta a két görög fivér apostoli géniuszát XVI. Benedek pápa.

Szláv nyelvű liturgiájuk miatt összeütközésbe kerültek a bajor papsággal - akik a latin liturgiát használták, ezért 869-ben Rómába hívták mindkettőjüket, ahol II. Hadrián pápa jóvá hagyta működésüket. Cirill ott halt meg 869-ben. A pápa Cirill halála után Metódot püspökké, sirmiumi érsekké szentelte. Metód nagy pápai kiváltságokkal ment vissza a szlávok közé. Engedélyt kapott, hogy a szentmisét és az egyházi szertartásokat szláv nyelven végezhessék. A Szentszék legátusa lett a szlávok közt, Pannónia apostoli legátusa lett.

Ismételten összeütközésbe került a bajor gyakorlattal, mert a szlávok érdekében továbbra is szorgalmazta a szláv nyelvű liturgiát. Tevékenysége miatt két és fél évre még fogságba is vetették a bajorok, ám egy erélyes pápai közbelépés kiszabadította. „Aki a főnyelveket, tudniillik a hébert, a görögöt és a latint teremtette, ugyanaz teremtette a többi nyelvet is saját dicséretére és dicsőségére.” A Csehországi Velehradban hunyt el 885. április 6-án.

Ünnepüket 1880-ban vették föl a római naptárba, július 5-re. 1969-ben február 14-ére, Cirill halála napjára helyezték át. II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította. Metód halálának 1100. évfordulója alkalmából pedig, 1985. június 11-i dátummal, kiadta Slavorum apostoli kezdetű enciklikáját.

„Cirill és Metód összekötő kapocs, szellemi híd a keleti és nyugati hagyomány között, melyek az egyetlen Egyház egységes hagyományában futnak össze. Ők a keleti és nyugati testvéregyházak ökumenikus törekvéseinek példaképei és szószólói, hogy imában és párbeszédben ismét megtaláljuk a látható egységet, a tökéletes és mindent átfogó egységet. […] Cirill és Metód karizmatikusan hozzájárultak Európa építéséhez nemcsak a keresztény vallásos közösségben, hanem civil és kulturális vonalon is. Ma sincs más út ama feszültségek áthidalására, szakadások és ellentétek orvoslására, melyek az életet és az értékeket pusztulással fenyegetik nemcsak Európában, hanem az egész világon. Kereszténynek lenni manapság azt jelenti, hogy a közösség építői vagyunk az Egyházban és a társadalomban. Ehhez szükséges a testvérek iránti nyíltszívűség, a kölcsönös megértés, az együttműködésre való készség, a lelki és kulturális javak cseréje.” (Slavorum apostoli, 27)