Május 21. - Budavár visszafoglalása - 1849

Than Mór: Budavár bevétele - az I. rondella elfoglalása
Than Mór: Budavár bevétele - az I. rondella elfoglalása

1849. május 21-én a magyar honvédsereg mintegy a tavaszi hadjáratának csúcspontjaként visszafoglalta Buda várát a császári haderőtől.

A tavaszi hadjárat sikerei hatására Welden táborszernagy a cs. kir. fősereggel megindult vissza, a nyugati határszél felé. Buda várában mintegy 5000 főnyi őrséget hagyott hátra Hentzi vezérőrnagy vezetésével. Ekkor a magyar hadvezetés előtt két lehetőség állt. Az egyik lehetőség szerint tovább kellett volna üldözni az osztrák sereget és Bécs ellen vonulni. Komárom felmentése után Görgey és Bayer József vezérkari főnök is tovább akart támadni. A másik lehetőség: Komárom alól visszafordulni és Buda várát visszafoglalni. Ez utóbbit indítványozta Klapka György. Buda bevételét kérte politikai okokból Kossuth is. Történészeink azóta is vitatják, hogy melyik lett volna helyesebb döntés. Mindenesetre a szabadságharc politikai és katonai vezetői - parázs vita után - Buda visszafoglalását tűzték ki célul, és ez az elképzelés felelt meg a közvélemény várakozásának is, hiszen a főváros az ország szuverenitásának szimbóluma volt. Az erőviszonyok ismeretében az ostrom indokoltabb volt, mint a támadás folytatása. A Bécs előterében álló cs. kir. hadsereg május 1-jén 75 663 főt számlált, Görgey erői április 23-án a Pestnél álló csapatokkal együtt 45 372 főt tettek ki. Mások véleménye szerint az ostrom árom hete végzetes késedelmet jelentett, mert ezalatt az orosz cári hadseereg megkezdte a magyar szabadságharc elleni támadás előkészítését. Persze egy Bécs elleni katonai akció esetén is kétséges lett volna a végső siker (de még a részleges is). Mindenesetre a tavaszi hadjárat folytatásaként kivívott bécsi győzelemmel megnyílhatott volna a lehetőség egy jobb pozíciójú tárgyalás eredményeként egy kompromisszumos kiegyezés elérésére.

A magyar sereg zöme május 4-én érkezett a fővároshoz, létszáma mintegy 31 ezer főt tett ki. Kmetty György hadosztálya még aznap rohamot kísérelt meg a vár ivóvízellátását biztosító vízmű sáncai ellen, de visszaverték, s a magyar tüzérség is hiába lőtte kis kaliberű tábori lövegeivel a Sváb-hegyről és a Nyárs-hegyről a vár falait. Kiderült, hogy a védők erejét alábecsülték, a remélt gyors és látványos győzelem elmaradt.

A módszeres ostrom május 12-én kezdődött, amikor megérkeztek a nehéz ostromágyúk, amelyeket a fővezér Görgei Artúr hozatott Komáromból. A hadsereg tüzérparancsnoka, Psotta Móric alezredes irányításával megkezdődött a réstörő és az ezt fedező ún. leszerelő ütegek helyének előkészítése és fedezéket készítettek a tábori ütegeknek is. A védők figyelmét a gyalogság látszattámadásaival terelték el és időről-időre lőtték a várat.

A budai várőrség parancsnoka, Heinrich Hentzi tábornok nehézágyúival kíméletlenül lőni kezdte Pestet, a katonai szempontból értelmetlen bombázás sok civil életét követelte és porig rombolta a pesti Duna-sort. Május 16-án reggel megszólaltak a magyar sereg ostromágyúi is, amelyek hatalmas rést törtek a várfal nyugati és délnyugati részén, a Fejérvári kapu környékén. 17-ére virradóra a honvédsereg támadásra indult, de a még túl magasan levő résen át nem tudott behatolni a várba.

A döntő roham május 21-én hajnalban kezdődött, először hajnali négy óra körül az I. hadtest a Krisztinaváros felől támadó csapatai jutottak be a várba. A Szent György térrel szemközti falakat egy önkéntesekből álló század mászta meg, majd a 47. honvédzászlóalj katonái is benyomultak a várkertbe, ahol a velük szemben álló olaszok letették a fegyvert. A támadás visszaverésére induló Hentzit halálos lövés érte, katonáit szuronyroham vetette vissza.

A Budavárat elfoglaló szabadságharcosok tiszteletére állított  Honvéd-szobor
A Budavárat elfoglaló szabadságharcosok tiszteletére állított Honvéd-szobor

Ezzel egy időben a Bécsi kaput és a Vérmező felé eső sarokbástyát támadó III. hadtest is betört, nem sokkal később a Kmetty-hadosztály elfoglalta a vízivárosi vízmű sáncait. Hentzi helyettese, Alois von Alnoch ezredes megpróbálta felrobbantani az aláaknázott Lánchidat, de csak ő veszítette életét, a híd alig rongálódott meg. A királyi várba visszavonult császári csapatok reggel hét órakor letették a fegyvert.

Bár a a védők erejét alábecsülték, a mindössze 17 napig tartó ostrom során a győzelem elsöprő erejű volt. Az ostrom során a császári sereg négy zászlóalját vesztette el (került hadifogságba). Ezek közül kettő olasz legénységű sorzászlóalj, a másik kettő pedig horvát legénységű határőrzászlóalj volt, akik csak akkor tették le a fegyvert, amikor már kilátástalan volt a helyzetük.A győzelem 370 magyar honvéd életét követelte, 670-en sebesültek meg. 248 löveg és több ezer gyalogsági fegyver jutott a magyarok kezére.

A sikeres ostrom emlékére 1992-től ezen a napon ünnepeljük a Magyar Honvédség Napját.

Buda bevételének napján állapodott meg végleg Varsóban I. Miklós orosz cár és I. Ferenc József osztrák császár az orosz hadsereg magyar forradalom elleni intervenciójában, ami megpecsételte a szabadságharc sorsát.

Forrás: mult-kor.hu