Bíró László

Bíró László József (született: Schweiger László József) (Budapest, Terézváros, 1899. szeptember 29. - Buenos Aires, 1985. október 24.) magyar újságíró, festőművész, feltaláló, nevét világhíressé tette legismertebb találmánya, a golyóstoll.

Bíró László József nyughatatlan ifjúkorában szinte az összes létező szakmában kipróbálta magát. A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, olyan nagy nevű lapoknak dolgozott, mint a a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. Többek között e lapok szépirodalmi rovataiban publikált Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. A budapesti Fészek klubba járt, ahol Molnár Ferenc valamint Heltai Jenő művésztársaságának kedvelt tagja volt.

A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén forgó golyó, ami ír - ennek technológiáját tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László.

A golyóstoll ötletét számtalan legenda lengte körül. A valóság azonban prózai: az íráson keresztül gyakran látogatta a nyomdákat, s a nyomdagépek rotációs hengereit látva jutott eszébe, hogy ezt kicsiben, egy írószerszámban is meg lehetne valósítani. Ezután áttanulmányozta és továbbfejlesztette egy cseh feltaláló 1938-ban szabadalmaztatott - a gyakorlatban használhatatlan - golyóstoll-ötletét. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett Magyarországon a folyamatosan fejlesztett toll-találmányaira, a gyártáshoz folytatott kísérleteket azonban már külföldön végezte. Az azóta mindennapos használatúvá vált eszköz első szabadalmát 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál „töltőtoll” néven, majd 1938 júniusában Nagy-Britanniában is.

Egy eredeti „birome” golyóstoll

A zsidóüldözések miatt a tökéletesítés munkálatait azonban már külföldön végezte. Párizson, majd spanyol földön keresztül Argentínába vezetett az útja. Vegyész testvérével ott tökéletesítette az íróeszközt. A legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék megtalálása jelentette. Végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert az gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. A ma is ismert golyóstollára 1943. június 10-én kapott szabadalmat. Ekkor már a véglegesített technológiájú, ma is használt változatot szabadalmaztatta. Ezt követően megalapította a Bíró Pens of Argentina nevű céget, ahol elkezdődhetett a sorozatgyártás. A végső márkanév változat Birome lett 1944-ben, mely elsősorban azért érdekes, mert a golyóstoll mai spanyol elnevezése „birome", franciául „biron", az angolban pedig létezik a „biro-pen" elnevezés is. Az első golyóstoll 1945. október 29-én New Yorkban jelent meg a piacon. Akkori ára több mint százszorosa volt a mai árnak!

A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég 1954-es színre lépése jelentette. A legnagyobb golyóstollgyártó a szabadalmat 1950-ben megszerző Bic francia konszern lett, napjainkra már százmilliárdnál több golyóstollat adtak el. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, mindennapjaink elengedhetetlen kelléke.

A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Elismertségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy választott hazájában az ő születésnapja, szeptember 29 az Argentin Feltalálók Napja.