Barcsay Ákost erdélyi fejedelemmé választják

Nagybarcsai Barcsay Ákost (1619 - Kozmatelke, 1661. július eleje) 1658. szeptember 14-én Barcsay Ákost választották Erdély fejedelmévé.

Származása és családja

A Barcsay család Erdély legrégibb családjainak egyike, eredetüket 1226-ig, egy horvátországi bánig vezetik vissza. Az ősi fészkük Hunyad megyében Nagybarcsán van, ahonnan vezeték- és előnevüket is veszik. Valószínű, hogy itt született egy kálvinista köznemesi családban. Édesapja Barcsay Sándor, édesanyja Palatics Erzse. Barcsaynak két felesége volt: Szalánczy Erzsébet, majd 1660-tól Bánffy Izabella. Más források szerint első felesége 1641-ben Petrichevich Horváth Anna volt. Egyik házasságból sem született gyermeke.

Karrierje elején Barcsay diplomáciai szolgálatokat teljesített I. Rákóczi György fejedelemsége alatt. Diplomáciai munkája elismerésül alacsony származásából I. Rákóczi György a tanácsurak közé emelte. 1644-től lugosi és karánsebesi főbán, 1648-ban Hunyad megye főispánja, majd Déva várát kapta. II. Rákóczi György fejedelem megerősítését ő járta ki a Portán.

Fejedelemsége

II. Rákóczi György kudarcos lengyelországi hadjárata az erdélyi fejedelemségen belül óriási vihart keltett. De természetszerűleg Bécs és Sztambul haragját is kiváltotta. A török udvar engedélye nélkül végrehajtott akciót meg kell büntetni. A verdiktet Köprüli Mehmed, a nagyvezér már 1657-ben kimondta.

A rendek a töröktől való félelmükben Rhédey Ferencet választották fejedelemnek; Barcsayt alacsony származása miatt nem akarták. 1658-ban azonban Rhédey lemondott Rákóczi javára, akit azonban a törökök továbbra sem fogadtak el.

A problémát Köprüli „oldotta meg", 1658. szeptember 14-én önhatalmúlag „megválasztatta” Barcsay Ákost Erdély fejedelmének. Így viszont két fejedelme lett Erdélynek. Barcsay kényszerhelyzetbe került. Ali pasa a táborába rendelte, még a fejedelmi süveget is a fejébe nyomta, átadta neki a fejedelmi jelvényeket.

Az új fejedelmet a rendi gyűlés október 11-én fogadta el, erre Rákóczi Váradon szervezkedett az új fejedelem ellen. A törökök megtudván a lázadás hírét, csapatot gyűjtöttek, így György kénytelen lemondott a fejedelemségről, és átadta Váradot Barcsaynak, ezután szabolcsi birtokára utazott, és ott kezdte meg serege felállítását.

1659-ben Barcsay fejedelemsége alatt az erdélyi országgyűlés először határozta meg Erdély hivatalos címerét.

1659-ben Barcsay felkereste Csengizade Ali pasát, hogy biztosítsa hűségéről, megóvva ezzel birodalmának további pusztítását. Az utazás ideje alatt Rákóczi csapataival betört a területre, erejének láttán a marosvásárhelyi országgyűlés visszahelyezte a fejedelmi pozíciójába.

Barcsay Szebenbe vonult vissza, ahol állta a támadásokat, majd 1960. tavaszán Rákóczi Szejdi Ahmed pasa ellen vonult. 1660. május 22-én, a szászfenesi csatában a törökök győztek, Rákóczi halálosan megsebesült, Barcsayt pedig letartóztatták, s az elmaradt sarc megfizetéséig fogva tartották.

Eközben Várad és a Partium legnagyobb része is elbukott a törökökkel szemben, így azok létrehozták a váradi vilajetet. A magas adók és túlzott török-hűsége miatt egyre többen szembefordultak Barcsayval. Rákóczi hadvezére, Kemény János pedig trónkövetelőként lépett fel.

Halála

Barcsay Ákos emlékműve. Állt 2011-2014-ig
Barcsay Ákos emlékműve. Állt 2011-2014-ig

Kemény a Magyar Királyság területéről többször is megtámadta Erdélyt, így Barcsay 1660. december 31-ével lemondott címéről. De végzetét ennek ellenére nem kerülhette el. Kemény János emberei - hogy a törököknek ne legyen pártfogoltjuk - 1661. július elején Kozmatelkén hűséges barátjával, féltestvérével, beölsei Buday Zsigmonddal és egy Szövérdy nevű kornétással meggyilkolták.

Emlékoszlopa

Kisbarcsán, a hajdani Barcsay-birtok területén egy kukoricásban találták meg Barcsay régi emlékoszlopát. Az oszlopot szépen felújították. Felkerült rá Barcsay Ákos bronzplakettje, illetve a következő kétnyelvű felirat: Acaţiu Barcsay Ákos 1619-1661, Principe al Tarnsilvaniei / Erdély fejedelme, Comite al Judeţului Hunedoara / Hunyad megye főispánja, Proprietar al cetăţii Devei / A dévai vár birtokosa.

Déván a vármegyeház előtti téren 2011. november 12-én, a magyar szórvány napja alkalmából ünnepélyes keretek között újra felállították. Az avatóünnepségen jelen lévő alpolgármester büszkén mutatott rá, hogy Barcsay Ákos fejedelem nevéhez nem csupán a román oktatás támogatása, illetve Erdély címerének megalkotása fűződik, de rokoni szálak fűzik a brit királyi családhoz is.

Erdély egykori fejedelmének többségi szemszögből is elismert érdemei ellenére az emlékoszlop felállítása után már alig másfél hónappal megkezdődtek ellene a támadások. 2014 októberében a Gyulafehérvári Táblabíróság az emlékműállítás engedélyeztetési folyamatában elkövetett mulasztásokra hivatkozva elrendelte a Barcsay Ákos-emlékoszlop eltávolítását Déva központjából. Végül 2014. december 29-én este az éj leple alatt a polgármesteri hivatal utasítására lebontották az emlékoszlopot.