Február 3. - Szent Balázs püspök és vértanú


Szent Balázs közkedvelt orvos volt az Örményországbeli Szebasztéban, a harmadik század végén. A nép követelésére elvállalta, hogy püspökké válasszák, Isten rendelésének tekintette ezt. Ettől kezdve nem csak a testet, de most már a lelkeket is gyógyította. A legendák szerint megmentette egy halszálkát nyelt gyermek életét. Ezért keleten és nyugaton már a VI. századtól kezdve kérik közbenjárását a torokbetegség ellen. 316-ban Liciniusz császár idejében lefejezték. Az ünnepéhez kötődő balázsáldás a XVI. század óta terjedt el. Balázst a középkor óta a 14 segítő szent közé sorolják.

Élete:

Nevének megfelelően (Blasius=Basilius=király) igazi királyi lélek volt. Életét az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek véghosszat nem érő sorával szőtte át, halálát pedig a vértanúság bátor hitvallásával pecsételte meg. A 3. század második felében élt, s 316 körül szenvedett vértanúhalált.

Szülővárosában, az örményországi Szebasztéban eredetileg orvosi gyakorlatot folytatott. Mivel azonban igen vallásos életet élt és a testi bajok gyógyítása mellett nagy gondot fordított a lelki sebek behegesztésére is, keresztény testvérei a legközelebbi püspökválasztás alkalmával egy szívvel lelkük pásztorává választották. Balázs meghajolt a nép akarata előtt és ettől kezdve egészen a lelkek gondozására adta magát. Erre nagy szükség is volt, mert Keleten még mindig erősen dühöngött a keresztényüldözés. Konstantin császár társuralkodója, Licinius ugyanis önkényesen túltette magát a 313-ban kiadott milánói türelmi rendeleten és folytatta az üldözést.

Az üldözés Szebasztéba is elhatott és természetesen elsősorban a nyáj pásztorát vette célba. Balázs híveinek unszolására egy időre kitért az üldözők dühe elől. A prefektus üldözése elől hívei tanácsára Balázs egy környékbeli barlangban rejtőzött el. Itt keresték fel őt titokban a bizalmasai, élelemmel látták el. Magányában a beteg vadállatokat gyógyította.

Üldözői véletlenül akadtak rejtekhelyére, amikor a cirkuszi játékokhoz vadállatokat szerettek volna befogni. Katonaság vitte Balázst a városba. Miközben a katonák a városba vitték Balázst, amerre haladt, hívei mindenütt eléje vitték betegeiket és ő a kereszt jelével meggyógyította őket. A legenda szerint ekkor gyógyított meg egy halszálkától fulladozó gyermeket is két, kereszt alakban álló, égő gyertyát tartva az álla alá. Szent Balázsnak később több gyógyító csodát is tulajdonítottak.

Agricola először nyájassággal akart Balázsra hatni. „Üdvözlégy Balázs - mondotta -, akit Agricola és az istenek kegyelnek". Mire a szent: „Légy áldott, jó Agricola; de áldott csak akkor leszel, ha nem mondod isteneknek azokat, akik tulajdonképpen ördögök". Az imént még nyájas prefektust teljesen kihozta sodrából ez a bátor felelet, s mivel látta, hogy Balázs állhatatosságát nem tudja megtörni, szörnyű kínzások után lefejeztette őt. A hívők emlékezete úgy tudja, hogy a szent püspök közvetlenül halála előtt ígéretet kapott Istentől, hogy mindazok, akik testi vagy lelki bajaikban, főleg torokfájásban az ő közbenjárását kérik biztos meghallgatást remélhetnek.

Szent Balázs segítségül hívása a különböző betegségekben nagyon régi időkre nyúlik vissza. Az ún. balázsolás nyomait Németországban és Csehországban már a középkorban felleljük: A pap két, András-kereszt módjára összeillesztett gyertyát tart a hívők álla alá és megáldja őket e szavak kíséretében: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól". A 14. század közepén dühöngő rettenetes himlő- és pestisjárvány nagymértékben hozzájárult Szent Balázs tiszteletének általánossá válásához. Ez a szörnyű betegség ugyanis legtöbbször torokfájással és fulladási rohamokkal kezdődött. Vértanúhalála után nem sokkal már védőszentje volt a testi nyavalyákban de főleg torokbántalmakban szenvedőknek.

Valószínűleg ettől kezdve számítják Szent Balázst a 14 segítő szent közé (Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eustachius, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus). Németországban a muzsikusok és a szélmalmosok is pártfogójukként tisztelik - valószínűleg a Blasius név és a német blasen ~ fújni ige közti hasonlóság alapján. Védőszentje az orvosoknak, takácsoknak. Óvja a nyájakat a ragadozóktól. Ünnepe a tél végét és az ezzel járó viharos szelek idejét is jelzi.

Püspöki ornátusban szokták ábrázolni, sokszor palástban, pásztorbottal, keresztbe tett gyertyákkal, néha sertésfejjel és kampókkal kínzására utalva.

Forrás: bacskaplebania.hu