A magyar automobil club megalakulása - 1900

Csonka János, az általa szerkesztett első magyar kiskocsin (1910)

Magyarországon francia hatásra kezdett el terjedni az automobilizmus. A fennmaradt iratok szerint 1895-ben Hatsek Béla optikusmester hozta be hazánkba az első gépjárművet, az 1 lóerős Benz Velót, miután barátaival francia újságokat tanulmányozta és a helyszínre is elutazott. Pár hónap elteltével pedig a Törley gyár megvette az ország első teherautóját.

Öt év telt el, amikor 1900. november 30-án az autótulajdonosok kicsiny tábora a budapesti Royal Szálloda különtermében megalakította a mai Magyar Autóklub elődjének tekinthető Magyar Automobil Clubot (MAC) Reiman Gyula szervezésében. Első elnöke Szapáry Pál gróf, társelnöke Károlyi Mihály gróf lett. Reiman, aki korábban bankár volt a motorizált közlekedés híve lett, és a MAC megszervezése után rögvest belevágott egy nemzetközi túraút szervezésébe. Ezt sajnos nem sikerült kiviteleznie, de 1901. június 20-23 között a budapesti lóversenypálya, a Tattersall területén sikerült megrendeznie az első hazai automobil kiállítást, valamint az első hazai automobil versenyt. Ennek egyik betétfutamán először mérkőztek meg hivatalosan négykerekű gépjárművek egymással Magyarország területén és ezzel kezdetét vette a magyar autósport története. Akkor már ötven személygépkocsi koptatta a magyar utakat, meglehetősen zajosan és legfeljebb 20 kilométeres sebességgel óránként.

A klub célja az összes hazai automobil-barát egyesítése volt, s felvette a kapcsolatot a külföldi társszervezetekkel is. 1901 tavaszán jóváhagyták a klub alapszabályát, kezdeményezték az állami sofőriskola létrehozását és egy forgalmi szabályrendelet megalkotását. (A növekvő forgalomra és a sok balesetre tekintettel még abban az évben a Budapesti Rendőr-főkapitányság szabálygyűjteményt adott ki, ezt nevezhetjük az első magyar KRESZ-nek.)

1907-ben a Magyar Automobil Club tagja lett az Elismert Automobil Clubok Szövetségének (AIACR), a mai világszervezet (FIA) elődjének, s abban az esztendőben megjelent az első automobilizmussal foglalkozó hazai szaklap a Nemzeti Sport és az Automobilizmus címmel, amely a klub hivatalos lapja lett. 1911-ben a klub felvehette a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) nevet, ezt 1945-ben a Köztársasági Magyar Automobil Club (KMAC) névre változtatták.

A szervezet különböző szolgáltatásokkal segítette az autósokat. Többek között rendszeresen kiadták az ország útjainak állapotát szemléltető térképet. A klub fennállásának 30. évfordulóján maga Horthy Miklós kormányzó vállalta a KMAC fővédnökségét.

A közutakon jelzőtáblákat, benzintöltő állomásokat helyeztek el. 1920-tól motorkerékpár szakosztálya is működött. A II. világháború után a klub szakmai segítséget nyújtott a gépkocsi-tulajdonosoknak autójuk helyreállításához. 1948-ban bevezették a gépjárművek kötelező műszaki szemléjét, amihez a klub tagjainak előzetes vizsgálattal nyújtott segítséget. 1958-ban a balatoni úton hétvégeken felállították az országúti segélyszolgálatot, a tagoknak a segítségnyújtás ingyenes volt. 1963-tól az osztrák klubtól kapott sárga Steyr autók álltak szolgálatba, ezek lettek az első „sárga angyalok”. 1969-ben Győrben adták át a klub első műszaki állomását, 1970-ben megjelent a MAK havi lapja, az Autósélet.

A múlt század elején még kiváltság, napjainkra mindennapos használati eszköz az autó. A fejlődés új kihívások elé állította a MAK-ot, és az érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenység kiegészült a - jelenleg immár 250 ezres - tagság részére biztosított szolgáltatások széles körével.