Alexandriai Szent Katalin

Alexandriai Szent Katalin Caravaggio festményén
Alexandriai Szent Katalin Caravaggio festményén

Alexandriai Szent Katalin (282 körül - 305) alexandriai szűz és vértanú, Maximinus császár idejében élt. A keresztény ókor szentje, alakja homályba vész, tisztelete mégis sokfelé fennmaradt.

Egész élete, különösen szenvedéstörténete annyira legendás, hogy belőle a történeti magot kihámozni már szinte lehetetlen.

Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és műveltségével kitűnt kortársai közül.

Maxentius (311-313) üldözései alatt Katalin a császárnak szemrehányást tett kegyetlenségei miatt. Amikor a császár Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény.

Bátran vallomást tett arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát. Amikor a császár mégis kényszeríteni akarta, Katalin megtagadta, és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcselők azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. Ők sem tudták meggyőzni, sőt, maguk is megtértek, ezért megégették őket. Először éles késekkel ellátott kerékkel akarták szétmarcangolni, ez azonban darabokra tört, ezért lefejezték.

Lucas Kracker: 'Alexandriai Szent Katalin vitája a bölcsekkel'
Lucas Kracker: 'Alexandriai Szent Katalin vitája a bölcsekkel'

A vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik Krisztus szeretetéért megemlékeznek róla (Katalinról), bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon gyermekágyban. Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók számára. Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta.

Alexandriában, 305. november 24. vagy 25-én halt meg.

Szent Katalin a 12 segítő szent egyike. Állítólag Jeanne d'Arc egyik látomásakor az ő hangját is hallani vélte.

A középkorban széles körben és nagyon bensőségesen tisztelték. Tisztelete a nyugati és a keleti egyházban egyaránt elterjedt. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért.

Sírja a Sinai hegyen épült Szent Katalin kolostorban van.

Emléknapja november 25.