Bartis Ferenc: Akarjatok élni szabadon!

Szikla-ősű homokbuckák
Beton-vályúkba kényszerített patakok
Szennyben fuldokló tengerek
Gyanta-illatukra emlékező kiszáradt erdők
Megcsonkított fák és bonka rönkök
Kitaposott vadfű-gyökerek
Megperzselt sáté-torzsák
Meddő kertek
Elrothadt pityókagumók
Ragyás vackorok
Rozsdás búzafejek
Angolkóros Hirosima-almák
Mozgássérült havasi viharok
Zuhanásban megfagyott esőcseppek
Zilángolva pusztuló kisded-hópelyhek
Kőbe-préselt páfránylevelek
Óriás-hüllő-muanyagcsont-utánzatok
Por-jövőjű csillagok
Napfoltok az Isten arcán
Fény-orzó fekete üregek
Szétlőtt házak
Elhagyott házak
Szétlőtt országok
Lebombázott országok
Elhagyott országok
Ember-vándorlásba
Népvándorlásba
Gyár-vándorlásba
Haditámaszpont-vándorlásba
Bölcső-vándorlásba
Koporsó-vándorlásba
Kopjafa-síremlék-vándorlásba
belepusztult világ-vándorok
Öngyilkos anyák
Magányukba beleőrült édesapák
Megrepedt szívű feleségek
Megbilincselt gondolatok
Láncra-vert ifjú évek
Kikapart magzatok
Meszesgödör-sírhantú rabok
Röghöz-kötött
szülőföldjükről-elűzött
honalapítók és hontalanok
Halott és vergődve lélegző komor-duhaj magyarok
Akarjatok élni, örökkön élni
SZABADON!