Sík Sándor: Mi Éltetőnk

Mi éltetőnk - Szentlélek Isten!
Erősségünk - és tetteinkben
Útmutató bölcs támaszunk
Jöjj! ... Szent nevednek áldozunk.

Hitvány ember - földi féreg.
Ha kell - egymást eladva él meg.
Egy jobb gúnyáért - több kenyérért -
viskójára új födélért,
vagy bármiért - mi földi lét -
gyáván eladja Istenét ...

Hogy testét élteti a lélek -
hogy lélek nélkül - nincsen élet -
Hogy az erő és a kitartás -
És tudása - Isten áldás -
Hogy tehetsége, tudni vágya,
Az Úr lelkének szárnyalása, -
Eszébe sem jut ... amint az állat,
Mit gazdája igába járat -
Semmit se lát, semmit se ért,
Izzad, lohol az abrakért.

Oh szállj le ránk Szentlélek Isten,
Vess lángot alvó szíveinkben,
Mely világít, tettre éget,
Oh szánd meg - ezt a tévedt népet!
Mert csüggedőnek nincs reménye -
Oh szállj le ránk Szentlélek fénye!
Hogy bízzanak - a jobbra várók,
Ébredjenek - az alvajárók -
Hogy szemünk lásson! ... agyunk értsen! ...
És gyávaságunk - ne kisértsen! ...

Oh szállj le ránk - Szentlélek Isten!
Ki erősség vagy és tudás,
Igazság, Hit és Jótanács.
Ki lángolsz - fáklyaként az éjben
S megértés vagy a kétkedésben...
Aki testünkbe lelket öntél,
És malasztoddal megszenteltél
És lélek által mindnyájunkat
Teországodba vendégeltél -

Oh jöjj! ... hogy ez a Lélek éljen!
Hogy mindent átragyogva égjen!
Hogy lángra gyújtsa a világot...
S minden agynak - minden szívnek -
Igaz úton járó hívnek -
Ronthatatlan - halhatatlan -
Megnyissa - a Mennyországot! ....