Komárom-Esztergom megye

Bajót

Világháborús emlékmű

Az 1996-ban állított emlékmű 31 hősi halottnak állít emléket. Tervezője Tóth Miklós, kivitelezője Keil Ferenc kőfaragó.

„Az emlékmű fő elemét köralakban a hét vezér neve övezi. Az emlékmű központjában található halomsír és turul jelkép. A halomsír ablakrácsain a turul szárnyai alatt Bajót falu l. és ll. világháborús hőseinek neve olvasható. Az emlékmű érdekessége, hogy hátoldalán a levegő páratartalmára érzékeny, elszíneződéssel reagáló kőzetből a csodaszarvas jelenik meg. Leginkább párás időben látszódik. A halom sír és turul együttesen helyezkedik el a kereszténységet jelképező hármashalom és kettős kereszt."

Bana

Világháborús emlékmű

Az első világháború áldozatainak emlékművét 1932-ben állították.

Dad

világháborús emlékmű

Az 1990-ben készült emlékmű 30 hősi halottnak állít emléket.

Epöl

Trianon emlékmű

Alkotója Semes-Bogya Eszter faszobrász és dalénekes.

Esztergom

Vármúzeum, Porta Speciosa

Magyarország egyik legjelentősebb középkori szobrászati emléke a ma már nem látható esztergomi Porta Speciosa, az 1010 körül épült Szent Adalbert Székesegyház, a mai Bazilika elődjének nyugati díszkapuja. A Porta Speciosa magyarul ékes kaput, gyönyörűséges kaput jelent.

A templom építését még Szent István kezdte Szent Adalbert tiszteletére, aki megkeresztelte és tanította őt. Az építkezés valószínűleg 997-1010 között zajlott, mert 1010-ben már mint fennálló épületként említik. Valamikor 1188 táján hatalmas tűzvész során nagy károkat szenvedett a templom. A következő években (kb. 1188-96 közt) III. Béla és Jób érsek (1185-1203) a templomot és a vár épületeit helyreállíttatta. Az eredeti faragásokat is felhasználva új, márványberakásos képekkel díszítették a templom díszkapuját. 1198-ban, amikor Imre király átadta az esztergomi várat az érseknek, az oklevél arról mint „még befejezetlenről” emlékezett meg.

Később a török idők alatt sok vihart megélt templomról nem sok maradt fenn, de azt tudjuk, hogy a XVIII. század közepéig állt, alapjai a mai Bazilika építéséig megmaradtak. Barkóczy érsek idejében, az 1760-as években kezdték előkészíteni egy új, nagyobb templom építését. A munkálatok során 1764-ben egyik tornya ledőlt, és széttörte a Porta Speciosát. Végül a Bazilika építése előtt eltüntették még a romjait is. Így csak négy-öt töredéke maradt ránk.

Az utókor szerencséjére Klimó György esztergomi kanonok, a későbbi pécsi püspök dokumentálási célból egy ismeretlen művésszel lefesttette a kaput. Az 1760-as években az érsek megbízásából Széless György, az esztergomi káptalan papja pontos leírást készített a díszes kapuról. Ma ezekből elég jól ismerhetjük a Porta speciosát. Az 1934-38-as feltárás során előkerült néhány töredéke (pl az egyik turul) és a királyi várban működő Vármúzeumban megtekinthetőek. Mellette egy harmadméretben rekonstruált, 1930-as évekbeli maketten láthatjuk a kapu teljes alakját.

A főbejárat lépcsős, oszlopbélletes, vörös és fehér márványból készült kapu volt, amelyet színes márványokból kirakott képek díszítettek. A kapu két oldalán elhelyezkedő egy-egy oroszlánon, illetve guggoló emberalakon a kaput kísérő félköríves fülkék pillérei nyugodtak. A fülkékben három-három próféta, a kapufélen evangélisták és szentek márványalapba berakott képei voltak, kezükben gondosan megválasztott bibliai idézeteket tartalmazó mondatszalagokkal. A kapu képciklusa és feliratsorozata a mennyei Jeruzsálem középkori jelképrendszerének egyik legteljesebb ismert kifejtése. A kapu két oldalán egymás alatt szentek és próféták alakjai láthatók, valamint megjelennek rajta az építtetők, III. Béla király és Jób érsek is. Így joggal feltételezhetjük, hogy a díszes kapu végső formája 1185 és 1196 között készülhetett.

A feliratok szerkesztőjük alapos teológiai és egyházjogi műveltségéről tanúskodnak. III. Béla reformjai során kialakított királyi kancellárián alkalmaztak olyan művelt mestereket, akik a párizsi egyetemen szereztek magisteri fokozatot. Minden bizonnyal közülük került ki a Porta Speciosa feliratainak szerkesztője is.

A szemöldökgerenda fölötti ívmezőben a Szent István-i országfelajánlás első magyar történelmi ábrázolását látjuk: középen angyalok között Mária trónol, ölében a kis Jézus. Mária balján Szent István király áll, nyitott koronával, két kezében tartva mondattekercsét: „Vállald el kegyesen, Szűz Mária, országaim kormányzását.” Mária feltételül szabta, hogy a király és az esztergomi érsek osztozzék az egyházi és világi hatalmon. Válasza a kis Jézus lábánál lévő felirattekercsen olvasható: „Kérésedre vállalom, hogy megőrzöm tieidnek, ha Adalbert a szentségi jogokat vállalja.”

A Szűz Anya jobbján Szent Adalbert püspök áll, jobbjában pásztorbotot, baljában írásos tekercsét tartva: „Meghajlok parancsaid előtt, ó Szűz, és megteszem, amit kívánsz.”

Az ívmező alatt, a szemöldökgerendán balról Jób esztergomi érsek, jobbról III. Béla király térdel. Az érsek mellett a bazilika, a király mellett az esztergomi vár látható. Az ajtószemöldök alsó szegélyén olvasható felirat: „Nyitva az élet kapuja, hív a vőlegény, jöjjetek be!”

A háromszínű (vörös, fehér és szürkéskék) kőből készült berakás technikája és stílusa őrzi a bizánci eredetű díszítésmódot, de elemein egyértelműen fellelhetők nyugati mesterek közreműködésének jelei.

A legenda szerint angyal véste fel Szent Ágota sírjára azt a feliratot, amit Jób érsek is felvésetett a Porta Speciosa-ra: „MENTEM SANCTAM SPONTANEAM HONOREM DEO ET PATRIAE LIBERTATEM", azaz „Szent, készséges lelkület, Istennek dicsőség, a hazának szabadság".

És van még egy rendkívüli jelentősége ennek a képnek, ha feltételezzük, - és miért ne tehetnénk, ha úgy tudjuk, hogy az esztergomi kanonok dokumentáló célzattal készíttette a képet - hogy a XVIII. századi ismeretlen művész pontosan festette le amit látott. A képen ugyanis Szent Istvánt nyitott koronával és nem a Szent Koronával láthatjuk. Márpedig ha a Szent Korona Szent István koronája lett volna, nehéz feltételezni, hogy III. Béla király udvarában a korona felajánlás jelenetét ne a Szent Koronával festették volna meg. Ekkora hibát nehéz feltételezni akár III. Béla királyunkról, akár az ismeretlen festőről.

A középső ívezet felett, a homlokzati falfelületen kétoldalt egy-egy kiterjesztett szárnyú turul látható. A két madár - akár István, akár III. Béla uralkodása alatt lett a kapu dísze - egyértelmű bizonyítéka, hogy a vallásváltás nem úgy zajlott le hazánkban, ahogy nekünk azt sugallják.

A képek a várban felállított makettet és a megtalált régi turult mutatják. Az utolsó kép az ismeretlen művész csodálatos festményén mutatja be a korabeli Porta Speciosát.

Esztergom

Emléktábla

Esztergom

Világháborús emlékmű

A Hősök terei körforgalomnál áll Lányi Dezső 1927-ben felállított szobra. A szobor az első világháború 526 helyi áldozatának állít emléket. Nem a véletlen műve, hogy éppen az esztergomi hősi emlékmű talapzatát díszíti a nyitott szájú oroszlán, mely a magyar koronával és címerrel megjelenített ősi országunkat védelmezi.

Az obeliszk tetején négy turulmadár által közrefogott urna látható.

A meghívó tanúsága szerint 1927. május 29-én vasárnap délelőtt (és nem az interneten olvasható június 27-én!) Horthy Miklós, Magyarország kormányzója jelenlétében avatták fel a 10 méter magas kőből készült emlékművet.

Esztergom

Vitéz János Kar emléktábla

Héreg

világháborús emlékmű

1943. július 4-én avatott emlékművet 2000-ben felújították. 62 hősi halottnak állít emléket Miskovics A. alkotása.

Felirata:

"És mert ilyenek az apák
és ilyenek a fiúk
örök a magyar!"

1848-as emlék kapcsolódik hozzá.

Kesztölc

Világháborús emlékmű

Az eredeti emlékművet a Hangya Szövetkezet állíttatta, 1929. december 1-én avatták. 14 hősi halottnak állít emléket. Az Önkormányzat 1994-ben felújíttatta.

Kisbér

Mini Magyarország

Maketten létható itt Magyarország több ismert épülete, valamint a tatabányai Turul szobor.

Kocs

világháborús emlékmű

Komárom

Trianon emlékmű

A trianoni békediktátum aláírásának és Komárom kettészakításának évfordulójának előestéjén, 2012. június 3-án, avatták fel a Turul madarat ábrázoló szobrot a dél-komáromi körforgalomban. Az alkotás az egyik legkiválóbb magyar kortárs szobrászművész, Szmrecsányi Boldizsár alkotása. A talapzat Turi Attila Ybl-díjas építész, a devecseri és a kolontári újjáépítések vezető építészének, 2011. főépítészének tervei alapján készült.

A szoborállítás közadakozásból valósul meg. A munkálatok technikai lebonyolítását, így a gyűjtés jogi- és technikai feltételeinek biztosítását a Felvidéki Kitelepítettek Országos Találkozójának állandó szervezője, a nagy múltú Kecskés László Alapítvány vállalta magára.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.

Komárom

Fémturul

Laborcz Ferenc munkája 1969-ben a Gyermekotthon számára készült. Ma a fürdő udvarán áll.

Nagyigmánd

Világháborús emlékmű

Az I. világháborúban 300-an vettek részt Nagyigmándról, közülük 96 polgár halt hősi halált. Emlékükre 1925-ben emlékművet állítottak, Horváth Adorján tervei alapján.

Nagysáp

Világháborús emlékmű

Az I. világháború 43 helyi hősi halottjának állít emléket a 2 méter magas mészkő obeliszk. A tetejét egy bronzból öntött turulmadár díszíti. A 43 hősi halott neve alatt a felirat:

„Az I. világháborúban hősi halált halt nagysápi honvédek emlékére állíttatta az első világháborús centenáriumi emlékbizottság és Nagysáp község önkormányzata."

„S AZ EMBERMILLIÓINAK SZEMÉBEN GYÁSZKÖNNY ÜL" Vörösmarty Mihály

Neszmély

világháborús emlékmű

A 10-s fő út mellett látható a templomnál lévő kereszteződésnél a világháborús emlékmű. Székely Jenő tervei alapján 1925-ben állították.

A négyzethasáb gúla alku obeliszk három lépcsős alapon áll, bevésett kard díszítéssel, évszámmal és felirattal. Többi oldalán a hősi halált halt katonák neveivel. Kettős kerítéssel van ellátva a külső kovácsoltvas kerítésen belül, van még egy, valószínűleg az eredeti láncos kerítés. A négy méter magas obeliszk tetején a Turulmadár kitárt szárnyakkal.

Pilismarót

Nemzeti emlékoszlop és országzászló

Civil kezdeményezésre, közadakozásból Nemzeti Emlékoszlop épült a Pilismaróti Katolikus Temető mellett. Az emlékmű ünnepélyes felavatására, országzászló felvonására 2012. augusztus 12-én került sor.

Az ereklyés emlékmű 4 oldala történelmünk 4 sorsdöntő évszámát örökíti meg.

Az országzászlót Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök úr szentelte fel, majd Máté László esperes úr áldotta meg.

Szomód

világháborús emlékmű

Az 1927-ben állított emlékmű Somogyi Sándor alkotása. 52 hősi halottnak állít emléket. 2010-ben újították fel.

Tata

1848-as emlékmű

A tatai várudvarban horvát mészkőből emelt emlékszobrot 2010. március 14-én avatták fel. Az 1848-as tatai eseményeknek emléket állító oszlopon spirális alakban olvashatók a szabadságharc helyi történései, ehhez kapcsolódó több jelkép is látható. Az emlékmű tetején egy nem túl nagy méretű, bronzból készült turulmadár kapott helyet. Alkotója Gyulavári Pál.

Az 1848-as polgári forradalomról itt olvashat részletes összeállítást

Tatabánya

Turul emlékmű

A Tatabánya melletti Kő-hegy város felé néző sziklaperemén magasodó szobor Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon 907-ben Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmére emlékeztet. A szobor mérete lenyűgöző, még a főútról (autópályáról) nézve is, a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méter, karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosszú. Ezzel Európa legnagyobb madarat ábrázoló ércszobra.

A tatabányai Turul-emlékmű története:

A millennium kapcsán Komárom vármegye közössége döntött a bánhidai emlékmű felállításáról. A Feszty Árpád festőművész kezdeményezésére megalakított Emlékmű Bizottság Donáth Gyulát bízta meg a szobor elkészítésével, a kivitelezésével pedig a Zellerin Rt.-t. Anyagi okokból 1896-ra nem készült el, csak 1907-ben avatták fel.

Az azóta eltelt időben többször került veszélybe fennmaradása. Először 1919-ben a kommunisták rongálták meg alaposan, ennek kijavítását 1926 május 10-én gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter rendelte el. A javítással Keviczky Hugó szobrászművészt bízták meg. A Rákosi-korszakban az elbontását tervezgették, ám ez végül szerencsére nem valósult meg. A 90-es évek elejére ismét felújításra szorult, a legutóbbi nagyjavítást 1992-ben fejezték be, ekkor másodszor is felavatták. 1992. évi felújítás Madarassy Walter művész nevéhez kapcsolódik. "Megújulva és Magyarországot védelmezően tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyát Árpád fejedelem törzsének madara, a hit és küldetés népünk oltalmának szimbóluma" - mondta Göncz Árpád köztársasági elnök a tatabányai turulszobor újraavatásán, 1992. október 29-én.

A jeles alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. Az 1947-ben kisebb települések összevonásával megalapított város címerében is szerepel.

Törtkőből rakott csonka gúla talapzaton áll, a szobor nagyméretű, kiterjesztett szárnyú, nyitott csőrű bronz madár, szárnyának fesztávolsága 15 méter. Európa egyik legnagyobb madárszobra. Karmai közt kardot tart, fején stilizált, aranyozott, magyar szent korona. Talapzatán feliratos tábla. Stílusa historizáló.

A Kő-hegy tetején néhány éve az önkormányzat Turul-tanösvény néven alakított ki egy másfél kilométeres útvonalat a Turul és a Szelim-barlang között, amely bemutatja a Vértes és a Gerecse jellezetes kőzeteit, növény- és állatvilágát. Felújították a turistajelzéseket, tárgyakat és kiépítették a vízvezetéket, a világítást.

Készítője Donáth Gyula, aki a budapesti Várnegyedben, a királyi palota északkeleti végénél (a sikló felső állomásánál) található 6 m magas turul-szobrot is készítette 1905-ben.

Archív képek:

Tatabánya

Világháborús emlékmű

Tatabánya elesett hőseinek emlékére állított emlékművet a Bányász Gyógyfürdő melletti parkban 1926. szeptember 5.-én lélekemelő ünnepség keretében leplezte le József főherceg.

A hősi emléken 67 hősi halott neve van megörökítve, közülük 3 bányamérnök s a többiek mind munkások. A műemléket Ligeti Miklós szobrászművész mintázta. Korábban Schrotta Jánost tartották az alkotónak, de a szoborlap.hu kiváló gárdája kiderítette, hogy az ESZTERGOM és VIDÉKE XLVIII. ÉVFOLYAM 1926. szeptember 12-i számában beszámol az avatásról és ebből pontosan kiderül az alkotó személye.

2006-ban a Trianon békeszerződés évfordulójára felújították, és június 4-én újraszentelték. A lépcsős emelvényen álló oszlop tetején egy karmai közt kardot tartó turulmadár látható. Az oszlop tövében egy fiatal férfi és két gyermekalak csoportja áll virágcsokrokkal kezükben. Velük a világháború árváira emlékezik az alkotó.

Tatabánya-Felsőgalla

Hősi emlékmű

világháborús emlékmű

Tatabányán, a felsőgallai városrész temető bejárata előtt áll az emlékmű. Az I. világháborúban elesett katonák emlékére állíttatta Felsőgalla nagyközség lakossága 1929-ben, a felsőgallai temető bejárata előtt. Zsákodi Csiszér János szobrászművész alkotása.Az emlékmű madáralakja Chowanetz I. budapesti öntőműhelyében készült.

Az emlékmű talapzatán a felirat:

„Föl a végekre! Föl a határra!
A magyar rögnek vér az adója
és vér az ára!"

Az obeliszken pedig:

„És mert ilyenek az apák
és ilyenek a fiúk
örök a magyar!"

Tatabánya

Árpád fejedelem szobra

2012. augusztus 26-án a városháza melletti téren, - az egykori Fő téren, az avatás óta Árpád téren - a tér teljes körű felújítása során állították fel Árpád fejedelem szobrát, Győrfi Sándor karcagi szobrászművész alkotását.

A szobrot egy halom emeli ki a térből, melynek tetején fekete gránitból készült pajzson áll a fejedelem egész alakos bronz szobra. Az 5/4-es szobor a pajzsra emelés pillanatában ábrázolja a vezért, amint kardját hüvelyébe tolva „békét ajánl Európának".

A zöld gránitból kiképzett, egységet szimbolizáló pajzsra a hét vezér nevét vésték fel. A nevek vonalában, egymástól sugarasan széttartva - mint az életfa gyökerei - a pajzs sötét anyagából készült sáv simul bele a tér világos kőburkolatába.

A szoborról egy nyugalmat és erőt sugárzó bölcs európai arc tekint a szemlélőre. Autentikus ruházatán Emese álma jelenik meg, süvegét napkorong ékesíti.

Nagy László bánhidai katolikus prépost, a város díszpolgára és Hamar László, az óvárosi református egyházközség lelkésze áldotta meg Árpád fejedelem szobrát: „Áldd meg Isten Tatabánya népét, áldd meg ezt a teret!”

Tatabánya

Az Óvárosi Május 1. park sokat megélt szabadtéri színpadának falán lévő relief. A két alakos dombormű mellett, mára már gyakorlatilag lebontásra ítélve látható 1961 óta Búza Barna alkotása.

Tatabánya

Bányászati Múzeum

Lois Viktor tatabányai Turul-szoborcsaládja. A rozsdás vasakból hegesztett Turulasszony, Turultojás, Turulfiókák és a Turul karácsonyfája című kompozíció ironikus válaszokat ad a turulikonográfia jelenkori pártolóinak és ellenzőinek egyaránt.

Az eredeti Donáth-szobor váza is itt látható a Skanzenben.

Vértesszőlős

világháborús emlékmű

1928 szeptemberében nagy ünnepség keretében avatták fel a világháború helyi áldozatainak tiszteletére emelt emlékművet. Majd a második világháború után az ebben elesettek nevei is felkerültek az obeliszkre.

2014-ben felújították. Az emlékoszlopot és a kőből készült kerítést újracsiszolták, a betűket átfestették és az 1928-as eredeti állapotot visszaállítva kovácsoltvas kerítés és mécsestartó is készült. Végül 2014. június 29-én vasárnap Szent Péter és Pál apostolok ünnepén az emlékművet újra felavatták.