Heves megye

Abasár

Világháborús emlékmű

Andornaktálya

Kopjafa

A templom előtti téren álló kopjafát egészítették ki a turullal 2011-ben. A turulmadarat Kiss István egri fafaragó készítette.

Besenyőtelek

Emlékoszlop

Detk

Világháborús emlékmű

1927-ben az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt helyi magyarok kezdeményezték a világháborúban hősi halált halt 54 detki tiszteletére az emlékmű létesítését. A képviselő - testület a tervet elfogadta és megindult a helyi pénzgyűjtés is. 1930-ban a képviselő - testület úgy döntött, hogy a szobrot a templom előtti téren kell felállítani.
Az emlékművet Cser Károly készítette el, leleplezésére 1933-ban került sor.

A hősi emlékmű felavatásának időszakában három detki személyt az I. világháborús érdemeiért a kormányzó vitézzé avatott.

Detk

Detk és Sepsibodok gyümölcsöző testvérkapcsolatot ápol csaknem a rendszerváltás óta.

A két település egymásra talált testvériségben, édes anyanyelvében, segítségnyújtásban, emberségben, a magyar-magyar baráti viszonyban.

2007-ben a 15. évfordulót Detken ünnepelték meg. Ez alkalommal a Bodokhoz tartozó Oltszem emlékparkjához hasonló parkot és szobrot építettek Detken a gelencei Both testvérek a plébánia előtti térre, melyről nem hiányzik a magyarok jelképes ősi madara, a turul.

Eger

Országzászlós emlékmű

Először 1936-ban pünkösd vasárnap állítottak Egerben országzászlós emlékművet. Az ereklyés országzászló a Hatvani kapu téren Gömöri Vagner József építész tervei alapján, közadakozásból épült meg. 1969. november 30-án az országzászló helyére a munkásmozgalmi mártírok emlékművét, a Sárkányölő szobrot, Csontos László szobrászművész alkotását állították fel, Nemecz József és Nagy József véreskezű direktóriumi tagok emlékére. Ez a szobor jelenleg is ott található.

2014. augusztus 20-án állami ünnepség keretében ismét országzászlót állítottak Egerben Wild László okleveles építészmérnök tervei alapján a Bazilika mögötti Pyrker téren. Az országzászló helyi és környékbeli vállalkozók, magánszemélyek adományaiból valósulhatott meg, nekik mondtak köszönetet az ünnepségen. Az ökumenikus szentelés után az építményt Csizmadia István kanonok áldotta meg.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.

A honfoglaló ősök emléktáblája

Az 1898-1899-es évek feltárásai során talált honfoglaláskori sírokban fellelt maradványokat 1902-ben a vár kazamatáiban temették el. A domborművön honfoglaláskori leleteket és motívumokat láthatunk. A honfoglaló ősök nyugalmát csőrében egy karddal egy turul őrzi. Az emléktáblák szövege: „Eger határában a Szépasszony völgy gerincein a tizedik század első felében eltemetett és 1898-99-es évben feltalált magyar honfoglaló ősök tetemei. Áldott legyen emlékük!",

„Ezen emlékszerű sirkamrát Egerváros hazafias kegyelete emelte és abba az ősök tetemei 1902 október 19-én ünnepélyesen elhelyezte. Tanuljunk emléküknél hazaszeretetet!"

Homlokzatdíszítmény

Ez a kiterjesztett szárnyú madár Egerben a Széchenyi István és a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcák találkozásánál álló ház bejáratát őrzi.

Egerfarmos

Világháborús emlékmű

1933-ban avatták fel a világháború áldozatainak emlékművét.

Erdőkövesd

Világháborús emlékmű

1922-ben avatták fel Tóth Miklós kőfaragó alkotását.

Erk

világháborús emlékmű

1993-ban állították Győrffy Sándor alkotását a II. világháború áldozatainak emlékére.

Fedémes

világháborús emléktábla

A ma már megszűnt általános iskola falát díszíti az első világháborús emléktábla.

Felsőtárkány

Világháborús emlékmű

A Művelődési Ház előtt álló emlékművet Barta Simon és Farkas Anna állíttatta az első világháborús hősök emlékére. 2012-ben felújították.

Füzesabony

Trianoni emlékmű

Füzesabonyban 2010. június 4-én avatták Kónya István emlékművét, közadakozásból kerülhetett erre sor az 1920-as békediktátum 90. évfordulóján.

2010. augusztus 4-én vandálok ledöntötték az 1 mázsás turulmadár szobrát. A szobrot nem vitték el, ezért már a következő hónapban sor kerülhetett az újraavatásra.

A trianoni békediktátumról itt olvashat.

Gyöngyös

Turulmadaras díszkút

A Könyves Kálmán téren, az erdei vasút állomásával szemben, az 1848-as emlékmű előtt 2002. március 15-én adták át Győrfi Sándor alkotását.

A kút magassága 1 m, a kerek mészkő medence 60 cm átmérőjű, a Turulmadár meg egészen kicsi ott a bronzból készült földgömb tetején.

2014. február 21-én a bronz turulmadarat ellopták a díszkútról.

Gyöngyössolymos

Turul emlékmű

Égerházy László erdőbényei fafaragó készítette a Rakamazi turul mintájára, felavatva 2011. augusztus 27-én.

Hatvan

Irodalmi életfa

Az Ady Endre könyvtár előterében látható István Sándor kézdivásárhelyi fafaragó mester által készített embernagyságú Irodalmi Életfa, melynek hajtásai mentén lévő levélkékbe vésték bele a várossal kapcsolatba került "írástudók" neveit.

Heves

Millenniumi emlékoszlop

A viszontagságos sorsú emlékoszlopot eredetileg a Millennium évében emelte a község.

Előlapján a felirat: A MILLENNIUM EMLÉKÉRE HEVES MEZŐVÁROS KÖZÖNSÉGE 1896

1933-ban az emlékmű a revíziós országzászló árbocának tartóoszlopa lett, melyet 1933. május 21-én avattak fel. Az ekkori felirat ma is olvasható:

Trianon 1920. június 4. Nem! Nem! Soha!

Néhány év múlva az országzászló új helyre került. A régi emlékoszlop pedig egy feszület tartóoszlopa lett.

1996-ban az önkormányzat képviselőtestülete a millecentenáriumi megemlékezés részeként az emlékoszlopot visszaállította Heves főterére. Az oszlop tetejére új műalkotás, egy turulmadár került, melyet Szőnyi Endre szobrászművész készített. Az új emlékművet 1996. augusztus 20-án avatták fel.

Kál

Hősi emlékmű

Eredetileg világháborús emlékmű, majd kiegészült az 1848 centenáriumának és 1956 hőseinek emléktáblájával.

Az eredeti, 1938-as Turulmadár megrongálódott, az újat Király Róbert egri szobrász készítette 1996-ban.

Kápolna

Történelmi játszótér

Karácsond

Világháborús emlékmű

Kerecsend

Világháborús emlékmű

Markaz

Világháborús emlékmű

1924-ben állították a világháború helyi áldozatainak emlékére.

Szent Korona Emlékmű

A Szent István-parkban álló emlékmű Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. 2007. augusztusában avatták fel. A szobor és környezetének anyaga a térségre jellemző andezit kőzet. A mű jelképrendszere jól értelmezhető, megformálása a természeti környezetbe és a mátrai tájba illeszkedik, megjelenésével és térképzésével ünnepélyességet áraszt. A palástformájú rendezvénytér a környék középkori vár építészetét szimbolizálja, melyből, mint egy régészeti lelet a magyarság kialakulásának szkíta, hun, avar és honfoglalás kori töredékei vannak természetes sziklákba faragva. E mondákból ismert csodaszarvas, táltos, griffes és turulos ábrázolások gondolata vezeti fel szemünket a központi formára, mely egy középkori templom hatását keltve, az égen kirajzolódva mutatja meg, hogy a "Szent Korona országa" lettünk, melyet Szent István ajánlott fel Szűz Mária oltalmába.

Mátrafüred

Az Erdészeti Iskola egy szép faragott táblája:

Pély

Millenniumi emlékmű

A falu központjában áll Seregi József 2000-ben felállított alkotása.

Recsk

Hősök szobra és Országzászló

Az 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján felavatott emlékmű 29 hősi halottnak állít emléket. 2014. márciusában az I. világháború kitörésének 100. évfordulóján felújították. A megújult emlékmű Kiss György helyi vállalkozó és munkatársai munkáját dicséri.

A két világháború közötti Országzászló Mozgalomról itt olvashat.

Szihalom

Világháborús emlékmű

Szilvásvárad

Világháborús emlékmű

Tófalu

Honfoglalási emlékmű-Emese álma

1996-ban a Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából állíttatott Emese álma című szobor a templom melletti közparkban, melynek alkotója Sebestyén János fafaragóművész.

A „honfoglalásról" vagy inkább hazatérésről itt olvashat.

Visonta

Világháborús emlékmű